Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.

Ülésnapok - 1931-71

Az országgyűlés képviselőházának 71. ülése 1932 április 21-én, csütörtökön. 113 kodás, hanem az másokban is felmerült, bizo­nyítéka, hogy e határozati javaslat tárgyalása alkalmával Bethlen István gróf, az akkori mi­niszterelnök ezeket mondta a Felsőházban (olvassa): «A kormány nevében kijelentem, hogy hozzájárulok ahhoz a határozati javaslathoz, amelyet gróf Hadik János őexcellenciája nyúj­tott be és amely tisztázza» — tehát eddig nem volt tisztázva és ma sincsen — «a második szakasznak azt a kontroverz kérdését, hogy mire ad tulajdonképpen felhatalmazást a kor­mánynak, minthogy alkotmányjogi szempont­ból bizonyos aggály merült fel.» Továbbá azt mondta: «Ez a felhatalmazás sohasem nyújt­hat semmiféle kormánynak alkalmat arra, hogy a parlamentet félretolja, sőt ellenkezőleg, abban a feltételezésben kéretett ez a felhatal­mazás, hogy annak mikénti gyakorlása tekin­tetében az országgyűlés a maga ellenőrzési jogát kétszeres pontossággal gyakorolja,» (Ulain Ferenc: Na! Ez jól megvan csinálva!), «mert parlamenti, illetőleg politikai felelős­sége a kormánynak egy ilyen felhatalmazással összekapcsolva egyáltalán nincs, sőt ellenkező­leg, kétszeres erővel lép előtérbe» (Ulain Fe­renc: Nekünk egyszeres is elég volna!) «mert amennyiben a kormány jogkörét olymódon túllépné, hogy a gazdasági térre átmenne, ak­kor az országgyűlésnek kötelessége intéz­kedni.» (Jánossy Gábor: Ügy is van! Fennáll ez a jog.) Ezzel azt akartam bizonyítani, hogy ez nemcsak ellenzéki aggodalom volt, hanem azt komolyan vette a miniszterelnök úr is és igye­kezett kireparálni. (Jánossy Gábor: Ez orszá­gos határozattá vált. — Egy hang a baloldalon: Ügy van, Gábor bácsi!) Es most az új törvény­tervezetbe nem foglalták be ezt az alkotmány­biztosítékot. (Jánossy Gábor: Megvan!) sem pedig az országos határozat megújítása iránt nem tettek előterjesztést. (Jánossy Gábor: Fennáll!) T. Ház! Ez vagy olyanfokú gondatlanság az alkotmányjogokkal szemben, aminőt nem akarok feltételezni (Ulain Ferenc: Cinizmus! — Kabók Lajos: Enyhén szólva, cinizmus!), vagy olyan csodálatos feledékenység, amely­nek nem kellett volna, amelynek nem lett volna szabad bekövetkeznie. (Jánossy Gábor: Azért ez a határozat érvényben van! — Sauer­born Károly: De Gábor bácsi!) Elnök: Csendet kérek! (Jánossy Gábor: Úgyis tudják ezt az urak! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Színvakság, parlamenti szín­vakság.^ — Jánossy Gábor: Színvakság az urak részéről! — Sauerborn Károly: De egy ilyen szimpatikus ember, mint Gábor bácsi! — Mozgás.) Sándor István: T. Képviselőház! Ha az al­kotmányjogi kérdésekkel méltóztatnak szembe­állítani a gyakorlati élet kérdéseit és ezen az alapon méltóztatnak ezt a törvényjavaslatot támogatni, akkor a megbírálásra sokkal ked­vezőbb a helyzet, mint a múlt esztendőben volt. A múlt esztendőben t. i. még feltételezhettük azt, hogy a mi sok bajunkat a kormány mind el fogja intézni s ebből az országból virágzó államot fog teremteni, csak hatalmat adjanak neki. Ez a hatalom hiányzott. Azóta azonban 8 hónap telt el, vagy talán valamivel több is és a virágzást nem nagyon látjuk semerre sem. Tisztelt Ház! Ez a törvényjavaslat első­sorban azért készült, hogy a gazdasági élet rendjét biztosítsák. Hát méltóztassanak meg­KÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ VI. mondani, hogyan van és hol van biztosítva a gazdasági élet rendje? Kérdem, biztosítva le­het-e ott a gazdasági élet rendje, ahol a keres­kedelmi szerződések részben hiányoznak, avagy ha fennállanak is, velünk szemben nem tart­ják be azokat? Hiszen szinte hónapról-hónapra voltunk kénytelenek belenyugodni az állat­kivitel korlátozásába. (Sauerborn Károly: ők ezzel nem törődnek. Nekik ez bagatell.) Ezt méltóztatnak talán a gazdasági élet rendezésé­nek nevezni? Avagy talán azt méltóztatnak ennek tekinteni, amit előttem szólott Dinich Ödön képviselőtársam említett fel, hogy tudni­illik Ivády Béla földmívelésügyi miniszter úr a nyáron kellő időben hozzáfogott a borárak biztosításához, hogy 800.000 hektoliter bornak a kifőzését, hogy úgy mondjam, kierőszakolja a szeszkartellel szemben. (Ulain Ferenc: El is kellett neki mennie!) Nemcsak ez volt a következménye, tisztelt képviselőtársam, de többhónapi munkájába, többhónapi küzdelmébe került, amíg a 800.000 hektoliter helyett 260.000 hektoliter bor kifő­zésének engedélyezését el tudta érni, holott 160.000 hektolitert az előző évben is kifőzött a szeszkartel, s már ennek a csekély kis javítás­nak is meglett az az eredménye, hogy a borok ára 4—5—6 fillérrel emelkedett. De lett azután két súlyos következménye ennek. Az egyik az, hogy Ivády miniszter úr, aki exponálta ma­gát ebben a fontos gazdasági kérdésben, eltá­vozott a helyéről, a másik fontos következ­mény pedig az lett, hogy a legszegényebb em­berek, akiknek nem volt se pincéjük, se hor­dójuk, se pénzük, kénytelenek voltak alacsony árakon eladni boraikat, ma ott állnak pénz nélkül s viszont Kecskeméten az a helyzet, hogy az ott levő munkások egy héten alig tudnak egy napi rosszul fizetett napszámhoz is jutni, mert a szőlőket nem művelik kellően, mert nincs rá pénz, amit nemcsak az ezéyi termés fog megsínyleni, hanem a szőlő termő­ereje is megsínyli ezt. (Sauerborn Károly: Sajnos!) Tisztelt Ház! Egyéb mezőgazdasági üzem­ágakban is tapasztalható ez a szomorú tünet. Avagy talán a gazdasági helyzet javulásának méltóztatnak tartani azt, hogy például még mindig ott tartunk, — örülök, hogy éppen je­len van a t. kereskedelemügyi miniszter úr is, — hogy a kartelárak letörésére irányuló moz­galom, amely tekintetben a kereskedelemügyi miniszter úr ugyanolyan odaadással és jóaka­rattal dolgozott, mint Ivády volt földmívelés­ügyi miniszter úr, még mindig nem járt ered­ménnyel. Egyes cikkeknél sikerült elérni 10— 12 százalékos csökkenést, ez tagadhatatlan. Nem volt módomban, hogy az összes iparcik­keken végigmehettem volna és így mindenben nem vagyok tájékozva, tudom azonban, hogy olyan bányának a szene, amelynek békében 90 fiilét körüli ára lehetett, egy bizonyos helyen ma 2 pengőnél drágább métermázsánként. Ugyebár a munkabér nem emelkedett, (Prop­per Sándor: Sőt csökkent!) a közterhek pedig súlyosan emelkedtek, de a termelési költség­ből, plusz haszonból, plusz szállítási költségből kijövő vételárat nem emelhették kétszeresen. (Zaj. — Propper Sándor: Vida Jenő keresett! — Sauerborn Károly: Vida Jenőre Schiffer tegnap azt mondta, hogy rabló! Pedig- ő is kartelista. — Ulain Ferenc: Igen, de az egyik kisebb, a másik nagyobb és irigykednek egy­másra! — Zaj.) De egy másik ilyen alapanyagot is lehet felhozni. Szakembertől hallottam, hogy Né­15

Next

/
Thumbnails
Contents