Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-69

478 Az országgyűlés képviselőházának 69. ülése Ï932 április 19-én, kedden. tal a kiadások hogyan csökkennek, a bevételek hogyan emelkednének, az egyensúly hogyan áll helyre? Itt hiba van. Ezt nem magyarázta meg bővebben és hiába töröm rajta a fejemet^ nem látom, azt a bizonyos magot, amelyet egészségesnek találhatnék és éppen ezért ezen a javaslaton tovább elindulni nem tudok. Minthogy tehát azokat az ellenészrevételeket, amelyeket ellenzéki oldalról hallottam a kormány ama intézkedéseivel- szemben, amelyeket a felhatalmazás hatálya alatt tett, nein látom olyanoknak, amelyek meggyőztek volna engem arról, hogy nem volt erre a felhatalmazásra szükség és minthogy a helyzet a múlt nyár óta nem javult, sőt romlott abban a tekintetben, hogy most méginkább van szükség ilyen intézkedésekre, ezért, mivel abban a meggyőződésemben, hogy erre a felhatalmazásra szükség van, nem érzem magam megingatva, ezt a javaslatot általánosságban m helyesnek és szükségesnek tartom. Már most rátérve ennek a javaslatnak egyes rendelkezéseire, ki kell jelentenem, hogy nagyon helyesnek tartom, hogy időbeli korlátot szab a felhatalmazás tekintetében. Nem is tudnám elképzelni, hogy ilyen tág felhatalmazást a törvényhozás a kormánynak korlátlanul, minden ihdőhatár nélkül adhatna. Éppen ezért nagyon helyeslem azt, hogy a felhatalmazás ideje precizirozva van és tulajdonképpen csak a következő költségvetési év idejére adjuk meg a kormánynak a felhatalmazást. Helyeslem ennek a rendelkezésnek azt a megállapítását is, hogv a felhatalmazás alapján kibocsátott rendelkezések mindaddig hatályban vannak, amíg hatályon kívül nem helyeztetnek. Ez egészen természetes. "Olyan jogi elv ez. amelyet azt lehet mondani, nem is volt szükséges éhbe a rendelkezésbe belevenni, minthogy azonban némely oldalról merültek fel aggályok ebben a tekintetben, helyeslem, hogy mintegy authentica interpretation maga a* törvényhozás szögezi le ebben a törvényben azt az elvet, amely egyébként is fennáll és amely egyébkéntt is úgy volt a múltban, és ezzel mindenféle vitáknak elejét veszi. Egyébként ez a törvényjavaslat fenntartaná teljes egészében az alapfelhatalmazási törvény rendelkezéseit és fenntartaná mindenekelőttt a 33-as bizottság működését. Helyeslem ennek a törvényjavaslatnak azt a rendelkezését is, amely felhatalmazást és módot ad a 33-as 'bizottságnak arra. hogyha szükségesnek tartja, a két Ház- összehívásáról is gondoskodhassak és ezeken az üléseken azokat a javaslatokat megtárgyalja, amelyeket a kormány a bizottság elé terjesztett. Ez mindenesetre olyan garanciális rendelkezés, amely sokakat megnyugtat. Ezt a magam részéről helyesnek tartom és éppen ezért elfogadom. T. Ház! Sokan felvetették azt a kérdést, hogy szükség van-e a 33-as bizottságra, vagy pedig egyszerűen ejtsük azt el. Alkotmányjogi szempontból igazán semmi akadálya nem volna annak, hogy a 33-as bizottság nélkül tegye meg a kormány a rendelkezéseket. Az tehát egészen kétségtelen, hogy alkotmányos szempontból nincs feltétlenül szükség erre a bizottságra, és abból a szempontból isincs szükség erre a bizottságra, mintha ez a kormány felelősségét bármi tekintettben is enyhítené, csökkentené. A 33-as bizottság léte a kormány felelősségét semmi tekintetben sem szünteti meg, a kormány felelőssége a 33-as bizottság lététől teljesen függetlenül fennál mindazokért a rendeletekért, amelyeket a bizottság elé hozott s amelyeket >a bizottság letárgyalt, de azokért a rendeletekért is. amelyeket a kormány a bizottság elé nem is bocsátott. A 33-as bizottságnak tehát a kormány felelőssége szempontjából jelentősége nincs. Más szempontból azonban nagy jelentősége van; célszerűségi, praktikussági jelentősége van. Ugyanis kétségtelenül megnyugvást kelthet a közvélemény és mindenki előtt az, hogy a kormány mielőtt ilyen fontos, nagyjelentőségű intézkedéseket tesz, meghallgatja olyan férfiak ^véleményét is, akiket az országgyűlés két Háza jónak látott oda, ebbe a bizottságba azzal a megbízatással kiküldeni, hogy ők kritizálják meg a, kormány intézkedéseit és adjanak véleményt a kormánynak. Azt méltóztattak mondani, hogy a bizottság most kormánypárti. Ez nem a kormány hibája» Hiszen mi nagyon szívesen vennénk, (Meskó Zoltán: Sőt csak egy frakció van benne a kormánypárt részéről is, ez a baj! — Friedrich István: Meskó tudja, ő benn volt a pártban! — Gr. Hunyady Ferenc: A belső szakértő megnyilatkozik! — Jánossy Gábor: Nem ismerem azt a frakciót! — Meskó Zoltán: Pápaszemet visel a képviselő úr és mégsem látja?), ha ez a bizottság az országgyűlés minden pártjából .alakulna, hogy minden szempont érvényesülhetne ebben a bizottságban. (Meskó Zoltán: Ezt mondtam a pártban is!) De habár a minisztérium felelősségé cseppet sem enyhül és csökken azáltal, hogy 33-as bizottsága van, azoknak, akik a 33-as bizottságban irészt vesznek, bizonyos felelősséget mégis kell Vállalniok azokért az intézkedésekért, amelyek történnek. (Friedrieh István: Pláne, ha utólag tudják meg!) Éppen azért ez ia bizottsági tagság privilégium ugyan, de privilégium onerosum, sőt többet mondok: odiosum. Súlyos, igen nehéz felelősséget vállaltak a 33-as bizottság tagjai és ezért a munkáért nem jár babér. (Jánossy Gábor: Csak töviskoszorú! — Friedrich István: Költőileg kifejezve: töviskoszorú. — Derültség.) Ezért a munkáért legfeljebb csak az jár, hogy az egyesek népszerűsége, ha volt, megtépázódik. Annak azonban, aki >a közélet terén működni akar. nem szabad arra néznie, hogy valamely intézkedése, vagy állásfoglalása népszerű-e vagy nem, mert ha ezt nézi, akkor már nem alkalmas arra, hogy közfunkciót végezzen. ÍRassay Károly: Különösen, ha még hozzá kormánypárti is!) Az a közéleti férfiú, aki állásfoglalását aszerint irányítja és változtatja, hogy mi népszerűbb és mi nem, szerény véleményem szerint nem tesz mást, imint iaz a másik, aki magánérdekét tartja szem előtt a közérdek rovására. Felhangzott az a kívánság, hogy alakítsuk újjá a 33-as bizottságot. Ez egészen természetes, de ez magától is bekövetkezik, mert a bizottság mandátuma lejár, és legyenek meggyőződve t. képviselőtársaim, nincs annak a bizottságnak egyetlen egy tagja sem, aki ne örömmel várná azt a pillanatot, amikor ^ ettől a tehertől megszabadul és ezt a munkát átadhatja friss erőknek, akik magukra vállalják a felelősséget. Végezetül "Wolff Károly képviselőtársamnak arra az indítványára akarok néhány észrevételt tenni, amelyet tegnap ^ismertetett és amelyet a Képviselőház elnökéhez is eljuttatott. Tartalmilag nincs észrevételem ez ellen az indítvány ellen, csak azt kell megjegyeznem, hogy szerintem tulajdonképpen