Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.

Ülésnapok - 1931-78

Az országgyűlés képviselőházának 1 nem a legszegényebb emberek, akik akkor amikor egy falat kenyeret, amikor egy marék tésztát esznek, adóznak azért, hogy a földbirtokososztály valamivel könnyebben bírja el az élet terheit. (Kabók Lajos: Szegény nagybirtokosok! — Jánossy Gábor: Kisgazdák is, nemcsak nagybirtokosok!) Fokozza ezt az igazságtalanságot, hogy az alkalmazottak különadóját már felemelt irányzattal állították be a költségvetésbe, aminek következtében az igazságtalanságok egész sorozata kezdődött a házadónál, a földbirtoknál és egyéb kereseti ágaknál, ahol az adószabályok bizonyos terhek beszámítását teszik Lehetővé. Itt van előttem egy meglehetősen súlyos adócsalási eset. Egy sokezer holdas uradalom ellen adócsalási feljelentést tettek azon a címen, hogy az uradalom éveken át megkárosította a kincstárt, mert az adóvallomásokban a bevételi tételeik csak felerészben voltak feltüntetve, ellenben a kiadási tételeket mesterségesen nagyobbították. Például a gazdaság részére vásárolt állatok, gépek és egyéb befektetések értékét csak mint kiadási tételt állították be a mérlegbe, holott ezek értékével természetesen az élő és holt leltár ugyanakkora összeggel emelkedett. Azonban csak mint kiadást állították be, mint értékemelkedést nem. A feljelentésben a legrészletesebben név szerint is kimutatta a feljelentő azt, hogy az uradalom mely terményekből milyen mértékben adott el. Megindult ebben az ügyben a vizsgálat és a vizsgálat eredményeképpen a földbirtokos ellen jövedelem- és vagyonadócsalás ügyében legutóbb múlt év szeptember hó 6-án tett feljelentésre a pénzügyigazgatóság értesítést küldött be, hogy az ezen ügyben már lefolytatott vizsgálat eredményeképpen beszolgáltatott újabb adatok ellenére sem állt a pénzügyigazgatóságnak módjában újabb vizsgálatot elrendelni, mert azt mondja (Olvassa): «Az uradalom által tett bevallások adatainak valótlanságát csakis az eredeti adatokkal, amelyek alapján a bevallások készültek, lehetne bizonyítani, már pedig a megtartott eddigi vizsgálat folyamán ezeket az adatokat feltalálni nem lehetett. (Zaj a szélsőbaloldalon- — Esztergályos János: Ez nagyon érdekes!) X. Y. pénzügyi titkár által lefolyta tott vizsgálat adatai szerint a rendelkezésre álló gazdasági könyvek alapján, azoknak hiányosságai miatt az eredményt megállapítani és a bevallott adatok helyességet ellenőrizni ne7a lehet, tehát újabb helyszíni vizsgálattal sem lehet már most azt a kérdést eldönteni, hogy a birtokos valótlan vagy szándékos félrevezetésre irányuló bevallást adott volna, vagy a bevallásból adóköteles jövedelmet kihagyott volna, mert e bevallások kiállításának alapját képező összes gazdasági könyvek, eredeti feljegyzések, számadatok és azok mellékletét képező okmányok, iratok az első helyszíni vizsgálatkor előtalálhatok nem voltak és nincs remény arra, hogy újabb helyszíni vizsgálat a bizonyítékokat előtalálná.» (Farkas István: Kovács János kisiparost ezért megbüntetnék! — Felkiáltások a bal- és a szélsőbalóldalon: Melyik uradalom, ez?) Most jön a dolog csattanója. (Tovább olvassa): «A feljelentett, mint földbirtokos adózási célr.a, könyvek vezetésére kötelezve nincs, tehát a gazdasági könyvek meg nem őrzéséért felelősségre nem vonható.» (Esztergályos János: Ha egy kisiparos vagy kiskereskedő nem vezet könyvet, bezárják!) Ez a hazafi minden alkalmat megragadott arra, ami csak adódott, hogy a szociáldemokratákat, mint hazafiatlan . ülése 1932 május U-én, szerdán. 