Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.
Ülésnapok - 1931-68
460 Az országgyűlés képviselőházának és a baloldalon és a középen. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Somssieh Antal gróf! Gr. Somssich Antal: T. Ház! Csoportunk engem egyedül bízott meg, hogy ehhez a javaslathoz hozzászóljak, hogy a vitát hosszúra ne nyújtsuk felesleges beszédekkel. Mi annakidején a múlt kormánynak megszavaztuk a rendkívüli felhatalmazást abban a reményben, hogy alkalmat adunk neki ezáltal gyors és erélyes intézkedésekre. A 33-as bizottság összetételét annakidején is kifogásoltuk, mert az agrárérdekeket nem látjuk elég erősen és megfelelő számban képviselve a bizottságban. Ezek az aggályaink teljes mértékben be is igazolódtak. A motalkó-rendelet keresztülment anélkül, hogy a 33-as bizottság azt magáévá tette volna; lehetőivé tették a szeszkartellnek és az olaj kartellnek együttvéve az árak felemlését. A második eset pedig, amely ezt mutatja, a mostani törvényjavaslat, amely a 33-as bizottságban szintén ellenzésre talált és most mégis itt tárgyaljuk. (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) • Elnök: Méltóztassék folytatni a beszédét. Gr. Somssich Antal: Sem gyors, sem erélyes intézkedéseket nem látunk a kormány részéről, ezért tehát nem szavazhatjuk meg neki ezt a rendkívüli felhatalmazást. Különben is kritika tárgyává akarjuk tenni. A javaslatban van a közalkalmazottak fizetésének újbóli leszállítására vonatkozó rendelet. Ezt magunkévá tehetnők abban az esetben, iha a közalkalmazottakat más módon kompenzálnék, ha az élelmicikkeket, amelyek * egyébként potom olcsók, a vidéken tényleg olcsón juttatnók az ő kezükbe, ha a ruházati cikkek, cipő stb. árát leszállítanák, hogy ezeket olcsón megvehessek az ő kevés fizetésükből, (Jánossy Gáhor: Ebben igaza van!) ha a lakás, a gáz, a villamos, a villanyárát és minden egyéb mindennapi szükségleti cikk árát és végül, ha annak a szegény tisztviselőnek gyermekei neveltetését is olcsóbbá tennék. Kivételt tettek .a fizetésleszállításban a nemzeti hadsereggel és a rendőrséggel. Kérdem, miért nem tették ezt a vasutasokkal is, akik nap-nap után a legnehezebb, legfelelősségteljesebb szolgálatot teljesítik, akik fizetésemelésben nem. részesültek akkor, amikor a tanárok és más közalkalmazottak fizetésemelésben részesültek; legfőképpen pedig a forgalmi szolgálatot teljesítők, a vonatkísérők és ^mozdonyszemélyzet, amely tényleg nap-nap után életével játszik szolgálata közben, sok száz embernek élete őreá van bízva és ezeket sem veszik ki ebbőla rendeletből. A 3%-os fizetésleszállítás sok házas és többgyermekes családapára sokkal nagyobb százalékú fizetéscsökkenést jelent, mert mellékilletményei is megfelelő százalékkal apadnak. Ha már a kormány rendeletileg hozzányúl ehhez a fizetésleszállításhoz, miért vonakodik a mammutfizetéseket leszállítani és miért nem szünteti meg kormányrendelettel a két-háromszoros nagy jövedelmeket 1 ? Ehhez semmiféle előkészület nem szükséges, csak a piros ceruzát kell kézbe venni és elővenni egymásután azok névsorát, akik ilyen illetéktelen jövedelmeket élveznek. Az embereknek nemcsak testük, hanem lelkük is van, és a szenvedést könnyebben elbírják, ha nem látják, hogy másfelől azokkal az emberekkel szemben elnézőek, őrájuk pedig lesújtanak. Nagyon kérem a miniszterelnök urat, ^ne hagyja szabotálni ezt a jószándékát, mert őbenne is meg van a jószándék ezen viszszaélések megszüntetésére. 