Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.
Ülésnapok - 1931-77
424 Az országgyűlés képviselőházának ennek az adókérdésnek megoldását valamiképpen szorgalmazzam. r A borárakat nem képesek a gazdák növelni máskép, — ők legalább így képzelik — mint kizárólag a boritaladónak eltörlése, vagy pedig nagymértékű leszállítása révén. Az előttem szólott képviselőtársam, de több képviselőtársam is, foglalkozott az állashalmozások, az igazságtalan nagyjövedelmek kérdésével. Az álláshalmozások kérdésében az eredeti elgondolás igen helyes volt. Amíg arról volt szó, hogy az államtól senki sem húzzon 3—4 jövedelmet és ne töltsön be 3—4 állást, (Lázár Miklós: A városnál ás!) különösen one töltsön he szinekurákat, olyan állásokat, amelyekért^ nem kell dolgozni, tehát amíg álláshal- . mozásról és nem munkahalmozásról van szó, addig tökéletesen aláírhatjuk, hogy ezt az álláshalmozást a legszigorúbb eszközökkel meg kell szüntetni. Azonban éppen ezért, mert ez a megszüntetés idejében meg nem történt, ez a kérdés már valósággal demagóg jelszóvá lett. Ma már az a helyzet, hogyha az emlber elmegy egy minisztériumiba, a szolgák valamelyik sarokban azon tanácskoznak, hogy közülük melyik az álláshalmozó. Ha valamelyik az egyik színházban jegyszedő, az már álláshalmozó és ennek olyan beosztást követelnek, ahol nines borravaló. A tanyákon már tanyahalmozóról beszélnek. Akinek egy tanyája sincsen, az tanyahalmozónak nevezi azt, akinek két tanyája van. (Mozgás.) Ha így folytatjuk, ennek rossz vége lesz. {Mozgás és zaj.) Az orvosság az, hogy ezt -a .kérdést végrevalahára megfelelő törvényhozási intézkedésekkel meg kell oldani. (Zaj.) A kormány adott ki.-rendeletet a mellékjárandóságok szabályozása tekintetében, ez a rendelet azonban nem rendezi az álláshalmozás kérdését, különben is a rendeletek tartalma sok kontroverziára ad alkalmat és a tiszt viselőtársadalom egyáltalán nines vele .megelégedve, nem tartja igazságos megoldásnak. Igen t. Ház! A költségvetés kérdése tulajdonképpen a bizalom kérdése. En a kormánynyal szemben és különösen Károlyi Gyula miniszterelnök úrral szemben, de a kormány többi tagjával szemben is teljes bizalommal viseltetem. Ami pedig a kormány iránti bizalmat illeti, azt látom, hogy a miniszterelnök úr személye iránt a túloldalon is nagyon sokan k bizalommal viseltetnek: (Egy Jiang bal felől: Várakozással!) Csak a pártunk, ez a «borzasztó» párt az, ami a túloldalnak sehogyan sem tetszik. (Mozgás' a jobb- és a baloldalon. — Malasits Géza: Nem a párt nem tetszik, az nem tetszik, ahogy létrejött. — Pakots József: Csöndes irtózat!) Valahogy úgy tetszik, mintha a mi miniszterelnökünket el akarnák tőlünk választani. (Rassay Károly: Biztos, hogy az önöké? 7* Zaj.) A miniszterelnök kell, a pártra nem reflektálnak. , Rassay igen t. képviselőtársam volt a vezérszónok ebben a vitában is a nemzeti összefogás gondolata körül. Mindig vártam, most is várom, hogy ennek az összefogásnak programmját az urak közül kifejti valaki, hogy miképpen képzelik el. (Kabók Lajos: Berki már elutasította délelőtt!) Az, amit Rassay t. képviselőtársam mondott, hogy a nemzeti összefogás gondolata az, hogy magában a nemzetben kell felébreszteni azt a tudatot, hogy másképpen nem lehet megmenteni, mint minden fiának vállvetett, összetett munkájával. (Rassay Károly: Tovább is mondtam!) mondom, ha ez a nemzeti összefogás gondolata, nem hi77. ülése 1932 május 