471 elemeket, denunciálja a közvélemény előtt és amikor a bajok a feje felett már nagyon összetornyosultak, szépen elhagyta szeretett hazáját és ezidőszerint vagyonának roncsaiból Vaduzban él. (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Kicsoda az illető?) Közben természetesen ennek a nagy hazafinak, amint láttuk: nagv adócsalónak, a kormány megvette egyik kastélyát! (Felkiáltások a bal- és a szélsőbalóldalon: Ki az?) Azt hiszem, az önök fantáziájára bízhatom, hogy kicsoda- (Meskó Zoltán: Még a magyar nevét is elvenném neki! — Farkas István: Természetes, hogy az ilyen csalónak megveszik a házát!) Nehogy a még folyamatban levő vizsgálatot meghiúsítsam, kénytelen vagyok egyelőre, de csak rövid időre, ezen úr nevének közlésétől tartózkodni, azonban majd! a pénzügyi tárca tárgyalásánál még részletesebb adatokat szolgáltathatok arra nézve, hogy nemcsak ez, hanem számos más hasonló uradalom is hogyan és milyen eszközökkel károsítja meg a magyar államot. (Meskó Zoltán: Tessék eskü alatt bevallatni mindent és az, adócsalást fegyházzal büntetni! Akkor rend! lesz! Hitlernek mégis csak igaza van'V Az alkalmazott kereseti adójánál az adószabályok semmiféle rezsitételt nem ismernek el. (Jánossy Gábor: Meskót kiküldjük parlamenti biztosnak! — Meskó Zoltán: Ne tessék engem kiküldeni, én itt maradok! — Derültség! — Zaj.) Kis csendet kérek t. Ház, mert rendkívül fontos reánk, munkásokra nézve, hogy az, almit mondani akarok, nyilvánosságra kerüljön. (Halljuk! Halljuk!) Ha; egy gyár tulajdonosának vagy egy gyár igazgatójának autója van, amelyet ő és a családja használ, akkor ezt az adót elszámolják a gyár üzemköltségére, az autó használata a gyár üzemköltségeit terheli, ezt azonban beszámítják az illető adójába, de sem a magán-^ alkalmazottaknak, sem a^ munkásnak nem számítják be az adójába azt a villam'osköltséget, vagy vasúti költséget, amelyet elkölteni kénytelen azért, hogy a munkahelyét elérje. Ugyanilyen elbánás alá kerül az alkalmiaizottak és: munkások jövedemiadója, ahol az úgynevezett létminimumokat másképpen, kedvezőtlenebbül számítják, mint más adózó kategóriáknál. A létminimum megállapításánál az úgynevezett tehertételeket is figyelembe veszik. A jövedelemadóalap elvének megfelelően csakis a tiszta jövedelem számítana a munkásnál és az alkalmazottnál, de nem a tiszta jövedelem számát, mint a ház tulaj donnái, földbirtoknál és egyéb vagyonból eredő jövedelemnél, hanem a munkásnál és a magántisztviselőnél a brutta jövedelem képezi az adóalapot és ennek alapján számítják ki az adót. Azt hiszem tehát, sikerült bebizonyítanom, hogy a választójog minéműsége és az adózás közt nagyon is erős okozati összefüggés van. mert ha^ Magyarországon 1922 óta nem nyilt szavazással, hanem titkos szavazás alapján választották volna meg a képviselőket, akkor az adózásnál az alkalmazottak terhére ekkora és ilyen égbekiáltó igazságtalanságok nem maradhattak volna meg. (Űffu van! Űgjf van! a szélsőbaloldalon. — Farkas István: A tolakodó múlt nem jöhetne elő!) A titkos választójog jelentőségét legjobban az adózásnál ismerjük meg, azt hiszem, t. képviselőtársaim sem tagadhatják, hogy egyike a legantiszociálisabb adóknak a forgalraliiaidó. Ezen a téren az utóbbi esztendőkben még csak nagyobb terhek TTÚdúltak az iparosokra, kereskedőkre és a közönségre. Minden egyes fázis újabb terhet jelentett és így legutóbb a textilfázis is még inkább meg-