Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.

Ülésnapok - 1931-78

Az országgyűlés képviselőházának 78. ülése 1932 május U-én, szerdán. 461 Az igen t. volt miniszterelnök úrnak ez a bámulatos önbizalma, ez az egocentrikus egyénisége az, amely útját állta annak, hogy ebben az országban a gazdasági és politikai élet tekintetében egy más irány érvényesüljön. /Va igen t. volt miniszterelnök úr jóhiszeműségéhez nem fér kétely, azonban kétely fér ahhoz, hogy ez az önbizalom indokolt volt-e, különösen, indokolt-e ma? (Jánossy Gábor: Majd az utókor megmondja!) Az után <a 10 esztendő után, amelynek mérlegét mi itt most megállapítottuk, e melynek passzív szaldóját önök éppúgy látják, mint mi, ez után a tíz esztendő után méltóztatnak tudni, mi lett volna az illő, az államférfihez méltóig Az, ha annak a nagy férfiúnak, Tisza Istvánnak a példáját követte volna, aki 1905-ben nem romokat hagyva maga után, hanem csak azért, mert az volt az érzése, hogy a nemzet bizalmát már nem bírja, azt mondotta: nos, Andrássy, Apponyi és ti többiek, a nemzet, úgy látszik, nektek hisz, bennetek hízik, vegyétek át a kormányzást» mert én távozom. Es a cincinnátusi ember elvonult, öt évig ott volt a geszti kastélyban, egy vezércikket nem írt, egy politikai gyűlésre nem ment el (Jánossy Gábor: Azok más idők voltak!) és azt mondta: ti pedig, akik jobban tudjátok, hát csak kormányozzatok! Vájjon nem lett volna-e szebb, méltóbb és nagyobb gesztus egy államférfi, egy miniszterelnök részéről a rettenetes összeomlás után, melyet maga után hagyott, ezt megcsinálni, Bethlen grófnak elvonulni és azt mondani: Károlyi Gyula, talán te okosabb vagy, Károlyi Gyula vedd át az ország gyeplőjét (Friedrich István: Jól megtámogatta Károlyi Gyulát 1) mi majd segíteni fogunk, én majd, valahonnan linkéről, a párt pedig a parlament porondjáról szolgálni fog, tégy jót, emeld az ország érdekeit oda, ahova emelni kell, s itt maradni, itt rétszventni ezekben a vitákban, és itt tovább intézni akarni a dolgokat ilyen passzív szaldó után» azt hiszem, hogy ez egy egészen új rendszere a politikai szerénységnek, és új rendszere a politikai stílusnak és erkölcsnek. (Mozgás \a jobboldalon.) Mélyen fc Képviselőház! Zárom szavaimat (Halljuk! Halljuk! a báloldalon,), zárom azzal, hogy emlékezetükbe juttatok önöknek egy esetet, amelyről a lapok sokat írtak. Franciaországban, Párizsbian történt, hogy egy tmiadame Humbert nevű asszony valahogy igen sikerült módon elhitette egész Párizs-zsal, hogy neki töméntelen sok a pénze és nagy a vagyona. Noha üresek voltak a zsebei, nem volt bank Párizsban, amely milliókat ne adott volna neki. Szalonjában megjelentek képviselők, (bankigazgatók, gyárosok, stb.