68. ülése 1932 április 18-án, hétfőn. Második része a törvényjavaslatnak az adóemelés. Az adóemelést alapjában, ahogy azt a kormány tervezi, helyeseljük, mert szociális érzésről tesz tanúságot, vagyis hogy a szegény emberen könnyíteni akar és a vagyonosabb ember vállaira nagyobb terhet akar rakni. Ezt elvileg helyeseljük. Vargha államtitkár úr kijelentette, r hogy nincs adóemelés. A tavalyi költségvetés szerint egy rendkívüli adót, 100%-os jövedelmi adót vetettek ki szükségadó címén. A földbirtoknál ez az új földadó elengedés, továbbá a jövedelemadónak 30%-kai és a vagyonadónak 100%-kal való felemelése azt eredményezte, hogy hét nyert egységgel szemben 11 egységet vesztett a vagyon tulajdonosa. (Gr. Hunyady Ferenc: Ez kifejezetten adóemelés jellegével bír. Szociális és helyes!) De kérdem, miért tervez a vagyonadónál 100%-os emelést s a jövedelemadónál 30%-os emelést?* Nagyon jól tudjuk, hogy a tavalyi rossz és Ínséges esztendőben és a gazdasági termény- és állatárak katasztrofális esése mellett. a gazdának nem volt jövedelme, tehát a vagyonra vetették ki <a 100%-ot. Már most ha azt nézzük, hogyan állunk a föld- és az ingatlan vagyonnal, akkor azt látjuk, hogy a földbirtokra, az ingatlanra egyálta: Iában, mint ottlevő, megfogható valamire, ki lehet vetni a 100%-ot. De hogyan állunk az ingóvagyonnal, a nagy, rejtett tőkékkel? Azok : annyit fognak fizetni amennyit éppen bevallanak. Ha ilyen rejtett tőke tulajdonosa csak 20%-ot vall be vagyonából, akkor a 100%-os : emelés mellett is csak 20%-ot fog fizetni. (Ügy van! Úgy van! a baloldalon.) A nagytőke tehát újból meg fog menekülni ebben az esetben is az adóemeléstől és az állampénztárba való fizetésektől. (Ulain Ferenc: Meg ie menekült!) A földbirtok eladósodása számításaim szerint sokkal nagyobb mérvben áll fenn, mint ahogy azt a pénzügyminiszter úr .optimisztikusan előadta. Negyven százalékban állapítja meg becslés szerint, de én 70%-ot is megközelítőleg becslem a föld eladósodását, értve a nagybirtokot, a középbirtokot és a parasztbirtokokat egyaránt. A pénzügyminiszter úr azt monja, hogy akinek nine« jövedelme, az fizessen a vagyonából. De hogyan állunk ma a vagyon tekintetében. A földbirtok három kategóriába osztható az eladósodottság szempontjából. Vagy százszázalékig el van adósodva s ebben az esetben neki egészen mindegy, hogy 200%-kai emelik-e fel a vagyonadóját, vagy eggyel, fizetni így sem, úgy sem fog, mert riem tud. A második kategória az, amelyik 50%-ig van eladósodya. Az ebben a kategóirában levő már kiszámíthatja, hogy egy év múlva ott lesz^ ahol ma a másik van, a százszázalékos eladósodottságnál. A harmadik kategóriában levő, akinek pedig adóssága idáig nincsen, azáltal, hogy szorgalmas, takarékos volt és öszszehúzta magát, ceruzával kiszámíthatja, hogy mikor kerül a többi sorsára, (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Kölcsönt nem kap, mert a bank nem ad. Ha hozzá is jut valami kis kölcsönhöz, arra szüksége van forgótőkének, mert üzemét máskülönben nem tudja tovább fenntartani. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Mi az adóemelést is magunkévá tudnók tenni, de csak abban az esetben, ha annak a földbirtokosnak, és általában annak a kisparaszt gazdának lehetőséget adnak arra, hogy tényleg jövedelmet tudjon produkálni, hogy ezt az adót meg is tudja fizetni. Nevezetesen
