Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.
Ülésnapok - 1931-69
470 Àz országgyűlés képviselőházának akár pedig- az akkori időben egy, imiásik fontos kérdésben, az újoncmegajánlásban. A parlamentben a pártoknak kell jelenlenni ök, világfelfogásoknak, különböző érdekeknek kell itt felszínre kerülniök. Mert -ne méltóztassanak elfelejteni azt, hogy az, ami a politikai és gazdaság életben felszínen van, sohasem lehet olyan veszedelmes, mint az, ami el van szorítva, ami föld alá van kényszerítve. (Ugy van! Ügy van half elől.) Soha sem lehetett az veszedelmes, ami a felszínen van, miként azt Apponyi képviselőtár samu itt legutóbbi beszédében is elmondotta. Mert miként a beteg testből a különböző kórokozó baktériumoknak el kell távozniuk, mert ha .nem, maga az egyénnek az élete forog veszélyben. (Ügy van! balfelől.) Ügy, ha egy nemzet gazdasági életében azok a bajok, azok a betegségek, azok gazdasági abnormitások, amelyek politikai térre is áthatnak, föld alá vannak kényszerítve, el vannak titkolva, akkor ez veszedelmes, s okot ad arra, hogy előrelátók legyünk mindenkoron a mi elgondolásunkban, előrelátók legyünk törvényhozási munkánkban. (Ügy van! Ügy van! balfelöl) r Arról, hogy ez a parlament mai összetételében nem képviseli, nem tükrözi híven vissza a nemzet többségének akaratát, arról nem tartom ildomosnak itt a Háziban beszélni. Ezt már megtárgyalták nálam szakavatottabb egyének is és maga Stenson angol író fejtette ki munkájában azt, hogy a magyar választójog nagyban hasonlít a most Szovjetoroszországban dívó választójogihoz, mert eltekintve a középkort megszégyenítő ajánlási rendszertől, a mai választási metódus a nemzet különböző rétegeit egymásra uszítja, csinál egy első és második osztályú nemzetet, csinált egy érett réteget és egy éretlennek minősített második osztályt. (Zaj.) Itt a parlamentben többször hangoztak el különböző célzások más külföldi államokra. Hivatkozások történnek Angliára, hivatkozások történnek Németországra, Svájcra és Franciaországra is. Ezek a kérdések mindenkoron a parlamentarizmusnak elve, elgondolása alapján álltak. A parlamentarizmusnak válságáról beszélni ma nem lehet. Itt minálunk csak a Darlament rossz, mai összetétele nem tükrözi híven vissza a nemzetet, Itt a parlament a maga munkaképtelenségével vegetál és hónapokon keresztül mindenféle apró és jelentőségnélküli javaslatokat tárgyal. Ez az első komoly jellegű javaslat, amely idekerült a Ház elé, ez a felhatalmazási törvényjavaslat. Ha nézzük Angliát vagy Német 1 országot, ezekben az országokban a politikai váltógazdaság képét látjuk. Vagy nézzünk viszsza a magyar politikai élet történelmére, ne menjünk vissza évszázadokra, csak nézzük az 1867 óta történt eseményeket, azt fogjuk látni hogy minden párt, minden politikai elv, minden elgondolás és minden párturalom Magyarországon is csak rövid ideig, 10—15 esztendeig tartott. Mindenkor xneg volt a lehetősége adva az egészséges politikai váltógazdaságnak Nézzünk Angliára, 'amelyre sokat hivatkoznak, ahol a liberális pártok bukása után jött a szocialistapárt, majd amikor az se váltotta be a hozzáfűzött reményeket és jött az új választás és máról holnapra a konzervatívpárt került be olyan óriási többséggel, amely fölülmúlta a legvérmesebb reményeket is. De nézzük Németországot, amelyre szintén hivatkoznak. Hiszen a főelv a 33-as^ bizottság' megalakításánál is az volt, hogy Németországban is van egy szükebbkörű bizottság, egy