Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.
Ülésnapok - 1931-69
Az országgyűlés képviselőházának 69. ülése 1932. évi április hó 19-én, kedden, Almásy László, Puky Endre és Czettler Jenő elnöklete alatt. * Tágyai : Elnöki előterjesztések. — A Franciaországgal 1925. évi október hó 13-án kötött és az 1926 : V. törvénycikkbe iktatott Kereskedelmi Egyezménynek, valamint az 1926. évi december hó 18-án kötött és az 1927:XVI. törvénycikkbe iktatott Pótegyezménynek, illetve az 1929. évi december hó 21-én kötött és 1920 : XXI. törvénycikkbe iktatott Második Pótegyezménynek kiegészítéseként 1931. évi szeptember' hó 26-én aláírt Megállapodás becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — A Genfben 1931. évi július hó 18. napján kelt magyar-német Kereskedelmi Szerződés életbeléptetéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — Agazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott 1931 : XXVI. . te. kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak : Dinnyés Lajos, Tomcsányi Vilmos Pál, Kertész Miklós, Szilágyi Lajos, Fenyő Miksa, Vázsonyi János és Andaházi-Kasnya Béla. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az interpellációskönyv felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gróf Károlyi Gyula, Zsilvay Tibor, vitéz Purgly Emil. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 2 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T, Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Frey Vilmos' jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Herczegh Béla jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Héjj Imre jegyző úr. Napirendünk szerint következik a Franciaországgal kötött kereskedelmi .egyezmény pótegyezményének becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. Herczegh Béla jegyző (olvassa a törvényjavaslat szövegét.) Elnök: További vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja s azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszi át. Következik napirend szerint a, Genfben kötött magyar-német kereskedelmi szerződés életbeléptetéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. Herczegh Béla jegyző (olvassa a törvényjavaslat szövegét.) Elnök: További vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olKÚPVISELŐHÁZI NAPLÓ V. vasasban is elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja s azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszi át. Napirendünk szerint következik az 1931. évi XXVI. te. kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslat (írom. 196., 200.) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Dinnyés Lajos kép viselő úr, aki beszédének elmondására halasztást kapott. Dinnyés Lajos képviselő urat illet 5 a szó. (Halljuk! Halljuk!) Dinnyés Lajos: T. Képviselőház! (Halljuk! ^Halljuk!) Ha nézzük a régi parlamenti élet küzdelmeit, azoknak a klasszikus időknek íérfiait, azt látjuk, hogy mindig két dolog volt az, lamiely a törvényhozásban döntő szerepet játszott és amely két kérdés körül csoportosult mindenkoron a törvényhozás küzdelme, mert érezte, tudta a törvényhozás, hogy ez a két kérdés az, amely tulajdonképpen a törvényhozás hatalmát, erejét jelenti. Az első volt mindenkoron az adónak a kérdése, a második pedig volt az újoncmegajánlás, (ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Gondoljunk az Ügronoknak, a Szilágyiaknak, a Thalyaknak, a Tiszáknak, a Justh Gyulák nak parlamenti küzdelmeire* amelyek részben már itt, részben még a régi Képviselőházban zajlottak le. Mindenkoron tudták, érezték az akkori törvényhozók, hogy neki, mint az érzékeny szeizmográfnak, híven vissza kell tükröznie azt az erőt, azt a gazdasági képességet, az áldozatkészségnek azt a határát, ameddig el szabad menni, (Ügy van! a baloldalon.) Mindenkoron iparkodni kellett és a törvényhozás iparkodott is az államháztartást összhangba hozni a való, a reális élettel és a parlament, amely mindenkoron a nemzetnek mintegy hű tükre volt, a nemzet teherbiróképességének megfelelően szavazta meg azokat a határokat, ameddig szabad volt elmenni, akár az adómegszavázasban, 68
