Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.
Ülésnapok - 1931-73
Az országgyűlés képviselőházának 73. ülése 1932 április 26-án, kedden. 251 Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánoságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, szemben Farkas Tibor, képviselő úr különvéleményével, igen vagy nem? (Iff en!) A Ház a törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta, a különvélemény t pedig- elvetette. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Herczegh Béla jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és az 1. §-t megelőző bevezető szöveget, amelyeket a Ház észrevétel nélkül változatlanul elfogad. — Olvassa az 1. §-t): Gál Jenő! Elnök: A képviselő úr nincs jelen. Feliratkozása és indítványa tehát töröltetik. Az 1. § meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Váry Albert képviselő úr az 1. §-ba új második bekezdés felvételét indítványozta. Minthogy a képviselő úr nincs jelen, indítványa és feliratkozása töröltetik. Következik a 2. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Herczegh Béla jegyző (olvassa a 2. §-tL- Gál Jenő ! Elnök: A képviselő úr nincs itt. Ennélfogva feliratkozása és indítványa töröltetik. Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Váry Albert! Elnök: A képviselő úr nincs itt. Ennélfogva feliratkozása és indítványa töröltetik. A 2. § meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik á 3. <$>. Herczegh Béla jegyző (olvassa a 3. ß-t, amelyet a Haz észrevétel nélkül változatlanul elfogad. — Olvassa a 4. ß-t): Simon András! Simon András: T. Képviselőház! Magamévá teszem azokat a fejtegetéseket és azokat az aggodalmakat is, amelyeket Niamessny Mihály t. képviselőtársam az általános vita során a 4. Vsai kapcsolatban elmondott. Sajnos, ezek az aggodalmaim nem szűntek meg az igazságügyminiszter úr idevonatkozó felvilágosításai után sem. Mert igaz, hogy a régi törvényes állapotokat figyelembevéve, ennél a szakasznál a kereskedőknél történt szűkítés, tehát kevesebben esnek ebbe a kategóriába és — mint ahogy_ az igazságügyminiszter úr kifejtette — tulajdonképpen egy megszűkítés alkalmaztatik itt a régi állapottal szemben, ellenben van egyidejűleg egy bővítés is. Mert igaz ugyan, hogy a régi törvényes rendelkezés szerint az adós fizetésképtelenségéről általáéban van szó, tehát nemcsak a kereskedőkéről, azonban mégis ahhoz, hogy büntetőjogilag üldözhető legyen a fizetésképtelenné vált adós, a nem kereskedők kategóriájánál, tehát a polgári adósok kategóriájánál szükséges volt a csőd-, a végrehajtási stb. eljárás, most pedig ezek nélkül is belevonatnak a nem kereskedő adósok már fizetésképtelenség esetében ebbe a kategóriába és ezáltal igenis 'bővülés történik a régi állapottal szemben. 'De van egy másik aggályom is. Ne méltóztassék rossz néven venni, de őszintén megmondom, hogy amikor én először olvastam el az uzsoratörvényjavaslatot és utána elolvastam ennek a törvényjavaslatnak 4. §-át, spontán az a nézet buggyant ki belőlem, — hogy úgymond jam — hogy ez a 4. § megtorpedózza az uzsoratörvényjavaslat 1. §-át. Miért? Mert kritériumként, vagy mondjuk, egyik kritériumként az uzsoratörvényjavaslatnál a könnyelműség, az értelmi gyöngeség, a szorult helvzet, stb. szerepelt, ennél a 4. §-nál pedig szín tén megtaláljuk ezeket a fogalmakat, exuressis verbis szerepel a könnyelműség. Mármost milyen helyzetet teremt a kiuzso rázott részére, hátrányára ez a 4. §? Azt a helyzetet, hogy azt a figyelmeztetést intézi hozzá, hogy: te kiuzsorázott, vigyázz, amikor a kiuzsorázót oda akarod vinni a vádlottak pad jára, amikor azt akarod mondani, mint vádló, a bíróság előtt, hogy a te könnyelműségedef kihasználva, uzsorázott ki valaki, vigyázz. mert visszaíordítj cl cl Z cl vádlott könnyelműséged hangoztatását veled szemben, mert a 4. § alapján téged _ vétségért maga mellé ültet a vádlottak padjára. Hiszen a törvény javaslat 4. §-ába ütköző cselekményt követ el az. aki könnyelműségével igénybe vesz hitelt, könnyelműsége alapján pazarol, könnyeimii sége alapján olyan gazdálkodást folytat, amelv nincsen arányban sem az ő tehetségével, sem az ő gazdálkodási körével, sem az üzlete köW 1 vei. S amikor ezt a könnyelműségét az uzsorás felhasználva, a? ellenszolgáltatást aránytalanul nagy mértékben kötötte ki a .maga részére és ez a könnyelmű ember őt a vádlottak nádjára akarja, mint uzsorást ültetni, az uzsorás azt mondja: Itt a 4. §, ő maga mondja, hogy á» ő könnyelműsége — mindkét esetben ez a verbum régens — volt az, amelyik alapján a szolgáltatás^ és az ellenszolgáltatás megállani* tatott, tehát ugyanakkor, amikor ő engem uzsora ekövetésével vádol, én joggal vádolhatom őt, a könnyelmű egyént a hitelsértési tör vény 4. §-a alapján hitelsértéssel. De még tovább megyek. Tulajdonképpen ellenmondás is van a «fizetésképtelenné vált? meghatározás és a kielégítés lehetőségének meghiúsítása vagy csorbítása között. Mer*- — amint nagyon helyesen kifejtette Niamiessny képviselőtársam " : — a fizetésképtelenség nem jelenti még egyben azt is, hogy most már a fedezet akár egészen, akár csak részben is megszűnt annál az adósnál. Én igen jómódú, igen nagyvagyonú embereket tudok, akiknél a fizetésképtelenség nemcsak a mai kritikus időkben állott be azáltal, hogy az illető immobillá vált, de normális viszonyok közt is számtalanszor előfordul ez, és pedig — erre megint nagyon helyesen mutatott rá Niamessny t. képviselőtársam — különösen a gazdánál, amennyiben a mai és az eddigi mezőgazdasági viszonyok között Magyarországon bizony a gazdának vagy aratás után volt fizetőképessége, vagy sohasem volt, ollenben aratás előtt, egész aratásig jómódú gazdáknál is igen gyakran fordult az elő és fordul ma is elő, hogy bár van az illetőnek vagyona, de immobil, fizetésképtelen egész az aratáskor betakarított terményeinek értékesítéséig. Mármost azt kérdem, hogy az ilyen vagyonnal, fedezettel talán nem is egyszeresen, hanem többszörösen rendelkező adós, amikor fizetésképtelen, mint immobil, ezzel csorbítja-e avagy éppen elvonja-e teljesen a hitelező kielégítésére szolgálható fedezetet? Nem vonja el. Én tehát ellentétet látok a között, hogy «meghiúsítja vagy csorbítja», és a között, hogy «azzal, hogy... fizetésképtelenné vált». Mert hiszen a fizetésképtelenné vált immobil, de vagyonos ember, aki csak momentán fizetésképtelen, mert immobil, a fedezetet sem csorbította, még kevésbé vonta el egészen.
