Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.

Ülésnapok - 1931-78

434 Àz országgyűlés képviselőházának a közigazgatási bíróságnál panasszal van megtámadva, feltételesen igazolt képviselőnek jelentem ki. Napirendünk szerint következik a magyar állam 1932/33. évi költségvetési vitájának folytatása, (írom. 207.) Szólásra következik % Patacsi Dénes jegyző: Schandl Károly! Schandl Károly! T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) A Képviselőház tegnapi ülése olyan akkorddal végződött, amely alkalmas arra, hogy nemcsak ebben az országban minden jó magyar lelkét megrezdítse, de a külföldön is minden tárgyilagos, becsületes ember figyelmét felkeltse. (Ügy van! Ügy van!) Én melegem üdvözlöm Nagy Emil országgyűlési képviselő urat (Élénk éljenzés a jobb- és baloldalon.) abból az alkalomból, hogy ezt a szükséges új hangot behozta ebbe a Háziba s ezzel az egész világ előtt felhívta a közfigyelmet arra, hogy nemcsak ennek az országnak, de a körülöttünk lévő Összes országoknak és egész Európának egy gyökeres baja van, amit még a győztes hatalmak illetékes vezetői talán nem mernek kimondani, de tényeikben, cselekedeteikben már mutatkozik ez a belátás: hogy a párizsi békediktátumok el vannak hibázva és azokat revizió alá kell venni. (Élénk helyeslés a Hass minden oldalán.) Ebből a pártból üdvözlöm a képviselő urat ebből az alkalomból azért, mert a képviselő úr nobilisán, méltóan ahhoa a több évtizedes parlamenti múlthoz, amely hátamögött áll, emelte fel szavát olyan gondolat érdekében, amely minden magyar embert kell, hogy egyesítsen. (Buchinger Manó: Igen, de maguk:, lerontják ezt! — Zajos ellenmondások a jobboldalon.) A t. képviselő úrnak van legkevésbbé joga erről beszélni, mert Bécsben volt, Bécsben ellenünk dolgozott ós ott olyan propagandát fejtett ki, amellyel . hátráltatta a revíziót! (Lukács Béla: Legalább olyankor hallgasson, amikor ilyen témákról van szó! — Fráter Jenő: Ügy van! Kár volt hazaengedni! — Buchinger Manó (a szónok felé): Hol volt maga 1918-ban? Akkor én már a revízióért harcoltam!) Itt voltam, harcoltam a revízióért és dolgoztam a népért már akkor is! (Buchinger Manó: Hol volt ön akkor? — Megszólal az elnöki mllanycsengő. — Buchinger Manó: Én már akkor megmondottam, hogy igazságtalanság, Ön pedig politikai üzleteket kötött! Politikai inas volt még akkor! — Propper Sándor: Politikai gyakornok volt! Tudja?. -— Buchinger Manó: Seftelt! Akkor seftelt valamit!) Mit csináltam? (Buchinger Manó: Seftelt!) Amíg ezt be nem bizonyítja, addig rágalmazónak nevezem! (Buchinger Manó: Akkor én Trianon ellen dolgoztam, maga pedig üzleteket bonyolított le! — Nagy zaj.) Elnök: A képviselő urak nagyon korán kezdik ezt a zajongást. Tessék csendben lenni. (Propper Sándor: Ott kezdték el!) Buchinger képviselő urat folytonos és sértő közbeszólásaiért rendreutasítom! Tessék folytatni a beszédet. Türelmet, csendet és higgadtságot kérek az uraktól. (Propper Sándor: Tessék a panamisták és^a reakció ellen dolgozni!) Propper képviselő úr ne kezdje már megint újra. Schandl Károly:

r Azt mondják egyesek, hogy a revizió kérdése nem időszerű és hogy ezt a kérdést a külföldi körülmények miatt most kár is hangoztatni. Nem magyar földön mondják ezt^ hanem másutt, külföldön. En azonban azt látom, hogy ha valamikor a békeszerződések ügye időszerűvé vált, akkor most vált időszerűvé, (Ügy van! Ügy van! a jobb78. ülése 1932 május 4.-én, szerdán. oldalon.) amikor a gazdasági szakemberek az egész világon látják azt, hogy itt valami el van hibázva és ezt a hibát jóvá kell tenni. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Eeparációról beszélnek, de az első reparáció az kell hogy legyen, hogy a békediktátumokat reparálják (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) és reparálják azt a sok gazdasági bajt, amelyekkel nemcsak a legyőzött államok ellen vétettek, hanem vétettek az egész világ ellen. Akkor, amikor olyan hatalmas tényezők, mint az Egyesült Államok pénzügyi bizottságának elnöke: Borah szenátor, (Élénk éljenzés a jobboldalon és a középen.) aki voltaképpen az egész amerikai nép vezére, nyiltan megmondotta a francia miniszterelnök szemébe, hogy az olyan igazságtalanságokat, amelyeket a versaillesi, főleg a trianoni szerződéssel hoztak, reparálni kell; akkor, amikor az olasz miniszterelnökről, Mussoliniról... {Éljenzés a jobboldalon. — Buchinger Manó: Le vele, abcug! — Lelkes éljenzés a jobboldalon és a középen. — Buchinger Manó: Abcug, le vele!) Elnök: Buchinger képviselő urat rendreutasítom! Tessék csendben maradni. Schandl Károly: ... akiről a napokban jelentette ki Runciman angol kereskedelmi miniszter, hogy az a baja a világnak, hogy csak egy Mussolini je van, (Ügy van! Ügy van! r a jobboldalon.) ugyanakkor pedig Olaszország fasiszta nagytanácsa... (Buchinger Manó közbeszól. — Meskó Zoltán: Mondja ezt a szemébe Mussolininak! — Derültség. — Buchinger Manó: Nem állok szóba vele, olyan hitehagyott renegáttal! — Derültség és felkiáltások a középen: Vagy ő magával!) Elnök: Meskó képviselő úr ne adjon utasításokat. Tessék csendben maradni! Schandl Károly: ... zászlójára tűzte ki a trianoni revíziónak, egyáltalában a békekötéseknek kérdését... (Propper Sándor: Magyarország egyik megcsonkítója!) Elnök: Propper képviselő urat rendreutasítom. Schandl Károly: ... akkor nekünk örömmel kell vennünk, hogy megszólalt ez a hang és ezt a hangot többé nem szabad elfelejtenünk, mert ha szolgálatot akarunk tenni az emberiségnek és az emberiség keretében ennek a nemzetnek, akkor a közvéleményt teljesen fel kell világosítani, hogy minden bajnak gyökere az, hogy a trianoni szerződéssel megfosztottak bennünket a gazdasági élet lehetőségeitől. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) T. Ház! Mielőtt áttérnénk a költségvetés szélesebb alapjainak jellemzésére, előzőleg egy különleges kérdést kell szóvátennem és felhívnom rá a parlament és kormányzat figyelmét is

% Nem azért, mintha azt hinném, hogy a kormány figyelme erre nem terjed ki, — mert t. Ház, amint minden bajért nem a kormányt teszem felelőssé, úgy a tegnapi jó májusi esőt sem a kormány javára írom, — de igenis szóváteszem azért, hogy a külföldi közvélemény is lássa, hogy ebben a parlamentben mindig több és több hang emelkedik abban az irányban, hogy Magyarországon, az ország saját hibáján kívül, olyan súlyos helyzetet teremtenek a kereskedelmi szerződéseknek a külföldi államok részéről való be nem tartásával, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) hogy a Népszövetség és a győztes hatalmak, amelyek rendelkeznek Európa fölött, már felelősek azért, hogy ezeket az akut-kérdéseket meggyógyítsák. (Jánossy Gábor: Mindig becsapnak bennünket!) A Dunántúl súlyos válságáról beszélek, t.