Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.

Ülésnapok - 1931-71

Az országgyűlés képviselőházának 71. ameddig- ilyen budgetet és ilyen kivételes hatalmat kérnek, addig" az még" mindig* a régi út. Az még mindig az Ezsau keze, amely abban a formájában nem mutatja az ig*azi lelket, hanem kegyetlenül betör azokba a vidékekbe, ahol nélkülözés van és még mindig azt hiszi, hogy a bőripar támogatása — mert ma arról beszéltek — abból áll, hogy kiről hány bőrt lehet még lenyúzni. (Ügy van! Ügy van!) Amíg ez a rendszer marad meg, addig t. képviselőtársam ne mondja ezt. De majd én megmondom a mindig érdeklődő és mindig becsülést érdemlő t. képviselőtársunknak, — engedje mög, hogy e személyes aposztrofálásnak az legyen a jellege, hogy tüzes magyar lelkét tisztelem és becsülöm, (Helyeslés a jobboldalon.) — azt mondom: a régi dicsőség késik valahol a homályban, de meg lelhet találni, rá. kell találni. Nem itt a begubózásnak politikai elzárkózottságában, hanem a nyugat felé való tekintésnek bátor kimélyítésében és hangoztatásában. En nem félek tőle, Üianem azt mondom: a régi osztrák-magyar monarchiának gazdasági erejét kell visszaszerezni valamiképpen. Nem érdekel engem semmiféle más kérdés, amely ehhez kapcsolódhatok, ezt végezzék el azok, akiket külön érdekek csatolnak valamely rezsim megalakulásához. Én a nép boldogulása szempontjából azt látom, hogy ... Elnök: Képviselő úr, lejárt a beszédideje. Gál Jenő: Szabad tíz percet kérnem? Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadta. (Zaj a jobboldalon. — Kelemen Kornél: Más is akar még beszélni!) (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Gál Jenő: Engem arra tanít egy objektív nagy tudós, aki az egész világbirodalomban a legszámottevőbb közgazdák egyike: ti osztrákok, ti magyarok, ti csehszlováíkok, nézzetek körül saját portátokon és állapítsátok meg, hogy ti magatok gyengék vagytok, de hárman együtt a legnagyobb és a legszerencsésebb gazdasági erősséggé lehettek. Elmenjek és nézzem, hogy Genfben, Párizsban vagy Londonban milyen erők mérkőznek világuralmi helyzetekért, mikor tudom, hogy én ott egy quantité négligable vagyok, mikor tudom, hogy tőlem úgy kérik számon a magunk költségvetését és terveit, hogy januárban előbb be kell számolnunk arról, amit itt áprilisban tárgyalunk és hamarabb tudják terveinket, mint magunk! (Dinnyés Lajos: Ez a pénzügyi szuverenitás!) Nem t. Képviselőház. Én azt mondom: a nyitott szem, a bátor előrelátás és a haladás azt parancsolja rám, hogy én azokhoz menjek és azokkal szövetkezzem, akiknek saját érdekük az, hogy egy gazdasági egységbe forrjanak velem. Nem keresek most kormányzati és kormányformai különbséget; azt mondom, annak az osztrák lakosságnak szüksége van a magyar terményekre és nekünk is szükségünk lehet az osztrák terményekre. (Állandó zaj a jobboldalon.) Elnök: Kérem a jobboldalon ülő képviselő uarakat, ne zavarják a szónokot. Gál Jenő: Én azt mondom, hogy a cseh textiliparnak joga van itt kopogtatni és én nem tenyésztek ki magyar textilbárót (Úgy van! Ügy van! Taps a baloldalon.) azért, hogy ide olcsó ruházkodás be ne jöhessen, engem nem érdekelnek azok a kivételes helyzetben levők, akik nem vonják le a kivételes következtetéseket, mert nem látom őket tolongani ülése 1932 április 21-én, csütörtökön. 