Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.
Ülésnapok - 1931-77
Az országgyűlés képviselőházának 77. ülése 1932 május S-án, kedden. 425 Ami a választójog kérdését illeti, én nem arra helyezem a súlyt, hogy titkos-e vagy nem titkos. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon; Ez a lényeg!) Lehet titkos és lehet nyílt, de a lényeg mindig az, hogy a választói törvény olyan legyen, hogy kizárttá tegyen minden visszaélést. (Kassa y Károly: A mostani nem olyan!) T. képviselőtársam, teljesen egyezik a véleményein az Önével -abban a tekintetben, hogy a mai választójogi törvény alapján még egyszer választani nem szabad. (Rassay Károly: De ezen az alapon jöttek be.) Engedelmet kérek, visszamenő hatállyal nem tudok választójogot csinálni, valamilyen választójog alapján ennek az országgyűlésnek Össze kellett ülnie; azért gyűltünk össze, hogy a multak tapasztalatai alapján csináljuk meg az új választójogi törvényt. Az ajánlási rendszer az elmúlt választási ciklus alatt kétségtelenül megbukott. Beigazolódott, hogy egyfelől az ajánlásokkal kapcsolatban ezerféle jogvita támadt, másfelől a visszaélések ezerféle tárháza kínálkozott. Azonban ne méltóztassanak mindig arra hivatkozni, hogy ezek az ajánlásokkal történt visszaélések az egyik vagy másik párt részéről történtek, hiszen ezek történtek úgy az egyik, mint a másik oldalon. Nekem volt egy ellenzéki ellenjelöltem, aki párezer ajánlást nyújtott be, holott csak ezer volt a kötelező ajánlások száma és a választásnál csak 200 szavazatot kapott. Erről azonban ne beszéljünk, mert a visszaélések lehetősége mindkét oldalon megvolt. Nem is a pártok éltek vissza, hanem inkább a kortesek és talán maguk a választók, akik mind a két ajánlási ívet aláírták. De azért, mert a választójogi törvény nem tökéletes, azért mert nyomorult nehéz viszonyokat élünk é» az ellenzéken^ levő igen t. képviselőtársaim abban a feltevésben vanaiak, hogy ez a választójogi törvény nekünk kedvezett, nem lehet rögtön választani. Ez a Képviselőház öt évre van megválasztva. (Zaj a baloldalon.) Nem lehet minden hangulatváltozás után újabb és újabb választást rendezni, illetőleg megvan rá bizonyos esetekben a törvényes lehetőség, de nincsen rá szükség. (Pakots József: Meg kell kérdezni.) Tudom jól, hogy az igen t. túloldalnak azok a képviselői, akik nap-nap után követelik a választást, nem olyan nagyon örülnének annak, ha véletlenül arra ébrednének, hogy a választás ki van írva. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Rassay Károly: Próbáljuk meg! — Malasits Géza: Próbáljuk meg! Bennünket titkos szavazással választottak meg!) T. képviselőtársaim azért kívánják, hogy próbáljuk meg, mert tudják, hogy úgysem fogjuk megpróbálni. Ha azt tudnák, hogy meg fogjuk próbálni, akkor biztos, hogy nem kívánnák. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Időm lejárt, beszédemet be akarom fejezni. (Rassay Károly: Pontosan az ellenkezőjét csinálják annak, amit ígértek a választáson!) Még egy kérdést akarok felvetni. (Zaj. — Rassay Károly: Hazug költségvetések és jelentések alapján! Ez az igazság!) Több, mint egy félesztendeig mi, — hogy úgy fejezzem ki magam — új képviselők is, akik az elmúlt 12 esztendő alatt nem voltunk tagjai ennek a parlamentnek, türelemmel hallgattuk végig azokat a támadásokat, amelyek a rendszer ellen szóltak. (Esztergályos János: Vállalták