Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.

Ülésnapok - 1931-72

Az országgyűlés képviselőházának 72, tézett írásbeli beadványában képviselői megbízatásáról lemondott. Lemondását tudomásul vettem és, minthogy mandátumának érvénytelenítése iránt a közigazgatási bíróság előtt eljárás van folyamatban, a lemondásról a közigazgatási bíróságot értesíteni rendeltem. Ennek az értesítésnek expediálása alatt a képviselő úr újabb beadványt intézett hozzám, amelyben lemondását visszavonta. (Zaj.) Ebben az ügyben indokoltnak látom a Ház külön intézkedésének; szükségét, ennélfogva javaslatot teszek, hogy mielőtt ezt a jelentésemet a Ház tudomásul venné, adja ki az ügyet véleményes javaslattétel céljából az igaziságügyi bizottságnak. Egyidejűleg indítványozom azt is, hogy a házszabályok 53. §-ának 2. bekezdése alapján méltóztassanak a bizottsági tárgyalásra nézve a sürgősséget kimondani. Méltóztatnak javaslatomat elfogadni? (Igen)! Ha igen, azt elfogadottnak jelentem ki. Most pedig előterjesztést teszek a t. Háznak legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését folyó évi április hó 26-án kedden délelőtt 10 órakor tartsa és annak napirendjére tűzessék ki 1. a ma letárgyalt törvényjavaslatok harmadszori olvasása; 2. .a mai napirendünk 4—9. pontjai alatt szereplő törvényjavaslatok és jelentések tárgyalása. Van valaki feliratkozva? Frey Vilmos jegyző: Nincs senki. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak napirendi javaslatomhoz (hozzájárulni. (Igen!) Ha igen, ezt határozatként mondom ki. Bejelentem a t. Háznak, hogy Takách Géza képviselő úr indítványt nyújtott be aziránt, hogy a mai^ napirendünk 4—9. pontjai .alatt szereplő törvényjavaslatok és jelentések tárgyalásának tartamára az ülések ideje napi 8 órában állapíttassák meg. (Zaj bal felől.) A házszabályok 132. §-ának második bekezdése értelmében az indítvány felett .a legközelebbi ülésünk elején fog a Ház határozni. A tegnapi ülés folyamán Hegymegi Kiss Pál képviselő úr beszéde közben Fankas István képviselő úr sértő kifejezést használt; ezért Őt utólag rendreutasítom. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Musa István képviselő úr összeférhetlenségi bejelentést kíván tenni. Musa István: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Nézetem szerint a Képviselőház erkölcsi kötelessége Pékár Gyula képviselő úrnak a tegnapi nap folyamán elhangzott ama bejelentése alapján, hogy mint a Filmalap vezetőségének enöke, az alapiból havi 200 pengő díjazásban részesül, megvizsgálni, hogy összeférhetlen-e. En Pékár Gyula képviselő úr ellen az 1901:XXIV. t.-cikk első szakasza alapján ÖS'SZieférhetlenségi bejelentést teszek. (Helyeslés balfelől.) Elnök: A bejelentést átteszem az összeférhetlenségi állandó bizottsághoz. Andaházi-Kasnya Béla képviselő úr a házszabályok 143. §-ának a) pontja alapján kíván szólni. Andaházi-Kasnya Béla: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Az igen t. többségi párt részéről most már második' esetben kaptam olyan megjegyzést, hogy kvázi nem jártam el korrektül, amikor egységespárti mandátummal ma itt az ellenzék padsoraiban ülök. Azt hiszem, valamennyi képviselőtársam meg yan győződve arról, hogy én korrektségemre és érzékenységemre legalább annyira vigyázok, mint bármelyik képviselőtársam {Mozgás jobbfelől) és ülése 1932 április 22-én, pénteken, ' 207 éppen ezért nem mulaszthatom el, hogy erre a kérdésre feleljek. (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Amikor az egységespártba beléptem, engem az a szándék vezetett, hogy nagyobb számú olyan elgondolású képviselő fog bejutni az egységespárt soraiba, akikkel egyetemben a magam elgondolását érvényesíteni tudom, Sajuos, ebiben a í elte vesémben csalódtam. Erre nem nyilt alkalmam, mert olyan súlyos pártfegyelem volt, hogy a kritikának nem volt lehetősége. Igen t. képviselőtársaim! Az a keserűség, amellyel ma talán az egységespártra mindezek ellenére gondolok, méltóztassék elhinni, nem abból az időből származik, amikor a párt tagjai közt lehettem. Az én keserűségem tulajdonképpen még ott kezdődik, amikor egységespárti nem hivatalos jelölt voltam a hivatalos jelölttel szemben. (Felkiáltások a jobboldalon: Mikor! Hol volt ez?) Ke

1 rületemben. (Ulain Ferenc: Mindszent! — Simon András: Csupa szent!) Tudvalevőiéi? a választókerületben, amelynek ma, képviselője vagyok, az egységespárt hivatalos jelöltet állított, akivel szemben egységespárti programmal, de mint nem hivatalos jelölt léptem fel. Igen t. képviselőtársaim, én naiv elgondolásomban (Derültség jobbfelől.) azt hittem, hogy egy ilyen választáson elvek és pártprogrammok harcolnak. (Zaj balfelől. — Ulain Ferenc: Ügy látszik, tényleg naiv!) Nagy sajnálattal kellett azonban látnom, hogy nem az elveknek van ott szerepük, hanem a személyeknek (Ulain Ferenc: A szuronyoknak!), illetőleg

> az egységespárt ajánló sorainak; olyannyira, hogy az első napokban, annak ellenére, hogy egységespárti jelölt voltam, — hangsúlyozom, nem hivatalos jelölt — megakadt minden szabad mozgási lehetőségem; a gyűlésekre engedélyt nem kaptam, ahova mentem, csendőrökkel vezettek ki, úgyhogy azt kellett látnom, (Propper Sándor: Ez a rendszer az önök parlamentarizmusa! — Ulain Ferenc: Alkotmányos rendszer!) hogy sajnos, nem élvezhetem távolról sem azokat az > előnyöket, amelyeket bármely egységespárti jelölt élvezhet. (Buchinger Manó: Szinte hihetetlen, hogy Magyarországon így választanak! — Zaj jobbfelől.) Ebben az első keserűségemben nem láttam mást, mint két, vagy három személy harcát a porondon és bizonyos fokig természetesnek találtam, hogy akinek módja van erre, a rendelkezésére álló eszközzel erősíti saját pozícióját. Én tehát mégcsak nem is vettem ezt rossznéven az igen t. egységespárti hivatalos jelölttől. Később azonban a választások folyamán mindig olyan nehézségekkel kellett küzdenem, hogy megmozdulásom, illetőleg a választóimmal való érintkezés teljesen lehetetlenné vált. (Ulain Ferenc: Alkotmányos rendszer!) Egyszer csak megjelent nálam egy úr, akit én soha nem ismertem előzőleg — egy előkelő idegen, aki akkor a szentesi egységespárt financiális ügyeit intézte, — t arra hivatkozva, hogy a főispán úr megbízásából jött hozzám. (Felkiáltások a jobboldalon és a középen; Tévedés! Nem igaz! — Szeder Ferenc: Nem igaz! — östör József: Mondhatta, de nem igaz!) és azt az ajánlatot tette nekem, hogy segítsem ki az ottani •' egységespártot pénzzel, mert amennyiben pénz nem állana rendelkezésükre, abban az esetben valamennyi kerületben kénytelenek volnának egyhangú választást csinálni, miután nem áll rendelke-