Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.
Ülésnapok - 1931-73
252 Az országgyűlés képviselőházának Az volna tehát tiszteletteljes kérésem, — ha már indítványom nem lehet — méltóztassék meghagyni azt az elrendezést, amely a szándékos cselekmény, bűntett elkövetése esetén megvan már az 1. §-ban. Mit mond az 1. §? Az 1. § nem fizetésképtelenség' által való^ csorbítást vagy meghiúsítást mond, hanem tényleges csorbítást, tényleges meghiúsítást, vagyis, amikor a fedezet egészben vagy részben könynyelmű üzletvitellel, könnyelmű gazdálkodással felemésztetik és az többé rendelkezésre nem áll. Én tehát így szövegeztem volna meg a paragrafust, — nem mondom, (hogy ez jobb, még kevésbbé mondom, hogy az én kérésem és az abban foglalt indítványom, tökéletes, de én ezt mondottam volna — (olvassa): «Vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal büntetendő az adós, ha egy vagy több hitelezőjének kielégítését gondatlanságból meghiúsítja vagy csorbítja nyilvánvaló pazarlása, vagy nagy mértékben hanyag, vagy nagy mértékben könnyelmű üzletvitele, illetőleg gazdálkodása által.» Kihagynám tehát azt, hogy: fizetésképtelensége által. (Dési Géza előadó közbeszól.) Azt hiszem, téved az igen t. előadó úr, téved pedig azért, mert — amint kifejtettem, — a fizetésképtelenség sokkal előbb következik be, mint a fedezethiány. Ha én tehát elfogadom már az akármilyen vagyonos, akármilyen gazdag, tehát akármekkora, talán tízszeres vagy százszoros fedezettel rendelkező adósnak fizetésképtelensége esetén a csorbítást vagy meghiúsítást, akkor igenis sokkal szigorúbb, az adósra nézve sokkal szigorúbb kritériumot, tényálladéki elemet állapítok meg, mintha azt követelem meg, hogy a fedezet tényleg csorbuljon, tényleg hiányozzék az ő könnyelmű üzletvitele által. Ez tehát a szigorúbb, ez nyilvánvaló. (Dési Géza előadó: Éppen fordítva!) Ez maitematika, mert fizetésképtelen embernek még lehet vagyona, de aki a vagyonát már elpucolta, annak nem lehet fedezete. Ez tehát sokkal szigorúbb. Csodálkozom, hogy ezt nem méltóztatik érteni. Ügy látszik, kölcsönösei csodálkozunk egymáson. (Derültség.) Én tehát már abból a ; szempontból is kérem e szakasiznak ilyen értelemben való módosítását, mert igenis ellentétet látok abban, hogy a (bűntettnél sokkal többet kívánok és ä bűntettnél sokkal inkább ;az adós védelmére állok, mint a gondatlanság által elkövethető vétségnél.^ Lehetetlen dolog, hogy a vétség tényálladéki elemei közül akár egyetlenegy elem is súlyosabb legyen a bűntett tényálladéki elemeinél. Ezt kívántam előadni. Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Niamessny Mihály! Niamessny Mihály: T. Képviselőház! En tulajdonkeppen már nem a szakaszhoz, hanem inkább^ félreértett szavaim helyreigazítása címán kérnék szót, de tekintettel arra ... Elnök : A képviselő úr félreértett szavainak helyreigazítása címén csak a napirend megállapítása után szólhat- (Felkiáltások a baloldalon: A szakaszhoz szól!) Niamessny Mihály: En a szakaszhoz iratkoztam fel és csak azt mondom, hogy érdemében ... Elnök: Méltóztassék akkor a szakaszhoz szólni. Niamessny Mihály: Igen, ennek a szakasznak keretében maradok. Érdemben a szakaszhoz nem jövök új érvekkel, vagy újabb indítványokkal, hanem tulajdonképpen az igazságügyminiszter úr által szerény felszólalásomhoz 73. ülése 1982 