Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.

Ülésnapok - 1931-74

Az országgyűlés képviselőházának 7 Elnök: TTgy van! Ne tessék erről (beszélni, hanem tessék a tárgyhoz szólni. (Derültség.) Farkas István: Miért nem tetszett ezt Szi­lágyi Lajos képviselő úrnak mondani? (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Farkas István: Igen, mi köze ennek a fegyverhasználati joghoz, de miért nem tet­szett ezt már az előttem szólónak mondani? Elnök: Csendet kérek. Képviselő úr, mél­tóztassék csak a törvényjavaslat anyagával foglalkozni és ne méltóztassék elnöki jogokat gyakorolni. Farkas István: Ha felhangzott a vitában, mégis esák válaszolni kell. (Propper Sándor: Bizony, jó volna itt isi egy kis egyenlőség!) Elnök: Csendet kérek, képviselő úr! Farkas István: A ke'reszteny-keresztyén­párt, (Propper Sándor: A keresztény-ikeresz­tyén nemzeti, kisgazda, földmíves és polgári párt!) amely a keresztény .szellem,, a (keresz­tyén evangélium alapján áll, e fegyverhaszná­lati jog kiterjesztéséért küzd és megszavazza azt. (Propper Sándor: A keresztyén szót újab­ban törölték!) A tízparancsolat azt mondja, ne ölj. En az evangéliumot többre becsülöm ebben a kérdésben, mint a kereszténypárt és az egységespárt véleményét. En az evangé­lium álláspontján vagyok és senkinek sem adok jogot arra, hogy öljön, senkinek a vilá­gon sem jobbra, sem balra, mert az ölés min­dig megbosszulja magát. Ez a törvényjavaslat pedig semmi más, mint kiterjesztése az ölési jognak. A keresztény-keresztyén kisgazdapárt megszavazza ezt a törvényjavaslatot a saját­maga rétege, a keresztény magyar népesség ellen azzal a célzattal, hogy ne tudjon meg­mozdulni és lia megmozdul, ha tüntet, akkor ha akarja valamely rendőr- vagy csendőr­parancsnok, alkalmazza ellene a fegyvert. Akik láttak tüntetéseket, és mi láttunk pá­rat és részt vettünk pár tüntetésen, tudjuk azt, hogy ezeken a tüntetéseken írni történik. (Propper Sándor: Es fogunk neszt venni!) igen, részt fogunk venni akkor is, ha lőnek, még iákkor is^ részt fogunk ivenni tüntetések­ben, l há belelőnek a tömegibe, sőt akkor lesz­nek majd igazán ablakbeyerések és véres tün­tetések, ha az urak; erre az álláspontra helyez­kednek, mert amíg ez a társadalmi berendez­kedés meglesz, amíg itt osztálytagozódás lesz, amíg elnyomott és elnyomó rétegek lesznek, amíg a hatalom olyan lesz, hogy a nyomort, a szenvedést csak a hatalom, az^ erőszak jogán akarja elintézni és nem szociális problémák­kal, addig természetszerűen tüntetés, elégedet­lenség mindig lesz és ezt elnyomni nem lelhet. (Gr. Somssich Antal: A szovjetnél még tün­tetni sem szabad! — Kábák Lajos: Hát ma is szovjet van? — Gr. Somssich Antal: Orosz­országban! — Péchy László: 1919-ben itt sem volt szaibad!) Nem tudom, hogy mi van Orosz­országban, de bizonyos, hogy ott is megvan az a szándék és az a célzat, ami itt megvan. (Péchy László: 1919-ben itt sem volt szabad tüntetni!) Szóval szovjet vagyunk! Mondják ki az urak, hogy fehér szovjet vagyunk! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Farkas István: Tessék kimondani! Ez be­csületesebb dolog, mint az önök álláspontja. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: A képviselő urat ezért rendreutasí­tom. Kérem a képviselő < urat, hogy mérsé­kelje magát és tartózkodjon a folytonos sérte­getésektől. Farkas István: Nem sértegetek és egészen . ülése 1932 április 27-én, szerdán. 275 mérsékelten beszélek. (Propper Sándor: Tény­állás megállapítása!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Farkas István: Csak tényeket állapítok meg. Ha az urak arra az álláspontra helyez­kednek, hogy nem. szabad panaszkodni, nem szabad! jajgatni, csináilják meg a diktatúrát. (Buchinger Manó: Nem kell azt már megcsi­nálni! — Zaj.) Higyjék el, sokkal hamarabb keresztülesünk az önökkel való bajokon, mint ezzel a vurstlizással, mint ezzel a féldiktatúrá­val, amely sem erre, sem arra, sem jobbra, sem balra nem megy, amely tehetetlenül áll és az eseményekkel megbirkózni nem tud. Akik láttunk pár tüntetést, azt is tudjuk, hogy ezeket a tüntetéseket szépen el lehet in­tézni és minden további nélkül, baa nélkül le­folytatni. Mennyiben érdeke a kormányhata­lomnak, egy kormányzati rendszernek az, hogy olyan berendezkedést csináljon, amely minden életmegnyilvánuliást erőszakkal elnyom? Én láttam Bécsiben és Parisban is hatalmas tünte­téseket, amelyeket szépen 'hagytak lefolyni. Vége lett, elmúlt, nem volt semminemű? beavat­kozás. Nálunk láttuk pl. április 7-én, hogy voltak helyek, ahol három-négyezer ember jött össze, de szépen hagyták lefolyni a tüntetést, azt mondották az embereknek, hogy oszoljanak szét és szétoszlottak, elmentek, nem kellett lőni. Máshol elleniben, ahol volt három-négy csend­őr, alhol ez talán először volt és ahol a szolga­bírónak, a jegyzőnek vagy a csendőrnek az volt az álláspontja, hogy: micsoda disznóság ez, hogy ide mertetek jönni a piacra? — Es ott belelőttek a tömegbe. Melyik a helyesebb, melyik képviseli he­lyesebben az á'llamrezónt, az állam tekintélyét? Muszáj a polgárokra lőni? Muszáj a polgáro­kat ütni-verni, pofozni? Akkor jobb lesz, biz­tonságosahjb lesz? Nemzeti szempont az, hogy üssük, verjük a magunk fajtáját? (Zaj.) Elnök: A képviselő urat figyelmezteteim, hogy tartózkodjék ilyen kijelentésektől, ame­lyek kétségtelenül az izgatás fogalmát foglal­ják magukban. (Úgy van! jobbfelől. — Tomcsá­nyi Vilmos Pál: Nincs semmi alapja!) Farkas István: Bocsánatot kérek, én ténye­ket említek, miiért itt vertek, pofoztak embere­ket... ; ". i Elnök: Képviselő úr, ha ilyen értelemben méltóztatik folytatni, kénytelen leszek a képvi­selő úrtól a szót megvonni. (Kabók Lajos: Itt sem lehet megmondani az igazat?) Farkas István: Nem tehetek róla, de itt benn még talán nincs kiterjesztve a fegyver­használat? (Buchinger Manó: De majd kiter­jesztik! — Propper Sándor: Ki van terjesztve a házszabályokban!) Elnök: Képviselő úr, én a legnagyobb tü­relemmel, higgadtsággal és nyugalomimial hall­gatom meg a képviselő urakat és mi sem áll tőlem távolabb, mint az, hiogy valakinek szó­lásszabadságát korlátozzam. (Meskó Zoltán: Nagyon helyes!) A képviselő úr elmondhat min|d|ent, ami a tárgyra tartozik, minden gra­váment feltárhat, a házszabályokba és a törvé­nyekbe azonban nem ütközhetik bele. Farkas István: T. Ház! En nem ütközöm bele, csak a csendőr ütközik bele a törvé­nyekbe. (Derültség jobbfelől-) A csendőr bele­ütközik a pofozással a törvényekbe. Ne kíván­ják, mert ha kívánja a t. Ház, fel fogjuk ol­vasni, de tegnap adtunk át a belügyminiszter úrnak egy hosszú listát, hogy mennyi embert pofoztak. (Ügy van! Úgy van! a szélsőbal­oldalon. — Buchinger Manó: Nemcsak pofoz-

Next

/
Thumbnails
Contents