Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.
Ülésnapok - 1931-69
510 Az országgyűlés képviselőházának a lehetősége annak, hogy ez az ügy tíz évig is be nem fejezett ügy legyen. Amikor ilyen nyiltan megmondják nekem, hogy 1928-tól kezdve nem volt elegendő idő arra, hogv ezeket a csalókat, ezeket a sikkasztókat, ezeket a hamisítókat, ezeket az okirat- és könyvhamisítókat végre bíráik elé állítsák, végre felelősségre vonják, fel kell tennexn tehát a kérdést: hát kinek áll ez érdekében, hát szolgálj közrendet, szolgálj közbiztonságot? Hát hol van a magánvagyon szentsége, amit X-szer ,a fejükhöz vágnak? Vagy a magánvagyon szentsége csak egy kiváltságos osztály tulajdona? A kisember magánvagyona nem számít? Meg kell kérnem álképviselő urakat, hogy ne tűrjék ezt, ne hagyják; végeredményben nem lehetséges és nem engedhető meg, ... Elnök: A képviselő úrnak a beszédideje leijárt, méltóztassék beszédét befejezni. Andaházi-Kasnya Béla: Tisztelettel kérek negyedórai meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadta. Andaházi-Kasnya Béla: Egyetlen módja az igazságszolgáltatásnak, az igazságos ítélkezésnek az igazság helyes applikálása; ez meghozhatja itt a közbizalmat, biztosíthatja a közbiztonságot és közrendet. Ezek az intézkedések azonban nemcsak hogy nem támaszai a közbiztonságnak, hanem mint ahogy Eckhardt Tibor igen t. képviselőtársam mondotta 1 , azok, akik mint részvényesek tulajdonosai akármilyen vállalkozásnak, ezek után ki vannak téve annak, hogy jogos tőkéjüktől megfosztatnak, annak a reménynek lehetősége nélkül, hogy az illetőt, aki ebben bűnös, ezért felelősségre vonják, anélkül, hogy az illető ezért megbűnhődnék. Ez semmi esetre seim szolgálja a magánvagyon szentségét, ez semmi esetre sem lehet a tőke álláspontja, mert a tőke mindenkinek a zsebében szent kell, hogy legyén, tekint© tnélkül annak nagyságára. (Kun Béla: Ha tisztességgel szerezte!) És most miéig egyet. Amikor ezt a kérdést idehoztam, szolgálni kívántam 6400 kisembernek, aki nem fogja hinni, hogy itt jogrend van8400 kisembernek, akiket hiába igyekszem a legokosabb és legsúlyosabb érvekkel meggyőzni arról, hogy ez a jogállapot, hogy ennek a lehetőségnek mindenki ki van téve. Be ha már a kisemberek érdiekét nem védték meg, miért neun védték meg azét a nagybirtokosét, akinek a földjét kiihasították, de akinek nem fizettek érte? Mert ezeknek olyan betétkönyvekkel fizettek, amelyekről tudták, hogy beválthatók nem lesznek. Mindezek után az a kérésem az igen t- kormányhoz, hogy szabadítsa meg ezeket az embereket ettől a rettenetes Damokles kardjától, mert ma még egyik sem tudja, hogy hány váltója mikor lesz esedékes. Ez a tragédia; —mert amellett, hogy a váltók egy része idejekorán 'beváltatott, másik része még nem. váltatott be. (Zaj a középen.) Az előbb említettem, amikor a képviselő úr nem volt jelen, hogy éppen Teleszky őexceilentiája intervenciójára a külföld előtt való presztízs megóvása szempontjábóil egy jelentékeny rész kifizettetett, de még neim az egész. Ezek a perek mind folyamatban vannak, a perköltségek emelkednek, és — ami még sajnálatosabb — a bírói igazságszolgáltatás sem egészen homogén ebben az ügyben, mert megtörtént, liogy több hejy en egészen ellentétes ítéleteket hoztak. De ezt csak mellesleg kívántam megjegyezni, nehogy azt tételezze fel képviselőtársam!, hogy ezt a kérdést nem ismerem teljesen. Azt kérem tehát, hogy ez a kérdés a 69. ülése 193% április 