Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.

Ülésnapok - 1931-74

266 Az országgyűlés képviselőházának tekintélyét emeli, az állani tekintélyének használ ? Elnök: A képviselő úr által előadott általános gyanúsításért ^ a képviselő urat rendreutasítom. (Kabók Lajos: Hallatlan! — Esztergályos János: Hohó!) Csendet kérek! (Kabók Lajos: Ezek megtörténtek! Konkrétumok!) Tessék folytatni. (Propper Sándor: Van egy fél métermázsa konkrétum, majd idehozzuk!) Csendet kérek! (Esztergályos János: Berettyóújfalu, r Berettyószentmárton, Szentpéterszeg, Gáborján, Derecske, Vámospércs, Bagomér, Sáránd, Pocsaj, Esztér, Sárrétudvar!) Kérem, engedje a képviselő úr a szónokot szóhoz jutni. (Kabók Lajos: Biharnagybajom! Még (mennyit parancsol?) Csak .arra kértem a képviselő urat, maradjon csendben, semmi egyébre. (Propper Sándor: Van félmázsa konkrétum, majd idehozzuk! — Buchinger Manó: Nem, ilyen javaslatot nem fogunk csendben eltűrni és hallgatni, azt ne is tessék álmodni! — Zaj. — Elnök csenget) Büchler József: En megmondottam azt, hogy beszédemben ilyen konkrétumokra nem térhetek ki és nem térek ki. De méltóztattak az előbbi közbeszólásban hallani Esztergályos János képviselő úrtól, (Esztergályos János: Csak úgy kapásból! — vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Hasból, nem kapásból! — Derültség jobb felöl.) mennyi eset van. Ez a felolvasott pár helység, amiről itt szó volt, csak tizedrésze az eseteknek. (Kabók Lajos (a jobboldal felé): Nem nevetnivaló ez, kérem!) Szóval, hogy visszatérjünk eredeti gondolatunkra, méltóztatik feltenni, hogy talán az állam tekintélyének használ az, (Zaj.) ha Pacsajon, Sárrétudvaron vagy nem tudom hol, elmegy a csendőr a privát lakásába és ott (megveri a parasztot minden indok nélkül egyszerűen azért, mert neki úgy tetszik? Ez emeli az állam tekintélyét? Hát nem lejáratása .az állam tekintélyének, ha ilyesmi előfordul és nem kell mindent megtennie a kormányzatnak arra, hogv ezeket a Ibüntényeket, ezeket az atrocitásokat, erőszakosságokat megtorolja és ezzel azután az állam tekintélyét emelje? Es — kérdezem, t. belügyminiszter úr és t. előadó úr — ha ma odamegy egy rendőr Budapesten valakihez és felszólítja erre vagy arra, nem engedelmeskedik-e mindenki? Előfordul, hogy nem; ez is előfordul; mindenütt előfordulnak erőszakosságok, mindenütt előfordulnak olyan esetek, amikor valaki a hatósági közegeknek nem engedelmeskedik. De ez annál többször fordul elő, minél inkább jogtalannak látszik annak a hatósági közegnek a beavatkozása. (Kabók Lajos: Ami elég gyakori!) Ami elég gyakori. Az állam jelentkezik akkor, amikor a csendőr vagy a rendőr előttem áll, az állam jelentkezik minden attribútumával, minden fölkészültségével és felszerelésével abban a revolverben, abban a gummibotban, amelyet méltóztatik akarni a rendőrnek adni. Abban a gummibotban benne van az állam maga, demokratikus országokban maga az alkotmány van benne a gummibotban és a rendőr fegyverében. Ha előttem áll egy ilyen felfegyverzett ember az állam tekintélyével, kivált, ha csupasz kézzel és felszereletlenül, mondjuk, fegyvertelenül állok vele szemben, akkor annak nem szabad visszaélnie az állam tekintélyével, mert az államot járatom le én, hatósági közeg, amikor visszaélek azzal a hatalommal, amelyet rám ruháztak, amelynek előretolt Örse vagyok a posztomon. Ha visszaélek ezzel a hatalommal, akkor lejáratom az állam tekintélyét. Vagy — kérdezem például — emelte-e az állam 7Jf. ülése 1932 április 27-én, szerdán. tekintélyét az, amikor mi itt ötvenen, vagy hatvanan be akartunk jönni a miniszterelnök úrhoz április 7-én (Propper Sándor: Olyan begyulladás volt az egész vonalon, hogy öröm volt nézni! Majd elmondom!) és erre egy rendőrfelügyelő elébünk állott azt mondotta: tessék azonnal szétoszolni! (Kabók Lajos: Kögtön kardhoz nyúlt!) Kardhoz nyúlnak elfehéredett arccal és rögtön hajlandók a vérontásra. (Propper Sándor: Még Macedóniában se csinálják! — Elnök csenget.) Emeli ez az állam tekintélyét? De tovább is van. Azt mondja a javaslat, hogy a rendőr fegyvert használni jogosult oly néptömeg szétoszlatása végett, (Kabók Lajos: Erre készült az egész javaslat!) amelynek szétoszlatása a közbiztonság érdekében szükséges. (Helyeslés jobbfelől. — Kabók Lajos: Ki ítéli azt meg? — FelMáltások jobb felől: A rendőr! — Farkas István: A szolgabíró, aki vadászni akar menni és neki kellemetlen! — Fekete Lajos: Nagyon jól meg tudja bírálni! A magyar rendőr intelligens! — Kabók Lajos: Van bőséges tapasztalata! — Farkas István: Különösen állami és nemzeti szempontból tudja majd megbírálni az, aki panamázik és vadászik és kényelmetlen neki az embeberekkel foglalkozni. — Zaj.) Elnök: Kérem, Farkas István képviselő úr igazán sokat szólt már közbe, egész beszédet mondott. (Farkas István: Még ráérek! Ha imajd rám kerül a sor, még többet fogok mondani!) Addig maradjon csendben a képviselő úr. Büchler József: Az indokolás viszont azt mondja, hogy annak eldöntése, hogy a közbiztonság érdeke mikor kívánja meg a tömeg^ szétoszlatását, nagymértékben függ a körülmények alakulásától. Kérdem, hogy a budapesti, a pécsi, vagy akár a békéscsabai rendőr hogyan fogja megállapítani, hogy a közbiztonság érdekében mikor szükséges egy néptömeg feloszlatása? Egyszerűen rábízzuk? Megtörtént, — mi pestiek tudjuk nagyon jól, tüntetéseken akárhányszor előfordul (Esztergályos János: Amikor Kötsky úr végigsétál a körúton!) — hogy nem a rendőrfőtanácsossal, nem a rendőrfőkapitánnyal, vagy a belügyminiszterrel, hanem egyszerűen a közrendőrrel találkozunk az utcán, amikor tüntetés van, vagy amikor tömegben megyünk, mondjuk, amikor küldöttségbe megyünk fel a miniszterelnök úrhoz, vagy pedig a kormány valamelyik tagjához. A közrendőr fogja elbírálni, hogy a közbiztonság érdekében mikor szükséges egy néptömeg feloszlatása? A javaslatban az, is benne van: a fegyvert használni jogosult a rendőr {olvassa): «az életet, testi épséget, vagy a személyes szabadságot r

veszélyeztető fenyegetésben, vagy tettlegességben nyilvánuló ellenszegülés legyőzése végett». (Kabók Lajos: Elfogják a rendőrt!) Azt még megértem, hogy ha tettlegességben nyilatkozik meg az ellenszegülés, ez ellen védekezni kell, de hogy a személyes szabadságot veszélyeztető fenyegetés alatt mit ért majd közrendőr, az teljesen a közrendőrre van bízva

% Ha én azt fogom neki mondani: na, majd én megmutatom magának! — ezt már ő fenyegetésnek fogja venni? Ha puszta kezemet felemelem, akkor már jogosult arra. (Fekete Lajos: Ez már most is hatóság elleni erőszak!) hogy elővegye a revolvert és engem agyonlőj jön. (Fekete Lajos: De felelnie kell, ha jogtalanul használja a fegyvert! ~ Farkas István: Ha agyonlőnek valakit, az^elégtétel? — Kabók Lajos: Amikor már a haláleset megvan, akkor már vonhatják felelősségre!) Gyakran előfordul, hogy részeg emberek össze-