a közösséget ezzel a kormányzati politikával, tehát okuk van hallgatni!) .Elnök: Csendet kérek! (Esztergályos János: Vállalták a közösséget. — Zaj. — Elnök csenget.) Kelemen Kornél: Megnyugtathatom Esztergályos képviselő urat, hogy mi, akik a választások révén ennek a parlamentnek tagjai lettünk, annak ellenére, hogy azt a 12 esztendőt nem ültük itt végig, azt a felelősséget, amely megválasztásunk folytán reánkhárul, igenis viseljük, éspedig viseljük nyugodt lélekkel. Azonban t. képviselőtársaim, nagy tévedés azt gondolni, hogy minden felelősség kizárólagosan csak ezt a többségi pártot és azt a bizonyos rendszert terheli ... (Kabók Lajos: Hát kit! — Rassay Károly: Hallatlan! — Zaj.) Látom, hogy Rassay t. képviselőtársam nagyon kételkedik, pedig a parlamentarizmus elvei szerint az ellenzéknek is van felelőssége. (Pakots József: Micsoda!) Azok a t. ellenzéki képviselő urak, akik 12 esztendőt ennek a rendszernek a túloldalon végigasszisztáltak ... (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Pakots József: Asszisztáltunk? Támadtuk a rendszert! Korholtuk és kritizáltuk!) Elnök: Csendet kérek! (Kabók Lajos: Le szavaztak!) Kelemen Kornél: Kiigazítom ... (Pakots József: Es megmondottuk előre, hogy ez lesz a vége!) Kiigazítom azt, amit mondottam. Azok a t. képviselőtársaim, akik 12 esztendeig támadták itt a parlamentben a túloldalról ezt a rendszert, annak ellenére, hogy 12 esztendeig támadták, az ellenzékig politika eredménytelenségéért mégis felelősséggel tartoznak az országnak. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Pakots József közbeszól.) Elnök: Kérem Pakots képviselő urat, méltóztassék helyét az elnöki emelvényen, mint soros jegyző, elfoglalni. (Derültség a jobboldalon és a középen.) Kelemen Kornél: Tudom, hogy az ellenzéki felelősség más természetű, azonban én ismételten le akarom szögezni, hogy azoknak az ellenzéki képviselő uraknak, akik 12 évig itt eredménytelen ellenzéki politikát csináltak, nagyon kevés joguk van ezt a pártot állandóan szemrehányásokkal illetni. Ennek a pártnak új tagjai többen vannak, mint az egész ellenzék együttvéve, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) és én ismételten hansúlyozom, hogy mi a teljes felelősséget vállaljuk a rendszer állítólagos bűneiért, mint ahogy a túloldalról mondani szokták, (Kabók Lajos: Azért a kis mandátumért érdemes vállalni!) szálljanak azonban magukba az ellenzéki képviselő urak is és kérdezzék meg lelkiismeretüket, (Kabók Lajos: Még majd mi fogunk vezekelni a maguk bűneiért!) hogy azokért az állapotokért, amelyek az ország gazdasági helyzetében előállottak, tartoznak-e felelősséggel, igen, vagy nem'? (Rassay Károly: Hogyan tartoznánk felelősséggel! önök kormányoztak tíz évig! — Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Méltóztassék beszédét befejezni. , Kelemen Kornél: T. Ház! Ezt csak azért hozom fel, hogy ne feszegessük örökké a felelősség kérdését, ne gondolkozzunk mindig visszafelé, nézzünk a jövőbe. (Ügy van! jobbfelől.) Ennek a generációnak, a túloldalon ülő, de ehhez a, generációhoz tartozó képviselő uraknak éppen úgy, mint mindannyiunknak, súlyos tartozásunk van a múlttal és a jövővel szemben, amely tartozásunk Trianonra vonatkozik. (Malasits Géza: Multadban nincs öröm, jövődben nincs remény!) A felelősség kérdésének örökös felvetése és hánytorgatása helyett abban egyesül--