szaktanács, amely Û9. ülése 1932 ápritis 19-én, kedden. a Notverordnung-ok kiadásában a mindenkori német birodalmi kormányok szakközege. f Ne méltóztassék^ elfelejteni, hogy Németországban a német pártok jóformán a paritás alapján állanak. Ott ezzel az eljárással magát a parlamentarizmust mentik meg a különböző szélsőséges áramlatokkal szemben, ott azonban a kormány a Notverordnung kiadásáért mindenkor felelős és .az ottani egészséges parlamenti életben meg van a lehetőség adva arra, hogy a kormány tetteiért, felelősségre legyen vonható, mert a kormány ott felelősséggel tartozik és ki van téve annak is, hogy esetleg'leszavazzák a német parlamentben. Hollandiában, Svédországban, vagy ha más országot nézünk is, sehol sincs példa arra, hogy a törvényhozás a hatalmat kiadta volna a kezéből, mint nálunk. Mi saját magunkról mondjuk' azt, hogy ml gyámságra szorulunk, hogy minket gyámság alá kell helyezni, mert mi képtelenek vagyunk a magunk sorsát intézni. Csak diktatúra volt az, amely Szerbiában vagy más országban a parlament kezéből kivette .a hatalmat. Más alkotmányos' országokban erre példa sehol sem volt, s most mi akarunk precedenst és példát statuálni, hogy önmagunkat továbbra is gyámság alá helyezzük és elismerjük magunkról, hogy mi munkaképtelenek vagyunk és szükségünk van. arra, hoigy itt a fejünk fölé jöjjön a 33-as hizottság s a kormány kezébe olyan diktatórikus hatalmat adunk eme törvényjavaslat alapján, amely mindenképpen aggályosnak minősíthető úgy közjogilag, mint más szempontból is. Hiszen az első felhatalmazási törvénnyel a 33-as bizottságon keresztül a kormány olyan hatalmat kapott a ikezébé, hogy joga volt magánjogi viszonyokat is megváltoztatni rendeleti úton. A kormány sürgős intézkedéseket tehetett, ® a rendeleteket bemutathatta a 33-as bizottságnak. Bemutathatta és miként a legutóbbi tisztviselői fizetéscsökentésnél is láttuk, csak utólag .mutatta be, a bizottságot csak utólag 'informálta s annak ellenére, hogy ott elhangzottak tiltakozó hangok is, mégis kibocsátotta ezt a rendeletet. Tulajdonképpen kinek tartozik felelősséggel és ki tartozik felelősséggel magának a törvényhozásnak 1 ? A kormány arra hivatkozik, hogy a rendeletet a 33-as bizottság jóváhagyta, a 33-as bizottság pedig azt mondja, hogy nem vonható felelősségre. Ebből a helyzetből jogi abszurdum alakult ki és mi már megalakulásakor tiltakoztunk a 33-as bizottság ellen. Már magát a 33-as bizottság összetételét sem tartottuk megfelelőnek és alkalmasnak, hogy ilyen kardinális és fontos, az egész országot érdeklő kérdésekben magát kompetensnek nyilvánítsa. Mi nem is mentünk be a bizottságba. Hogy mennyire 'helytelen volt ennek összeállítása, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a kereszténypárt vezére, Wolff Károly is felhozta ezt tegnapi beszédében és egyben kérte, hogy ennek a 33-as bizottságnak az összetételét sürgősen változtassák meg. Itt a Házban adatokat hallottunk arról, hogy a 33-as bizottság tagjai közül 21-en 191 igazgatósági tagságot reprezentálnak. Szóval a kartellek, a bankok, a nagytőke érdekét képviselte elsősorban és teljesen hiányzott belőíe a regulátor, mivel az ellenzék nem ment bele és teljesen ki voltunk szolgáltatva ennek a 191 igazgatósági tagságnak. Tegnap hallottuk itt Eckhardt Tibor beszédében, hogy a 33-as bizottság ortodox politikai és ortodox pénzügyi elveket vall és dolgozik; egy évszázaddal maradt el a reális élet mögött. Bárcsak neológ-ok lennének és úgy dol-