103 akkor, amikor nemzetmentő erővel ide kellene jönni, (Helyeslés és taps balfelől,) adni és fizetni, amennyit bírnak. Én pártolom azt az idegent, aki olcsóbbá teszi az én ruházatomat és megveszi az én búzámat, az én boromat és nekem nem kellenek azok a nagy közgazdasági elméletek, nekem Kossuth eszméje kell, aki közgazdasági elméletek hánytorgatása helyett a nemzeti gondolat ébrentartásával megnézte, mit jelent értékül az, ha a szomszédokkal barátságban és békében isagyunk. (Jánossy Gábor: De nem rajtunk múlik!) T. Képviselőház! Megszívlelésre ajánlom igénytelen fejtegetésemet azért, hogy vetkőztessék ki a pártpolitika keretéből és megszívlelésre ajánlom azért, hogy mondjanak le egy politikai pár.tkonoentráció megoldó erejéről. Az egésiz nép bevonását és az egész nép demokratikus megváltását csak így, csak ezen az úton, csak a választójog becsületes reform-, jávai lehet elérni- (Taps balfelől.) Csak í^y, csak eképpen lehet más levegőt teremteni idebent, ahol az évődés, a csevegés, a kaszinózás, a taktikázás mind-mind úrrá lesz, itt, ahol egy klotürös házszabály nem engedi érvényesülését azoknak az ideáknak, amelyek élnek a lelkekben, amelyek alaki mérkőzést és taktikázást hoznak ide, ahelyett, hogy a nemzeti gondolatban való felmagasztosuló egyesülésben legyünk mind idebent szerető magyarok, kint pedig lássák, hogy egy nem félő és mindennel szembeszálló egyetértő magyarság van itt, amely a baráttal kezet fog. az ellenséggel pedig szembeszáll. Nem fogadom el a javaslatot. (Jánossy Gábor: Éljen! — Élénk helyeslés és taps a baloldalon. — A szónokot sokan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Dinich Ödön. Dinich Ödön: T. Képviselőház! Én azt hl szem, hogy ez a mintegy másfél órával előbb itt lejátszódott furcsa és kellemetlen hatású jelenet ar,ra vezethető vissza, hogy a kormánypárt már túlontúl soknak találta azt a lojalitást, azt a bizalom szállítást, amellyel mi úgyszólván szállítottuk a bizalmat a miniszterelnök úrnak. Nem tudok elképzelni még egy olyan ellenzéket, amely ennyire konciliáns tudott volna lenni a miniszterelnök úr személyével szemben,^ mint ez az ellenzék. Azt hiszem» a kormánypárt ezt már túlsóknak találta és valahogy vissza akarta utasítani és ez lehet kirobbantója annak, hogy bennünket ebben a bizalomszállításban egyszerűen meg akartak és meg akarnak akadályozni. Magától értetődik, t. Ház. hosrv az ellenzék álláspontja nem lehet 100 százalékig azonos a kormány álláspontjával; magától értetődik, hos-y azért, mert mi esetről-esetre a miniszterelnök ú-; személyét mint bizalomgeriesztőt aposztrofáljuk itt, nem lebet rólunk azt állítani, hogy mi itt valamennyien 100 százalékig bizalommal vagyunk a kormányzati intézkedések iránt. Akármilyen lojalitással viselkedtek is képviselőtársaim, azért magától értetődő, hogy ee-yikürk sem szavazta meg ezt a túlságosan naey bizalmat előlegező javaslatot, és ít7-t is meg kell mondanom őszintén, hogy az ellenzék igazán nem érdemelte meg azt, hogy Í2 órás ülésekkel próbálják az ellenzéki támadásokat letörni. (Úgy van! balfelől- — Kelemen Kornél: Mi megérdemeltük? Mi is szívesebbén hazamennénk!) Akkor miért szavazták meg? Ennek a letörő szándéknak a hatása az egész országban visszhangra talált és én merem állítani, t. képviselőtársaim, hogy ez a szándék, valgy ez a taktika, amelyet a kormány