Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.

Ülésnapok - 1931-74

Az országgyűlés képviselőházának 7U akarna adni a rendőrségnek. Itt plus-jogról nincs szó, sőt ellenkezőleg, ez a törvényjavaslat azt a jogot, ami a dolog természetéből kell, hogy megillesse a karhatalmi közegeket, szigorú törvényes szabályok és határok közé szorítja és ezáltal kívánja védeni éppen a polgár jogos egyéni szabadságát. Plus-jogról tehát egyáltalában nincs szó, hanem arról van szó, hogy egy jog nyiltan, becsületesen és őszintén megalapoztassék, körvonalaztassék és tudatába kerüljön azoknak az állampolgároknak és karhatalmi szerveknek egyaránt, akiket ez érdekel. (Helyeslés a jobboldalon.) T. Ház! Itt bizonyos összehasonlítások történtek az ellenzék részéről a mi helyzetünk és az ú. n. demokratikus nyugati államok helyzete között. Erre nézve legyen szabad röviden csak annyit megjegyeznem, hogy aki igazán ismeri a rendőrségnek működését, az ú. n. demokratikus vagy nyugati államokban, az nagyon jól tudja, hogy ott a rendőrségnek sokkal tágabbkörű pouvoir ja van és hogy ott a rendőrség sokkal nagyobb mértékben él is hatalmával, mint amily mértékben a mi rendőrségünk élt eddig és fog élni ezentúl. Ha összehasonlítjuk a statisztikát arravonatkozóan, hogy hány ember esett^a karhatalom fegyveres fellépésének áldozatául az ú. n. demokratikus államokban és hány nálunk, akkor óriási különbséget fogunk találni a mi javunkra. Tessék megnézni Amerikát, Franciaországot, Németországot, hány ember esett ott áldozatául utcai küzdelmekben rendőrgolyónak és rendőrfegyvernek és tessék megnézni nálunk, hogy hány ember esett ilyen dolgoknak áldozatául az utóbbi tíz esztendőben. Es ha erről a kérdésről beszélünk, akkor legyen szabad azt mondanom, hogy az utóbbi tíz esztendő,, vagy az utóbbi évtizedek tapasztalatai inkább• arra a panaszra adtak okot, hogy a rendőrségnek ez a joga nem volt szabályozva és a rendőrség ezzel a jogával nem élt a kellő pillanatban, semmint arra, hogy a rendőrség ezt a jogát túlságosan használta volna. Mint arra a szónokok nagyon okosan és helyesen rámutattak, sok mindenféle baj elkerülhető lett volna az országban akkor, ha ezek a karhatalmi kérdések megfelelően szabályozva lettek volna és az arra hivatott közegek a maguk jogaival megfelelően élhettek volna. T. Ház! Ha már ezeknél a kérdéseknél vagyunk, röviden kitérek arra a vádra is, amely egyik ellenzéki felszólaló képviselő úr résizéről elhangzott, hogy t. i- ,a aná rendőrségünk durva, hogy a mi rendőrségünknek nincs meg a kellő modora {Elénk ellenmondások a jobboldalon és a középen) és hogy a mi rendőrségünk a publikummal nem tud bánni. (Gál Jenő: Ezt nem mondta senki sem! — Felkiáltások a jobboldalon; De igen! Propper Sándor mondta!) Igenis mondta. Pedig aki objektíve figyeli a dolgokat, az azt hiszem, kiállíthatja a bizonyítványt a mi rendőrlegénységünkről, hogy csodálatos fegyelmezettséggel, csodálatos tapintattal és elismerésreméltó kímélettel gyakorolja a maga nehéz feladatát. {Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a közéven. — Egy hang a baloldalon: Túlnyomó részben!) A rendőrség még olyan esetekben is így teljesíti a maga nehéz feladatát, amikor olyan provokációknak van kitéve, amelyekkel szemben minden ember nagyon könnyen elvesztheti a maga türelmét és nyugalmát. (Györki Imre: Ök provokálnak! Elénk ellenmondások és zaj a jobboldalon és a középen.) En nem akarok Gál Jenő t. képviselőtár ülése 1932 április 27-én, szerdán. 