Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.

Ülésnapok - 1931-74

Az országgyűlés képviselőházának 7h- ülése 1932 április 27-én, szerdán. 267 verekszenek a kocsmában, az egyik megveri a másikat, azután elszalad, elfut; na akkor a rendőr utánafut és azt kiáltja neki, hogy álljon meg, és az az ember mégsem áll meg, akkor a rendőr agyonlövi. (Fekete La.ios: Dehogy lövi! — Kelemen Kornél: Nem olyan buta az a rendőr! — Mikecz István: Nem olyan könynyelmű!) Mi már láttunk ilyen eseteket a rendőrségnél és a csendőrségnél is, amikor teljesen ártatlan embereket kísértek (Kabók Lajos: Menekülő embert lőttek le! Balmazújvároson!) Hajmáskérre kísért két csendőr annakidején egy Deutsch Béla nevű embert, — véletlenül éppen barátom volt az illető — azt mondották, hogy meg akart szökni a vonatból, agyonlőtték ezt az embert és ma sem tudjuk, hol van. Annakidején, az 1920-as években valahol megölték a csendőrök. Mi tehát tudjuk, hogy ez mit jelent. A múltkor magyar renaissance-nak nevezték a forradalmak utáni időket és ennek a magyar renalssance-nak a korában számtalan ilyen eset fordult elő, hogy kísértek valakit akár Zalaegerszegre, akár Hajmáskérre, akár valami börtönbe és_ egyszerűen azt mondották menekülni akart és ezért lelőtték. (Farkas István: Használhatják ezt még az urak ellen is! Arra is készüljenek el!) Ez a javaslat tehát, t. Képviselőház, nem egyéb, mint belső hadviselés az állam polgárai ellen. Ez a javaslat meg jobban ki fogja mélyíteni azt az elkeseredést, amely éppen a súlyos gazdasági viszonyok miatt éppen az általános politikai elnyomatás miatt a magyar népben a mai kormányzati rendszer ellen megvan. Helytelen j&z a törekvés, hogy az állam jogait mindjobban kiterjesztik, az állampolgárok jogait pedig mindinkább szűkítik. Az állam szuverenitása nem szenved csorbát azzal, ha a kormány ezt a javaslatot visszavonja. Viszont, ha fenntartja, a polgári, az emberi szabadságnak, a közszabadságnak, tehát az alkotmánynak nagy és értékes darabját törik le megint és én éppen ezért még a^ részletes tárgyalás alapjául sem fogadom el általánosságban sem ezt a javaslatot. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Szilágvi Laios! Szilágyi Lajos: T. Képviselőház! Ennek a törvényjalvaslatnak bizottsági tárgyalásánál én iisi szemrehányással illettem a belügyminiszter urat^ hogy ennek a törvényjavaslatnak tárgyalását aznap — mem tudom márciusnak melyek napja volt — nem tartottam időszerűnek és hivatkoztam arra, hogy ha a belügyminiszter úr ezzel a törvényjavaslattal közvetlenül Sinkó József rendőr meggyilkolásai után jött volna a Képviselőház elé, akkor a Ház a törvényjavaslatot^ politikai pártkülönbség nélkül időszerűinek ítélte volna ési annak számottevő ellenzéke nem lett volna. Mivel azonban azóta sok víz folyt le a Dunán és feledésbe mennek az ilyen események, megjósoltam az igen t. belügyminiszter úrnak, hogy a szociáldemokratapárt, amely, miint sokszor tapasztaltuk, nem válogatja meg olyan szigorúan a maga eszközeit, (ProDper Sándor: Mert vele szemben nagyon meg/válogatják!) ezt a törvényjavaslatot egészen bizonyosan megint ki fogja és fel fogja használni arra, hogy a polgári társadalmi rend és az állami rend ellen itt sorozatosan felszólaljon. (Kabók Lajos: A hatósági atrocitások ellen!): Ebiből^ a szempontból bírálom tehát, hogy időszerű-e ennek a törvényjavaslatnak tárgyalása, igen, vaigy nem? A belügyminiszter úr igen ügvesen rioosz• tozott nekem, mondván, hogy ő hangulat hatása alatt nem terjeszt elő törvényjavaslatot és mint miniszter, nem indul ki abból, hogy valamely konkrét eset után a közhangulat ilyen javaslatot indokoltnalk tart-e, vagy sem, hanem mivel ő a^ törvényjavaslatokkal a jövőre nézve hosszú időre kiterjedő hatállyal akar matradandó törvényeket alkotni, minden hangulat behatása alól emancipálja magát. Igaza van az igen t. belügyminiszter úrnak, most már én is azt mondom, hogy minekutána viszont a bizottsági tárgyalás óta igen sok idő telt el és éppen a kisebbségi véleményben felhozott ellenérvek egész sora megdőlt, értem a belügyminiszter urat, hogy most a plenáris tárgyalásra alkalmasnak tartja az időt, mert magam is elismerem, hogy az időpont mia alkalmasaibb ennek a tönvényjavaslatnak a tárgyalására, mint volt a bizottsági tárgyalások idején. (Propper Sándor: Mi történt azóta?) Tény az, hogy er.re a törvényjavaslatra szükség van. Sőt be kell ismernem, hogy ezzel a törvényjavaslattal a mindenkori kormányok késedelmeskedtek, mert meglehetősen elkésett ez a törvényjavaslat. Konkrét adatokkal fogom bizonyítani, hogyha megfelelő időpontban ilyesvalami törvényalkotás létrejött yolna, sok-sok emberélet lett volna megmenthető; éppen ellenkezőleg áll tehát a helyzet, "