3-án, kedden. szem, hogy egyetlen ember is van ebben a pártban, aki ezt száz százalékig alá nem írja. (Jánossy Gábor: Ügy van! Ügy van!) Berki t. képviselőtársam azonban már délelőtt is kifejtette, hogy ha azt kívánják azok, akik a nemzeti összefogás gondolatának hirdetői, hogy ez a párt tűnjön el a föld színéről, oszoljon elemeire, (Gúnyos helyeslés a baloldalon.) azután alakuljon egy új párt, a korűiány is mondjon le és alapítson egy koncentrációs kormányt,.,. (Rassay Károly: Ki kívánja? Honnan tudja Berki képviselő úr? — Zaj a jobboldalon. — Rassay Károly: Árulja el, honnan tudja Berki képviselő úr, hogy mit kívánunk. — Berki Gyula: En úgy sejtem. — Rassay Károly: Azt hittem, hogy hivatalosan közölték a képviselő úrral.) Ismétlem, éppen azt a kérelmet terjesztem az ellenzék elé, főleg azok elé a vezérférfiak elé, akik ennek a gondolatnak hirdetői, méltóztassék ezt a gondolatot kifejteni, hogy állást tudjunk foglalni. Ha úgy fogjuk fel, ahogy Berki Gyula t. képviselőtársam felfogja, idegenkednünk kell ettől a gondolattól. Bár bizonyos értelme volna az összefogásnak. (Rassay Károly: Ellenjavaslatot tesz?) Ebben a pártban csupa közkatona van. Azt tapasztalja az ember, hogy.senki sem akar vezér lenni, mindenki kerüli $ .vezérszerepet GS H6ÏH ilKöLl*!]£l vállalni, a túlolaáion pedig nagyon sok vezér van. (Derültség a jobboldalon.) Árpád apánk vereckei szoroson kevesebb vezérrel vonult be, mint amennyi vezér a túloldalon van. (Elénk derültség a jobboldalon.) Már most először is az ellenzéki uraknak, illetőleg ellenzéki vezéreknek kellene közös plattformra és valami közös megállapodásra jönniök a koncentrációt illetőleg. Ki kell jelentenem, hogy abban az esetben, ha valamely nemes, szép, országmentő eszme megszületnék, ez a párt nem idegenkednék ettől a gondolattól. (Rassay Károly: Szóval írásban adjuk be ajánlatunkat az elnöki tanácsnak.) Egyre nem hajlandó ez a párt: bizonytalan valamiért ezt a biztos valamit feláldozni. (Rassay Károly: Ez igaz! — Pakots József: Ami biztos, az biztos. — Malasits Géza: Ez legalább őszintén megmondotta.^ Jól esik hallani az őszinteséget. — Kabók Lajos: Jól elszólta magát!) Az ország sorsát bizonytalan valaminek, valami olyasminek, ami meg isem született, kitenni nem lehet. Itt nem a magunk sorsáról, a magunk pártjáról van szó, hanem ennek az országnak, ennek a nemzetnek sorsáról. En ismételten hangsúlyozom: amint Rassay igen t. képviselőtársam konkrét programmal jön, amely programm olyan lesz, hogy a nemzet érdekében azt el kell fogadni, meg lehet győződve arról, hogy azt el is fogadjuk. (Rassay Károly: Mint pártmegbízottal tárgyalhatok? — "Jánossy Gábor: Mint magyar ember a magyar emberrel. — Berki Gyula: Maid télen, ha disznótor lesz! — Rassay Károly: E szellemes megállapítás után, amelyet hallottam, igazán nem tárgyalok önnel erről a dologról.— Berki Gyula: Nem baj!) Előttem szóló képviselőtársam, de összes szociáldemokrata képviselőtársaim is, amint beszédüket befejezik, vagy még heszédközben is mindig kifejezést adnak annak, hogy bizalmatlanok, nekik az egész parlament nem imponál, nekik csak a titkos választójog kell és amíg a titkos választójogot meg nem csinálják, amíg titkos választójog alapján új parlament össze nem ül, addig parlamentarizmus nem létezik, kétségbe vonják ennek a parlamentnek létjogosultságát- Kertész t. képviselőtársam" is körülbelül ilyen érzelmeinek adott hangot.