291 sammal vitába bocsátkozni, aki karmesteri pálcával akarja felszerelni a rendőrséget és karmesteri pálcával akar rendet tartani ebben a^ országban, (Gál Jenő: Gummiböttal!) de legyen szabad mégis kitérnem arra a megjegyzésére, amelyre különben azt hiszem, már az előbb is kitértem, hogy t. i. szerinte elég volna mindéin törvényes rendelkezés nélkül ia Büntetőtörvénykönyv 79. §-ának alkalmazásba vétele a rendőrség fegyverhasználata esetében. Nem tudom, mit szólna t. képviselő úr ahhoz, ha Magyarországon azoknak az elemeknek, azoknak a hatósági közegeknek, azoknak a karhatalmi közegeknek, amelyek hivatva varinak a rendet fenntartani, minden esetben, amikor ők ilyen helyzetbe kerülnek, afelett kellene meditálniuk és gondolkodniuk, hogy vájjon fennforog-e a jogos védelem esete és vájjon fennforog-e az az eset, amikor ők a jogos védelmet ijedtségből, félelemből, vagy megzavarodottságból túlléphetik? Azt hiszem, egyetért velem mindenki abban, hogy egy ilyen helyzetben lévő karhatalmi közeg nem lesz képes soha a maga feladatát teljesíteni. (Láng Lénárd: Csak a választásoknál!) T. Ház! En ezzel a törvényjavaslattal igazán nem azért jöttem, hogy a kormánynak nagyobb hatalmat és jogokat biztosítsak, (Pakots József: Van neki elég!) vagy hogy bizonyos politikai tendenciákat érvényesítsek, hanem azért jöttem ezzel a törvényjavaslattal, hogy a mai nehéz viszonyok között, de mindenkor a jövőben is, biztosítsam annak lehetőségét, hogy az államhatalom karhatalmi szervei a magyar állam és a magyar társadalom rendjét minden körülmények között biztosíthassák. (Elénk helyeslés és taps' a jobboldalon és a közéven.) Törvény javastlattal jöttem azért, hogy amellett, hogy az állam rendjének e fontos szempontjait kielégítsem, egyúttal kielégítsem azokat a fontos szempontokat és érdekeket is, amelyek a polgár egyéni szabadsága védelméhez fűződnek. A t. képviselő urak nekem szemrehányást tesznek azért, hogy miért most jövök ezzel a törvényjavaslattal, hiszen volt rendelet, amely rendelet szerint el lehet járni. T. képviselő urak! Eddig nagyon sokszor hallottam azt ia vádat éppen a túlsó oldalról, hogy a kormány rendeletekkel kormányoz. Ne illessenek tehát engem ilyen váddal a képviselő urak akkor, amikor magam jövök egy ilyen törvényjavaslattal és iparkodom a jogrendbe megfelelően megalapozottan beilleszteni egy ilyen fontos alkotmányjogi kérdés rendezését. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Ami a javaslat részleteit illeti, azt hiszem, valóban nem kell ezúttal a javaslat részleteit taglalnom,, mert azt hiszem, méltóztatnak velem együtt meggyőződve lenni arról, hogy ez a javaslat nem tartalmaz se többet, se kevesebbet, mint amit a feladott kérdés megoldása szempontjából tartalmaznia kell. Ez a javaslat nem kíván túlmenni azokon a határokon, amelyek normális keretek között egy demokratikus állam jogrendje mellett kell, hogy az állam hatalmi szerveit megillessék. Miután pedig ez a meggyőződésem, nyugodt lélekkel vagyok bátor a t. Házat arra kérni, méltóztassék^ ezt a törvényjavastlatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal.^ Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául