Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.

Ülésnapok - 1931-78

436 Az országgyűlés képviselőházának főiváros belátja ezt és a szolidaritás alapján se­gítségére siet a válsággal küzdő falunak, s el fogja engedni a borfogyasztási adót. (Szűcs István: En nem hiszem!) T. Ház! Ami mármost a költségvetés egyensúlyát illeti, ne méltóztassanak ezt leki­csinyelni. • A költségvetés egyensúlyáról sokan azt mondják a túloldalról, hogy az csak papí­ron van meg, de azok a fájdalmas felkiáltá­sok, amelyek ennek az egyensúlynak helyre­állítása nyomán támadtak minden oldalról, azt mutatják, hogy ez az egyensúly mégsem pa­piroson van meg tisztán. (Sándor Pál: De mennyire papiroson van csak meg! Egyensúly­ról szó sem lehet!) En beszélni fogok még er­ről, azonban méltóztassanaak megengedni, hogy előbb kifejtsem azt, hogy egy 150 millió pengős csökkentés az ország költségvetésében olyan hatalmas csökkentés, amelyet kicsinyelni csak azok tudnak, akik költségvetési munká­val nem szoktak foglalkozni. (Sauerborn Ká­roly: Ismerjük az életet!) A közigazgatási költségvetés csökkentése maga 72 millió pengő, ebből 46 millió a sze­mélyi kiadások csökkentésére esik. 76.000 köz­alkalmazottból és 7000 munkásból mintegy ezer­rel csökkentette a költségvetés a létszámot. Most Éber Antal képviselő úr azt mondja, hogy neki különb megoldása van, mert ő ezt az ezres létszámcsökkentést kevesli, sokkal erélyesebb, gyökeresebb létszámleszállítást, csökkentést kö­vetel. Azt mondja, hogy az adminisztrációt gyökeresen le kell építeni, nem mondotta, hogy felére, vagy harmadára, de hangjából körül­belül azt lehetett kiérezni, hogy egy olyan mi­nimumra, amilyen minimum egy balkánállam­hoz illik. Ha ez csak pénzügyi kérdés lenne, akkor nagyon könnyen meg lehetne csinálni ezt a csökkentést, de Éber képviselő úr kérdezze meg a magyar családok ezreitől, attól a tíz- és húsz­ezer embertől, hogy mit szólnának hozzá, ha egyszer egyik napról a másikra elbocsátaná­nak, utcára tennének tízezreket!? Méltóztassék megkérdezni, vájjon micsoda felháborodás tá­madna akkor, micsoda óriási szociális kihatása volna ennek, micsoda szociális kirobbanásokra vezetne. Könnyű lenne ezt a gyökeres elintézést ilyen császárvágással megoldani, azonban szo­ciális szempontok is vannak és a kapitalizmus ridegsége mellett ez a párt a szociális szempon­tokat mindig figyelembe veszi. (Igaz! Ügy van! jopbfelől.) f Nagyon helyesen mondotta Berki képviselőtársam: ha Éber képviselő úr bizto­sítja álmagyar államot és parlamentet, hogy a magánvállalkozások és azután a bankok át­veszik az elbocsátott tisztviselőket és munká­sokat, akkor igen, hajlandók vagyunk ezt a császáryágást megtenni, de addig, míg erre lehetőséget nem nyújtanak, szociális szempont­ból nem lehet erről beszélni. Meg kell barát­kozni a tehetősebb rétegeknek azzal, hogy ezek­ben az időkben súlyosabb áldozatokat kell hoz­niok a kisebb emberek érdekében. Most a falun van válság és ilyenkor hely­telenítem, hogy politikai Kassandrák jelent­keznek, akik már előre arról beszélnek, hogy nem folynak be a bevételek, hogy infláció lesz, folytonosan mindenfelé olyan jóslatokkal álla­nak elő, amelyek a közibizalmat, a reményt a jövőben még jobban megingatják. Helyetelení­tem, hogy ilyen politikai defetizmus folyik ak­kor, amikor a világválság következtében amúgy is roppant nehéz ilyen legyőzött, meg­csonkított, agyongyötört ország gazdasági, pénzügyi és