Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.
Ülésnapok - 1931-74
284 Az országgyűlés képviselőházának bogy ez megtorlatlanul nem marad s így minden lélekzetvételtől megijed. Vagy nem elég brutális a magyar rendőr 1 ? Elég brutális. Aki már látott ilyen dolgokat, olvasott ezekhez hasonló dolgokat, az tudja ezt. Itt a csendőrökről nincsen szó, tehát azokat nein vonom be. Egész sereg akta tanúskodik arról, hogy az európai szokásokat, a szükségességet és mindent messze túlhaladóan brutálisak a csendőrök, db nemi jobbak a rendőrök sem. Parancsot kapnak, hogy hajrá és akkor olyan vérengzést tudnak csinálni Budapesten. aminőt néhányszor már csináltak és nem hiszem, hogy egész Európában akadna még egy rendőrség, amelynek szelleme olyan brutális lenne, mount a magyar rendőrség szelleme. Nincs itt másról szó, mint ijedelemről. Mi ennek a hangulatnak nem vágyónk hajlandók magunkat alávetni. Mi megállapítjuk, hogy ez a kormányzatba keresztény és nemzeti uralom: 13-ik esztendejében kenyér és munka helyett szuronyt és golyót akar adni a dolgozó népnek, ezért a javaslatot neim fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Báró Va y Miklós! Br. Vay Miklós: T. Ház! Ez a törvényjavaslat lesz hivatva szabályozni a rendőrség fegyverhasználati jogát s azért ehhez a kérdéshez gyakorlati szempontból kívánok hozzászólani az ország dolgozó társadalma nevében. Szilágvi Lajos t. képviselőtársam igen bőven és részletesen alátámasztotta a javaslatot a maga indokaival s hogy a rendőrség valóban sohasem élt vissza azzal a helyzettel, amit felhatalmazás alapján kapott, ezt én csak egv érvvel akarnáin kiegészíteni, mégpedig azzal, hogy a rendőrség sohasem élt vissza azzal a bizalommal, amit a felsőbb hatóságok neki juttattak. A rendőrség az elmúlt négy esztendőn belül 203 esetben élt fegyverhasználati jogával és ebiből 75% arányában ' karddal és csak 16% arányában lőfegyverrel (Esztergályos János: Csak 1 ?) és az egész négy esztendő alatt csupán egv haláleset történt. Azt hiszem, egyetlen ország rendőrsége sem tudna ilyen arányszámot felmutatni, mert ez valóban olyan statisztikai adat. amely a rendőrség tapintatát és megfontoltságát domborítja ki. T. Ház! Termelni csak ott lehet, ahol rend van, mert ahol nincs rend, ott anarchia van. A kereskedők és iparosok csak akkor aludhatnak nyugodtan, ha tudják, hogy a rendőrség elvégzi a maga kötelességét. A pékek csak akkor süthetnek kenyeret és süteményt, ha a rendőrség talpon van, ha a rendőrségnek isrenis meglesz a fegyverhasználati joga is. (Ellenmondások a szélsőhaloldalon.) Egyes kommunista érzelmű agitátorok még röviddel ezelőtt is azt hangoztatták, hogy mihelyt nem lesz kenyér, menjenek az emberek a péküzletekbe és törjenek be. (Esztergályos János közbeszól.) Elnök: Csendet kérek, Esztergályos képviselő úr. Br. Vay Miklós: Azért van szüksége a rendőrségnek fegyveres hatalomra, hogy az iparosság, a kereskedelem és az ország dolgozó társadalma dolgozni tudjon. Vannak esetek, igenis, hiszen látjuk Amerikában, ahol a rendőrség nem teljesíti szolgálatát, hogy ott állanak és miként a földből a gombák kinőnek, úgy támadnak az Al Capone-k, akik a maguk üzleti eredményeit a géppuskákra és fegyverekre bazírozzák. En azért még ezeket is egy fokkal talán többre tudom becsülni, mint azokat, az aljasabb Al Capone-kat, akik a sze'U. ülése 1932 április 27-én, szerdán. gény emberek nyomorából, a szegény emberekből űznek ipart és akik a szegény embereket használják ki. (Ügy van! a jobboldalon.) Al Capone a gazdag embereket sarcolja meg^ a gazdag embereket, a kereső embereket adóztatja meg, ezzel szemben ezek a vörös Al Capone-k a szegény emberekből űznek ipart és ezeknek filléreiből gazdagítják saját egyéni céljaikat. A rendőrségtől igenis, nemcsak tapintatot kellene tanulni a polgárságnak, de talán a jobb modort is. Láttuk az elmúlt években, f hogy, amikor a közlekedési rendőrséget felállították, a rendőrségnek ez az ága még igen kezdetleges volt és alig telt el pár esztendő, a rendőrség megtalálta a helyes utat és nem brutalitással, hanem ráneveléssel és a kérdés helyes felfogásával tudta elérni, hogy a budapesti rendőrség ma már nemzetközi viszonylatban is megállja a helyét és bármelyik nemzettel szemben felveheti a versenyt a közlekedés terén is. T. Ház! Sajnálom, hogy az igen t. túloldal kiment, mert csak egy megjegyzést akarok fűzni az őáltaluk nagyon hangoztatott 1918-as demokráciához. En falun voltam ebben az időben, nem szöktem ki a külföldre a forradalmak alatt sem, én végigéltem azt a demokráciát és láttam, hogyan alakul ki az a forradalom és mik voltak annak tényezői. Láttam azt is, — hogy például csak egy esetet említsek fel — hogy amikor az én községemben arról- volt szó, hogy a község állattartó gazdái állataikat a legelőre akarták hajtani, akkor csak azok hajthatták ki a legelőre marháikat, akik igazolták először, hogy a párt tagjai, de ezek közül is csak azok, akik azt is igazolták, hogy a párttagsági díjat is befizették. Csodálkozom' azonban azon,_ hogy éppen a t baloldal ellenzi ezt iái törvényjavaslatot, mert hiszen láthatják, hogy az ő vagyonukat is éppen olyan mértékfben védi a rendőrség, mint védi bárkinek vagyonát, önök ma ebben a konjunkturális helyzetben gyűjtéseket rendeznek falukon, és azokból a fillérekből, amelyeket összekunorgatnak, százezrekkel erősítik meg pártkasszájukat. Ezeket :a pénzeket, ezeknek a szegény nyomorgóknak a pénzeit is a rendőrség óvja és menti. Wejtner Jakab képviselő úr a múltkor említette és rossz szemmel nézte azt, hogy a budapesti rendőrség fényesszőrű lovakon vonul ki. Az a nagy hazafiság, hogy még ezt is rossznéven veszik, hogy még vannak jó lovak és hogy fényes szőrük van ezeknek a lovaknak, vagy ezt talán kifogásolnák? Talán azt szeretnék, ha, úgy mint a román hadsereg, bocskorral vonulna ki a rendőrség? Talán ez volna helyes? Igen, uraim, ezt szeretnék elérni. A fényesszőrű lónak testébe állati ellenségek nem tudnak belopózni, de ha a ló szőre nem lesz fényes és »a lovak éheznek, úgy az állati ellenségek is úrrá tudnak lenni azon a testen. Igen t. Ház! .Nem akarom a t. Házat ezekkel a kérdésekkel bővebben foglalkoztatni, mert ez a kérdés teljesen ki van merítve, s ezért a magam szempontiából csak azt kérem, hogy pártkülönlbsé^ nélkül méltóztassék e törvényjavaslat törvényerőre emelését előmozdítani é^ a törvényiavaslatot. megszavazni. (Helyeslés és taps -a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Gál Jenő! Gál Jenő: T. Képviselőház! Rám csakugvan nem lehet mondani, hogy nem volnék a beké«; konszolidáció híve és abból a szempontból, amelyből itt a szociáldemokratapárt tárgyalta ezt a javaslatot, nem kívánom taglalni. Inkább