Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-69

Az országgyűlés képviselőházának 69. ülése 1932 április 19-én, kedden. 511 hogy az a tanyai gazda nem a Nemzeti Bankkal vagy a Kereskedelmi Bankkal dolgozik, hanem a helyi szervezettel, a heljd szövetkezettel dolgozik, tehát ránézve effektív előnyt, effektív értéket, többletet, nyereséget ez a kamatleszállítás, sajnos, nem hiszem, hogy jelent, vagy legalább is nem jelent annyit, mint amenynyivel a kamatláb leszállt. (Nánássy Andor: Jelent lV2%-ot.) Igen, jelent a lejáratig, de, hogy azután jelent-e annyit, az más kérdés. De van még egy más oka is annak, amiért a^ 33-as. bizottság összeállításának szükséges »égét kétségbe kell vonnom- A pénzügyminiszter úr_ igen helyes statisztikát vezet és megállapítja, hogy a százezer pengőn felülj jövedelemmel bírók_ száma már alig éri el a kétszázat. Ez azt jelenti, hogy ennek az országnak lakossága igen kisszámú maharadzsákból és igen nagyszámú koldusokból áll. De nem lett volna érdektelen a statisztika abból a szempontból, hogy ez a kisszámú maharadzsatársaság hogyan tartja a vagyonokat a kezében a nagyszámú nincstelennel szemben. Hiszen látjuk, hogy a nagytőke hogyan eszi meg a nálánál kisebbeket. De nem ez az, amiért én tulajdonképpen felszólalok. A legjobban fájlalom azt, hogy amikor köztudomású, hogy 800000 magyar ember van, aki szőlőből él s amikor több, mint 1.700.000 földtelen, úgynevezett kubikos földmunkás van, amikor köztudomású, hogy 840— 850 ezerre tehető a. kisgazdák száma, szóval, amikor ezek az országnak majdnem a felét teszik ki, akkor nem láttam a 33-as bizottságnak egyetlen olyan intézkedését sem, amely ezekre az egészen elszegényedett páriákra vonatkozott volna s egyetlen szó sem hangzott el ott a kubikos nincstelenekről. t T. képviselőtársaim, ez sokkal nagyobb horderejű kérdés, mint amilyennek látszik. Nincs- kereseti lehetőségük; békében ők: voltak ennek az országnak vándor munkásai, akik a határon túlmentek, megkeresték^ kenyerüket, jó valutát hoztak be ebbe az országba és munkájukkal lehetővé tették, hogy falvak felépüljenek és kiskertek kizöldüljenek. Ezek vannak ma teljes tétlenségre kárhoztatva. Kerületem, Mindszent, Szegvár par excellence kubikos kerület. Amikor elmegyek a miniszter urakhoz és azt kérem: miniszter uraim, adjatok valamit, az inségbúzánk elfogyott, munkalehetőség nincs, a hatóságban megvan a jószándék, a község fel is venne kölcsönt, csak adjatok valami hitelt, valami foglalkoztatási lehetőséget, akkor uraim, két- vagy háromezer pengőt, ilyen kis összeget nem tudok kiverekedni ennek a jelentékeny, számottevő társaságnak. Uraim, fel kell tennem a kérdést: hát hol van itt bölcseség, hol van itt a kormányzati politika helyessége? Hiszen az egyik helyen azt látjuk, hogy a nagytőke megengedhetetlen és nem legális hasznokhoz jut, ezek az emberek nem felforgatók, ezek csak kenyeret akarnak, dolgozni szeretnének. Nagyon jól tudom, hogy sokkal könnyebb itt az érdekükben szót emelni, mint a helyzetükön javítani. Én azonban csak egyforma teherviselést, egyforma elbánást kérek. Amikor látom, hogy az egyik oldalon az idegen tőkéjű gyáripart, mint egy délszaki növényt melengetik itt az agráriusok és ennek az országnak rovására és ez bizonyos előnyöket élvez, hát miért nem adnak oda az idegen tőkével szemben ezeknek a szegény kisembereknek legalább is egy hányadot? t f Elnök: Lejárt a beszédideje, képviselő ur. Andaházi-Kasnya Béla: Azonnal befejezem. Hogy ez a megnemértés a kisemberrel szemben mennyire nem legális, csak egyetlenegy kis dolgot akarok felhozni. Hogyan higyjen az a kisember az egyenlő elbánás lehetőségében, amikor éppen a ma reggeli postámmal kaptam az én szegvári borbélyaimtól egy levelet, — bocsánatot kérek, ez tulajdonképpen lappáli a, de jellemző a helyzetre — amelyben ezt írják nekem: Igen tisztelt képviselő úr

% nálunk az a szokás egész Csongrád vármegyében, hogy 30 kiló búzáért egész évben borotválunk és hajat vágunk. Ez az egyetlen fix jövedelmünk. Most mi következik? Amikor ennyit kapnak, amelyből éppen csak, (hogy meg tudnak élni, akkor megjelenik a mindenható adóhatóság, a forgalmiadóellenőr és megköveteli, hogy minden mázsa búza után 10 pengőt rójanak le bolettavisszatérítés címén. Elnök: Méltóztassék befejezni! Andaházi-Kasnya Béla: Azonnal befejezem. Uraim, ez nem jelent mást, mint egyszerűen azt, hogy az egyik oldalon megkövetelik a copfizmust, valósággal a nevetségességig mennek az érdekek látszólagos védelmében, ami sokkal fellázítóbb, mint az érdekek valóságos megvédése, a másik oldalon pedig olyan érdekeket szolgálnak, amelyek nem biztosítják a közérdeket. Ezek alapján, miután — ismételten hangsúlyozom — nem a jelenlegi kormánynak, hanem a mindenkori kormánynak szól ez a felhatalmazás, ezt a felhatalmazást lelkiismeretesen meg nem adhatom. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Tauf fer Gábor! Tauf fer Gábor: T. Ház! Az idő előrehaladottságára való tekintettel tisztelettel kérem, méltóztassék megengedni, hogy beszédemet a legközelebbi ülésen mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak-e ehhez hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Az idő előrehaladván, a vitát megszakítom. Bemutatom a t. Háznak Holitscher Károly képviselő

r úr levelét, amelyben bejelenti, hogy a Felsőház elnökéhez intézett levelében felsőházi tagságáról lemondott és képviselői megbízatását tartja meg. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Most pedig előterjesztést teszek a t. Háznak legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartsa és annak napirendjére tűzessék ki a most tárgyalt törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása, továbbá a mai napirendünk 4—10. pontjai alatt szereplő ügyek tárgyalása. Van valaki feliratkozva? Frey Vilmos jegyző: Nincsen! Elnök: Kérdem tehát, méltóztatnak-e napirendi javaslatomat elfogadni (Igen!) Ha igen, úgy ezt határozatként mondom ki. Minthogy az indítványkönyvben újabb bejegyzés nincsen, annak felöl vastatását mellőzöm. Most pedig kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációs könyvet felolvasni. Frey Vilmos jegyző (olvassa): «Éber Antal a pénzügyminiszterhez—,a hatósági üzemek adókedvezményeinek megszüntetése; 73*