lelki egyensúlyát fenntartani. Nem vitatom, hogy súlyos adókat fizet mindenki 78. ülése 19S£ május í-én, szerdán. I ebben az országban, de igenis állítom, hogy ezekből a súlyos és felemelt adókból a 90% a tehetősebb rétegekre hárul és ezen tehetősebb rétegeknek számolniuk kell azzal, hogy a szo­ciális helyzet megmentése érdekében ezen áldo­zatokat viselniök kell. Hogy az adók nem folynak be, t. Képvi­selőház? Jól tudom ezt is, igen nagy nehézsé­gek vannak, de mielőtt szólamokat kimondunk, nézzük meg a tényleges eredményt. Kíváncsi voltam a legjobb módú törvényhatóság és a szegényebb vármegyék egyikének az eredmé­nyeire és mit láttam? Budapest székesfőváros adóbevételei február hónapban 10%-kai voltak nagyobbak, mint az elmúlt esztendőben. Tudom jól, hogy ennek egyik oka az, hogy a felemelt külön és egyéb adók februárban folytak be. Megnéztem ezenkívül a vidéki vármegyék kö­zül egyikét a legszegényebbeknek. Ez Vesz­prém vármegye, amelyben a múlt évi szárazság, a rossz termés és az állatárak zuhanása tény­leg katasztrofális helyzetet teremtett. Vesz­prém vármegyében az idei év első negyedében befolyt állami adó a múlt évi 491.000 pengővel szemben 362.000 pengő. Forgalmi adóból és ille­tékből a múlt évi 445.000 pengővel szemben 600.000 pengő, részben a forgalmiadó 1%-os felemelése következtében. A dohányjövedékek­ből 735.000 pengő helyett 640.000 pengő. Vég­eredményben az összes adóbevétel az első ne­gyedben a múlt évi 1,670.000 pengővel szem­ben 1,600.000 pengő. Méltóztatnak látni, csak egy 4%-os csökkenés van. Ez az igazság; mind­azáltal én ezzel nem azt akarom mondani, hogy: — íme — bírunk adót fizetni. Nagyon nehezen viseli a magyar nép ezeket az adó­terheket, amelyeket viselnie kell, nem a ma­gyar nemzet hibájából, hanem azoknál a körül­ményeknél fogva, amelyekről már az előbb be­széltem, az igazságtalan trianoni békediktátum és a szerencsétlen nemzetközi gazdasági politika következtében. (Lázár Miklós: Anélkül is túl voltunk adóztatva!) De maga a költségvetés is számol azzal, hogy az adóbevételek nem folynak be úgy, mint a múlt esztendőben. Méltóztassanak meg­nézni a költségvetési előirányzatot: több mint százmillió pengővel csökkenti a költségvetés az adóbevételek előirányzatát. Különösen csök­ken a forgalmi adó előirányzata, mégpedig hét­millió pengővel, az illetékeké hétmillióval, a fogyasztási adóké hatmillióval. A vám jövedé­kek előirányzatát amiről Éber képviselő úr beszélt, hangoztatva, hogy olyan súlyosan visz­szaesik a külforgalom, 42 millióval, szóval a felével csökkenti az előirányzat. A dohányfo­gyasztásnál 30 millióval csökken az előirány­zat. Ezzel szemben mely adóbevételek emelked­nek? Azok, amelyeknél 99%-ban tehetősebb em­berek viselik a terheket: a házadó 17 millióval, a jövedelemadó 10 millióval és a vagyonadó 10 millióval. T. Ház! Már szimpatikusabb Éber képvi­selő úr másik megoldása, amely az ő kibonta­kozási programmáának másik fő oszlopa, az, hogy tagadjukmeg a külföld részére nemcsak a tőketörlesztést, nemcsak az annuitásokat,' hanem tagadjuk meg a kamatokat is. En tel­jesen osztozom abban a nézetben, hogy a nem­zeti becsületnek eleget tettünk, de ha most már nem bírunk sokáig eleget tenni ennek a nem­zeti becsületnek, akkor ennek nem az az oka, hogy hiányzik ebből az országból s a nemzet­ből a becsület, de a nemzetközi becsületről is kell beszélni, (Ügy tyant Ügy vwi! jobbfelől.)

Next

/
Thumbnails
Contents