Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.

Ülésnapok - 1931-74

284 Az országgyűlés képviselőházának bogy ez megtorlatlanul nem marad s így min­den lélekzetvételtől megijed. Vagy nem elég brutális a magyar rendőr 1 ? Elég brutális. Aki már látott ilyen dolgokat, olvasott ezekhez hasonló dolgokat, az tudja ezt. Itt a csendőrökről nincsen szó, tehát azokat nein vonom be. Egész sereg akta tanúskodik arról, hogy az európai szokásokat, a szükséges­séget és mindent messze túlhaladóan brutáli­sak a csendőrök, db nemi jobbak a rendőrök sem. Parancsot kapnak, hogy hajrá és akkor olyan vérengzést tudnak csinálni Budapesten. aminőt néhányszor már csináltak és nem hi­szem, hogy egész Európában akadna még egy rendőrség, amelynek szelleme olyan brutális lenne, mount a magyar rendőrség szelleme. Nincs itt másról szó, mint ijedelemről. Mi ennek a hangulatnak nem vágyónk hajlandók magunkat alávetni. Mi megállapítjuk, hogy ez a kormányzatba keresztény és nemzeti uralom: 13-ik esztendejében kenyér és munka helyett szuronyt és golyót akar adni a dolgozó népnek, ezért a javaslatot neim fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Báró Va y Miklós! Br. Vay Miklós: T. Ház! Ez a törvényja­vaslat lesz hivatva szabályozni a rendőrség fegyverhasználati jogát s azért ehhez a kér­déshez gyakorlati szempontból kívánok hozzá­szólani az ország dolgozó társadalma nevében. Szilágvi Lajos t. képviselőtársam igen bőven és részletesen alátámasztotta a javaslatot a maga indokaival s hogy a rendőrség valóban sohasem élt vissza azzal a helyzettel, amit fel­hatalmazás alapján kapott, ezt én csak egv érvvel akarnáin kiegészíteni, mégpedig azzal, hogy a rendőrség sohasem élt vissza azzal a bizalommal, amit a felsőbb hatóságok neki jut­tattak. A rendőrség az elmúlt négy esztendőn belül 203 esetben élt fegyverhasználati jogával és ebiből 75% arányában ' karddal és csak 16% arányában lőfegyverrel (Esztergályos János: Csak 1 ?) és az egész négy esztendő alatt csupán egv haláleset történt. Azt hiszem, egyetlen or­szág rendőrsége sem tudna ilyen arányszámot felmutatni, mert ez valóban olyan statisztikai adat. amely a rendőrség tapintatát és megfon­toltságát domborítja ki. T. Ház! Termelni csak ott lehet, ahol rend van, mert ahol nincs rend, ott anarchia van. A kereskedők és iparosok csak akkor aludhat­nak nyugodtan, ha tudják, hogy a rendőrség elvégzi a maga kötelességét. A pékek csak ak­kor süthetnek kenyeret és süteményt, ha a rend­őrség talpon van, ha a rendőrségnek isrenis meglesz a fegyverhasználati joga is. (Ellen­mondások a szélsőhaloldalon.) Egyes kommu­nista érzelmű agitátorok még röviddel ezelőtt is azt hangoztatták, hogy mihelyt nem lesz ke­nyér, menjenek az emberek a péküzletekbe és törjenek be. (Esztergályos János közbeszól.) Elnök: Csendet kérek, Esztergályos képvi­selő úr. Br. Vay Miklós: Azért van szüksége a rendőrségnek fegyveres hatalomra, hogy az iparosság, a kereskedelem és az ország dolgozó társadalma dolgozni tudjon. Vannak esetek, igenis, hiszen látjuk Amerikában, ahol a rend­őrség nem teljesíti szolgálatát, hogy ott álla­nak és miként a földből a gombák kinőnek, úgy támadnak az Al Capone-k, akik a maguk üzleti eredményeit a géppuskákra és fegyve­rekre bazírozzák. En azért még ezeket is egy fokkal talán többre tudom becsülni, mint azo­kat, az aljasabb Al Capone-kat, akik a sze­'U. ülése 1932 április 27-én, szerdán. gény emberek nyomorából, a szegény emberek­ből űznek ipart és akik a szegény embereket használják ki. (Ügy van! a jobboldalon.) Al Capone a gazdag embereket sarcolja meg^ a gazdag embereket, a kereső embereket adóz­tatja meg, ezzel szemben ezek a vörös Al Ca­pone-k a szegény emberekből űznek ipart és ezeknek filléreiből gazdagítják saját egyéni céljaikat. A rendőrségtől igenis, nemcsak tapintatot kellene tanulni a polgárságnak, de talán a jobb modort is. Láttuk az elmúlt években, f hogy, amikor a közlekedési rendőrséget felállították, a rendőrségnek ez az ága még igen kezdetle­ges volt és alig telt el pár esztendő, a rendőr­ség megtalálta a helyes utat és nem brutalitás­sal, hanem ráneveléssel és a kérdés helyes fel­fogásával tudta elérni, hogy a budapesti rend­őrség ma már nemzetközi viszonylatban is meg­állja a helyét és bármelyik nemzettel szemben felveheti a versenyt a közlekedés terén is. T. Ház! Sajnálom, hogy az igen t. túloldal kiment, mert csak egy megjegyzést akarok fűzni az őáltaluk nagyon hangoztatott 1918-as demokráciához. En falun voltam ebben az idő­ben, nem szöktem ki a külföldre a forradal­mak alatt sem, én végigéltem azt a demokrá­ciát és láttam, hogyan alakul ki az a forrada­lom és mik voltak annak tényezői. Láttam azt is, — hogy például csak egy esetet említsek fel — hogy amikor az én községemben arról- volt szó, hogy a község állattartó gazdái állataikat a legelőre akarták hajtani, akkor csak azok hajthatták ki a legelőre marháikat, akik iga­zolták először, hogy a párt tagjai, de ezek kö­zül is csak azok, akik azt is igazolták, hogy a párttagsági díjat is befizették. Csodálkozom' azonban azon,_ hogy éppen a t baloldal ellenzi ezt iái törvényjavaslatot, mert hiszen láthatják, hogy az ő vagyonukat is éppen olyan mérték­fben védi a rendőrség, mint védi bárkinek va­gyonát, önök ma ebben a konjunkturális hely­zetben gyűjtéseket rendeznek falukon, és azok­ból a fillérekből, amelyeket összekunorgatnak, százezrekkel erősítik meg pártkasszájukat. Eze­ket :a pénzeket, ezeknek a szegény nyomorgók­nak a pénzeit is a rendőrség óvja és menti. Wejtner Jakab képviselő úr a múltkor em­lítette és rossz szemmel nézte azt, hogy a buda­pesti rendőrség fényesszőrű lovakon vonul ki. Az a nagy hazafiság, hogy még ezt is rossz­néven veszik, hogy még vannak jó lovak és hogy fényes szőrük van ezeknek a lovaknak, vagy ezt talán kifogásolnák? Talán azt szeret­nék, ha, úgy mint a román hadsereg, bocskor­ral vonulna ki a rendőrség? Talán ez volna he­lyes? Igen, uraim, ezt szeretnék elérni. A fényes­szőrű lónak testébe állati ellenségek nem tud­nak belopózni, de ha a ló szőre nem lesz fényes és »a lovak éheznek, úgy az állati ellenségek is úrrá tudnak lenni azon a testen. Igen t. Ház! .Nem akarom a t. Házat ezek­kel a kérdésekkel bővebben foglalkoztatni, mert ez a kérdés teljesen ki van merítve, s ezért a magam szempontiából csak azt kérem, hogy pártkülönlbsé^ nélkül méltóztassék e törvény­javaslat törvényerőre emelését előmozdítani é^ a törvényiavaslatot. megszavazni. (Helyeslés és taps -a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Gál Jenő! Gál Jenő: T. Képviselőház! Rám csakugvan nem lehet mondani, hogy nem volnék a beké«; konszolidáció híve és abból a szempontból, amelyből itt a szociáldemokratapárt tárgyalta ezt a javaslatot, nem kívánom taglalni. Inkább

Next

/
Thumbnails
Contents