t megjelent talán még az államfő is. Körül volt rajongva, a lapok egyebet se tettek, mint madame Humbert vagyonáról, zsenialitásáról, nagyszerűségéről írtak. Ez ment, ment — méltóztatnak tudni, meddig? Amíg egy szép napon a rendőrség felnyitotta a legendás kasszát és megállapította, hogy az egészen üres. önök, tisztelt kormánypárt, dicsérhetik vezérüket, de mi már ismerjük madame Humbertet. Nem. fogadom el a költségvetést. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon. — Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Lázár Andor! (Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek. Lázár képviselő urat illeti a szó. (Szilágyi Lajos: 1927-ben az országban merényletet követtek el!) Csendet kérek, Szilágyi képviselő úr. (Rassay Károly: Miért nem nyomozták ki? Bethlen volt a miniszterein ök!) Csendet kérek, képviselő urak. A szó Lázár képviselő urat illeti. Méltóztassanak helyeiket elfoglalni. (Szilágyi Lajos: Bethlenpárti programmal jöttek be és ugyanakkor bombával dolgoztak az ellenzéken! — Zaj.) Csendet kérők, Szilágyi képviselő úr. (Folytonos zaj.) Csendet kérek, képviselő urak. Lázár Andor: T. Ház! Méltóztassék- megengedni, hogy ezután a beszéd után, amely kétségtelenül felkeltette a Ház érdeklődését, amely azonban a költségvetési beszédek között egészen specialitás, én is igényfbev egyem a t. Ház szíves figyelmét. (Szilágyi Lajos közbeszól.) Elnök: Szilágyi képviselő urat, miután a tárgyalást állandóan zavarja, rendreutasítom. (Friedrich István: Mindenki, aki kellemetlen, meghal, én még élek, hála Istennek!) Csendet kérek, Friedrich képviselő úr. (Friedrich István: Örülök, hogy élek!) Mi is nagyon örülünk, hogy Friedrich képviselő úr él, de méltóztassék a házszabályokhoz alkalmazkodni. Lázár Andor: Méltóztassék megengedni, hogy ezt a költségvetési beszédet specialitásnak nevezzem, (Ulain Ferenc: Szívesen! Az önök vezére is specialitás!) mert beszéde során arról a költségvetésről, amelyet a pénzügyminiszter úr itt előterjesztett, legalább én nem hallottam egy szót sem. (Bródy Ernő: Bethlen sem sokat beszélt róla! Franciaországba utazott!) Ellenben hallottam egy hosszú előadást egy eltávozott miniszterelnök személyi ügyeiről. (Rassay Károly: Hiszen, ha biztosak volnánk benne, hogy eltávozott! — Derültség. — Egy hang a jobboldalon: Ez fáj! — Rassay Károly: Ügy van! Az ország érdekében fáj! — Jánossy Gábor: Ott ül az utódja, tehát eltávozott! — Friedrich István: Krampusznak tartják! — Zaj.) Azt hiszem, igen különös jelenség az, hogy egy képviselő, aki már nem miniszter, egy költségvetési vita során az ellenzék részéről abban a megtiszteltetésben részesül, hogy kizárólag csak vele foglalkoznak. Méltóztassák elhinni, rám ez azt a benyomást teszi, mintha valaki valaminek az árnyékától is félne. (Ügy van! Ügy van! — Taps a jobb- és a baloldalon. — Friedrich István: Igaz! Ügy van! Az árnyéka is tönkreteszi az országot! — Zaj.) T. Ház! Azt hiszem, Bethlen István képviselőtársunk rossznéven vehetné, ha én őt itt védelmezni akarnám. Ha védelmezni kell őt, Ő mindig meg fogja védelmezni magát, (Zaj balfelől.) és csak kisebbíteném őt, ha védelmezni akarnám olyan vádak ellen, amelyeket ma ' a pártatlan bíró tógájába öltözött képviselőtársunktól hallottunk. (Szilágyi Lajos: Ha optánsügy van, Károlyi Gyula is benne m van! Vagy van optánsügy, vagy nincs! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek. (Friedrich István: Szegény Károlyi! ö nem volt Hágában! — Zaj. — Szilágyi Lajos: Micsoda csalafintaság!) Csendet kérek, Szilágyi képviselő úr! (Szilágyi Lajos: Mi különbség van Károlyi Gyula és Bethlen István között? — Ulain Ferenc: Öriási különbség! Nem ő csinálta! — Friedrich István: Nem volt Hágában! — Szilágyi Lajos: Éppen olyan érdekelt volt! — Folytonos zaj.) Csendet kérek. Lázár Andor: T. képviselőtársaim, engedjék meg, hogy monológ gyanánt mondjam el beszédemet és a dialógokat valahol máshol folytassák le, ne itt a képviselőházban. (Lukács Béla: Komoly beszédet meg lehet hallgatni! Mi