Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.
Ülésnapok - 1931-55
Az országgyűlés képviselőházának 55. ülése 1932. évi február hó 25-én, csütörtökön, Almásy László és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki eló'terjesztések. — A földbirtokrendezés befejezése végett szükséges rendelkezésekről szóló 1928 : XLI. te. 6. §-ának módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. Felszólaltak : Kócsán Károly, Malasits Géza, báró Vay Miklós, Szakács Andor, Gratz Gusztáv, Lang Lénárd. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormán?) részéről jelen van: vitéz Purgly Emil. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 3 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Patacsi Dénes jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Petrovics György jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Takách Géza jegyző úr. Bemutatom a r t. Háznak Erdélyi Aladár képviselő úr levelét, amelyben a Képviselőház földmívelésügyi, igazságügyi, közoktatásügyi és pénzügyi bizottságaiban viselt tagságairól, továbbá Klein Antal képviselő úr levelét, amelyben a földmívelésügyi, közgazdasági és közlekedésügyi bizottságokban viselt tagságairól lemond. A lemondásokat a Ház tudomásul veszi. A megüresedett tagsági helyek betöltésére nézve később fogok a t. Háznak javaslatot tenni. Bemutatom Debrecen szabad királyi város közönségének feliratát az állam és az önkormányzatok kiadásainak csökkentése tárgyában kiadott kormányrendelet módosítása tárgyában, továbbá Miskolc törvényhatósági jogú város közönségének feliratát, az uzsoráról szóló törvényjavaslat tárgyában. (Büchler József: Mi lesz a választójoggal? — Jánossy Gábor: Sorra kerül az is!) Debrecen város közönségének feliratát a Ház előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadja a kérvényi bizottságnak. (Jánossy Gábor közbeszól. — Zaj—: Elnök csenget — Büchler József: Már ideje volna beterjeszteni! Már a vidék is látja, hogy ebben van a hiba!) Kérem, Büchler képviselő úr, most az ülés elején vagyunk; ha már most is ilyen zavargást csinálnak, akkor nem tudunk tárgyalni. Miskolc város közönséfirének feliratát pedig az uzsoráról szóló törvényjavaslattal való együttes tárgyalás céljából leteszem a Ház asztalára. Napirend szerint következik a földbirtokKÉPVÍISELÖHÁZI NAPLÓ V. rendezés befejezése végett szükséges rendelkezéseket módosító törvényjavaslat (írom. 124, 133) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Kócsán Károlyi Kócsán Károly: T. Képviselőház! Rövid törvényjavaslat az, amelynek záradéka felet« folyik a vita és amely a Képviselőház véleményét két részre osztja. Az egyik rész« hevesen ellenzi a törvényjavaslatnak azt a záradékát, hogy az eladásra kerülő birtok jóváhagyását a kormány még abban az esetHen is megtagadhatja, ha nem él elővételi jogával. A másik oldala a Háznak helyesli és magam is az utóbbiakhoz csatlakozom, mert szerény véleményem szerint — amint azt már itt is többen kifejtették — a magyar föld nem lehet adás-vételi árucikk. Hányszor mondja nemcsak a költő, hanem az egyszerű ember is. hogy a magyar föld a magyar nemzet édesanyja, táplálója, a magyar föld a haza, (Jánossy Gábor: A magyar föld a magyar nemzet!) a magyar föld egy ezeréves történelem, amelynek minden göröngyét drága magyar vér áztatta. Ha tehát a magyar föld ilyen rendkívül nagy érték, amellyel együtt él vagy hal a nemzet, akkor magam is azt tartom, hogy nem lehet az közönséges árucikk, amelyet konjunktrarális^ időben cserélgetnek. (Gaal Gaston: Csak kijárok útján lehet eladni!) Ez a kérdés más lapra tartozik; sajnos, ez a mai közéletnek egy betegsége, (Gaal Gaston: 1920-ig lehetett árucikk!) amelyet ki kell gyógyítani, azt tudniillik, hogy itt bizonyos ügyeket csak kijárásokkal lehet elintézni. Ezt a záradékolást elkésett intézkedésnek is tartom; bár ezelőtt negyven esztendővel hozta volna meg a magyar törvényhozás ezt a záradékot, mert akkor nem lennének azok a kifogások, amelyeket most egy évtized óta emleget a baloldal és a jobboldal, a magyar föld nem idegenek kezére került volna, hanem vagy megmaradt volna régi gazdája kezében, vagy pedig odajutott yolnaannak az ezeréves parasztnak a munkája és ekéje alá, aki áhítva és várva várja, hogy ebben az országban a terjeszkedési lehetőség biztosíttassék számára. l