április 26-án, kedden. fűzött megjegyzésekre kívánok egészen röviden reflektálni. Mindenekeltőt igen helyesen állapította meg az igen t. miniszter úr, hogy az a kis nézeteltérés, amely a 4. § részletei tekintetében köztünk fennáll, nem vont le semmit abból az elismerésből, amellyel egyébként a törvény javaslat, annak előterjesztője iránt adóztam. Sajnálatomra azonban azok az aggályok, amelyeket a 4. §-nak e szövegezése iránt táplálok, annak ellenére, hogy egyébként a törvényjavaslatot kiváló alkotásnak elismerem, ma is változatlanul fennállanak. Nem azért, mert a vagyonbukott fogalmát kihagyták ebből a javaslatból, — ezt inkább per tangentem éritettem, amiről az igen t. igazságügyminiszter úr, ha beszédem gyorsírt szövegét méltóztatik majd figyelmére méltatni, meg fog győződhetni — hanem igenis a ^fizetésképtelenségnek olyként való beállítása támasztotta bennem az aggályt, amely már magábanvéve is a 4. §-ban körülírt, gondatlanságból elkövetett .büntetendő cselekményt befejezetté teszi. Vagyis aggályom odairányult, hogy igenis e szerint a szövegezés szerint lehetséges az, hogy valaki időleges fizetésképtelenségbe esett, amelyben tehát a fizetési készség, a fizetési szándék, sőt az abszolút fizetési képesség még mindig megvan, mert ha május 15-én nem tud fizetni, lehet, hogy fog tudni fizetni október 15-én és ez az időleges állapot, minthogy a javaslat semmiféle disztinkciót nem tesz, már szintén maga után fogja vonni a büntető következmény beálltát. Ez röviden annak a succusa, ami ellen tiszteletteljes aggályaim szóltak 'GS cLzi ci kérelmem, amelyet már a bizottságban is előterjesztettem, arra irányul, hogy a miniszter úr legyen kegyes a szakaszt ebből a szempontból rekonszideráció tárgyává tenni. Az igen t. igazságügyminiszter úr a maga meggyőződését mindenesetre igen logikus és igen talpraesett, a gyakorlati életből vett érvekkel és teoretikus érvekkel is alá tudta támasztani. Sajnálatomra ebben a kérdésben közeledni nem tudtunk, de távol áll tőlem minden ellenzékieskedés ebben a kérdésben, aminek jele az, hogy a szakasz ellenében külön indítványt nem nyújtottam be. Elnök: Kíván valaki szólni 1 ? Herczegh Béla jegyző: Gál Jenő! Elnök: A képviselő úr nincs itt, indítványa töröltetikKíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólni. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: T. Ház! Én a magam részéről arra kérem felszólaló t. barátaimat, méltóztassanak összehasonlítani az 1. %-t a 4. §-szal és elismerni azt, hogy az 1. § bármely esetben bünteti a hitelező érdekeinek szándékos csorbítását. Azokban az esetekben azonban, amelyet a 4. § szabályoz, vagyis gondatlanság esetében szűkebb körre van közelebbről meghatározva az az eset, amikor a büntetés helvt foglalhat. Tévesen méltóztatott különösen Simon András t. barátomnak a 4. %-t úgy értelmezni, hogy ezekben az esetekben a fizetésképtelenség önmagában létrehozná a büntetendő cselekményt. Ez csak akkor következik be, ha gondatlanságból a meghiúsítás vagy a a csorbítás is bekövetkezik. A fizetésképtelenségnek azokra az eseteire tehát, amikor könynyelmű vagy nagymértékben hanyag gazdaságvitel folytán bekövetkezik ugyan a fizetésképtelenségnek pillanatnyi fázisa, de ugyanakkor még nem következett be a hitelezők érdekei kielégítésének meghiúsítása vagy csorbítása, a 4.