19-én, kedden. , , maga egész komplexusában végre generál iter intéztessék el. Mert hogy itt külföldi nagy bankok óriási veszteségeket szenvednek, az. bevallom, engem nem bánt; hogy az a főrészvényes, aki maga is külföldi érdekelt és aki olyan meg nem engedhető hasznot húzott a vállalatból, hogy ez magában véve is elegendő lett volna arra, hogy ruinálja az egész bankot, elveszíti a tőkéjét, ezért nem sírok; de igenis sírok r azokért a kisemberekért, akiknek nagyon kérem, hogy nyúljanak a hónuk alá és ne engedje (meg a kormány, hogy amikor ezeknek az, egyik helyen földhözjuttatás jeligéje alatt mindent ígérünk, a másik oldalon küiiúzzuk alóluk a földet, a váltójukat esedékessé és ezzel őket földönfutókká tegyük. Van azonban még egy kérdés, amelyet szóvá akarok tenni és ez a Nemzeti Bank kamatlábának leszállítása. Fenyő t. képviselőtársam már igen élesen és nagyon helyesen mutatott rá arra, hogy abból a bizonyos ortodoxiából ma már engedett a Nemzeti Bank, azonban ne méltóztassék rossznéven venni: ezt a kérdést gyakorlati szempontból nézem és a Nemzeti Bank kamatlábleszállítása bármilyen örvendetes is tulajdonképpen, csak illúzió. Miért?Mert eddig is megtörtént az, hogy aki hitelképes volt, a Nemzeti Bank kamatlába alatt kapott pénzt. (Felkiáltások: Holf) Ez nem titok. Voltak olyanok is, akiknek nem a Nemzeti Banktól, hanem idegen banktól volt hitelük, mert sokkal okosabb volt azon bankok számára, ha jó feleknél kihelyezik, mintha kamatozatlanul tezaurálják a pénzt. Eddig is megtörtént tehát az, hogy a bankok a Nemzeti Bank kamatlába alatt adtak annak a félnek pénzt, aki erre jó volt. Ellenben azért illuziórius ez a kamatlábleszállítás, mert az a fél, akinek az aktivitása ma megvan, aki tehát hitelképes, eddig is élvezte ezt az előnyt, aki azonban nem rendelkezett hitelképességgel, az eddigiem kapott, ezután sem fog kölcsönt kapni, ennek teljesen mindegy, hogy hány százalékkal szállítják le a kamatlábat. (Meskó Zoltán: A régi adósságoknál nem mindegy!) Ami a régi adósságokat illeti, rá kell mutatnom a következőkre: Anélkül, hogy vádolni akarnám a nagyintézeteket, de méltóztatnak tudni, hogy minden nagy intézetnek filiáljai vannak és a tulajdonképpen nem egészen minden tekintetben comme il faut váltóüzleteket sohasem a nagybank, hanem a filiálja bonyolítja le. Ez azt jelenti, hogy például a szentesi takarékpénztár, amely a Kereskedelmi Banknak a filiálja, illetve annak az érdekkörébe tartozik, kölcsönt ad, akkor azt mondj ok neked ennyi és ennyi 100 pengőst kölcsön a Nemzeti Bank; kamatlába mellett plusz 2 vagy 3%. Ez a lényege a dolognak. Mi történik most? Nem mondom, hogy ez nem jelent előnyt a már futó váltóra, hála Istennek, erre előnyt jelent, de attól félek és arra kell felhívnom az igen t. kormány figyelmét, hogy gondoskodjék arról, hogy ne történhessen meg az, hogy prolongációnál az következzék be: hogy eddig volt a kamat, a Nemzeti Bank kamatlába plusz 2%, miután azonban most a Nemzeti Bank kamatlába másfél százalékkal esett és a kötvényben van egy pont, amelynek értelmében a banknak joga van kamatleszállítás esetén felmondani a kölcsönt, végy esedékessé teszi vele szemben a tőkét vagy pedig az új megállapodás az lesz, hogy a Nemzeti Bank kamatlába plusz 3'5%, és akkor ugyanott tart, ahol ma van. Ez azt bizonyítja, hogy a Nemzeti Bank kamatlábának leszállítása végeredményben nem a kisemberek érdekeit szolgálja, mert nagyon jól tudják képviselőtársaim,