f mint ahos-v legutóbb egy közbeszólás formájában beállították, hogy ez a törvényjavaslat golyót jelent bizonyos személyek számára- (Kabók Lajos: Bizony golyót!) Éppen ellenkezőleg le kell szögeznem és bizonyítani is fogom, (Kabók Lajos: Ez aligha sikerül!) hogy ilyenirányú törvényalkotás nem jelenti egy vagy több ember életének kioltását, hanem ellenkezőleg, ilyen irányú törvényjavaslat törvényerőre emelése megelőz igen sok emberhalált. Ilyen törvényjavaslat törvényerőre emelése nem új golyókat vagy több golyót jelent, (Esztergályos János: A statárium megakadáIvozta a bűncselekményeket? — Felkiáltások a jobboldalon: EUpaé! — Meskó Zoltán: Meg bjzonv! — Szűcs István: Még több ervilkosság és rablás volna! — Kabók Lajos: Minden héten akasztanak!) hanem éppen ellenkezőleg, egy il ven iránvű törvényjavaslat feltétlenül megelőzi a bajokat. Még akkor is, amikor a

p szociáldemokrácia uralmon volt (Esztergályos János: Nem volt uralmon!) és a vörösőrséget megszervezte, a kezemben levő Vörös Tliság adatai szerint (Simon András: Szép újság volt H 1919. május 27-én. fRuchmger Mf*nó- Tü+nft lauokat tart magánál! — Zaj- — Halljuk! Halljuk!) amikor a vörösőrség (Esztergályos János: Hol van Vary Albert koronángyész ïîr? — Simon András: Szén korszak! — Zaj. — Halljuk! Halljuk!) szemléjét a Vérmezőn megtartották. Knn Béla az pgybegyült rendőrcsamtokboz, tehát a vörösőrséar csapataihoz intézett beszédében éppen a vörösőrséguek.^mint oreventív célzatú szervezetnek a Jelentőségét ecse+el+e. (F«ztersrályos Jánost Ezt mondja majfl Knn Bélának- ne nekünk! — Pronoer «ándor: Jól van, tudomásul vesszük, hogy Kun "Péla a magyar 'parlamentben iogforrás! '•— Nan"' zoJ a- Jobboldalon. — Simon András: TVvíitt voltak! — Ellenmondások a szélsőbaloldalon. — Meskó Zoltán; Ne hivatkozzunk •^íiTi Bélára! Nem ismerjük el jogforrásnak! — TWJnngfir Ma^n: Ott van, az egységespárt iogf

ort*ása Kun Béla! Nagyon érdekes! — Felkiáltások a jobboldalon: Nem jogforrás! — Mp^kó holtán: A oarlauurntben nem lehet Kun Bél^a hivatkozni! — Zaj.) Eli?8k: Csendet kérek, képviselő urak. .'...