Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-68

Az országgyűlés képviselőházának 68, országgyűlés mindkét házának összehívását. Ebiben az esetben m. országgyűlés két házának elnökei a Képviseliőház és a Felsőház, össze­hívása iránt az országos bizottság határozata alapján haladéktalanul intézkedni kötelesek.» Ilyen formában hangzanék a mi javasla­tunk, amelyet én már beterjesztettem az el­nök úrhoz a íházszabá|yoknak megfelelőleg és meg vagyok róla győződve, hogy ez a kiegészí­tés a 33-as bizottság működését még jobban ki fogja mélyíteni, a parlamenttel való kapcsola­tát még szorosabbá teszi — hiszen ezt nem le­het vitatnia annak, aki objektíve nézi a helyze­tet —• és lehetségessé teszi, hogy ezek a szükség­rendleletek igenis alaposan megfontolva léptes­senek életbe. Végeredményben, ha a 33-as bizottság a bi­zottság által már elfogadott rendelkezés kö­vetkeztében összehivatja a két házat... (Ulain Ferenc: Úgysem hivatja össze!) Dehogy nem hívja össze! Ennek lehetőségét ne méltóztassék ab ovo kizárni, mert nagyon rossz taktika, hia ab ovo kizárom ennek lehetőségét. (Ulain Ferenc: Is­merjük már annak az összetételét!) Ott vol­tam abban a többségben és nagyon sokszor tárgyalok azzal a többséggel. Nem lehet azt mondani, hogy ez a lehető­ség nincs meg. Itt volt a legutóbbi kérdés is. A 33-as bizottság többsége igenis alkotmány­jogi aggályaitól nem tért el és ennék folya­mánya volt az, hogy az illetménycsökkentést a 33-as bizottság nem tárgyalta. (Kun Béla: A kormány mégis kibocsátotta!) Módja van a parlamentnek ebben a kérdésben nyilatkozni. (Kun Béla: A többség érzi a lelke mélyén, de megszavazza!) Kérem, ez megint más kérdés. Ez azt jelenti, hogy önök méltóztassanak a ha­talmat átvenni. (Kun Béla: Titkos választást!) En most nem politikai szempontból allegálok, hanem jogi és alkotmányjogi szempontból. (Ulain Ferenc: Mindig nyitott ajtócskákat hagynak!) Ez nem nyitott ajtó! Tessék kinyitni, ha be is van csukva. A 33-as bizottságnak ilyen formában való megalakítása egy évre szól, vagyis a következő költségvetés tárgykörével kapcsolatos. Es itt volt bizonyos eltérés, hogy a 33-as bizottság nem bocsáthat ki olyan rendeleteket, amelyek­nek hatálya akkor kezdődik, amikor megszűnt az ő hatásköre. Ez vitatott pont, de ezzel a mostani szövegezéssel áthidaltatott ez az alkot­mányjogi vita is a jövőben és azt hiszem, bí­zom benne és remélem, hogy a 33-as bizottság működése az ország gazdasági talpraállítása te­kintetében eredményesen fog folytatódni; ta­lán kevesebb aggodalommal, bár nem bízom abban, hogy népszerűség szempontjából több szerencséje lesz. Mert mindenesetre ez a mai helyzet orvoslásokat igényel, amely orvoslások kérdésében elfogadom Eckhardt Tibornak azt a tételét, hogy a terhek legyenek egyetemlegesek, legyenek aránylagosak és minden (gazdasági szempontot tekintetbe véve egyik társadalmi osztályt se sújtsák jobban, mint a másik társa­dalmi osztályt Hiszen nem akarok ebben a kérdésben a pártom részéről előterjesztett ezzel a. javaslattal sem mást, mint elősegíteni azt, ami mindnyájunk szívében él, hogy vajha ez a keserű pohár tőlünk elmúlna már és ezt az or­szágot olyan gazdasági fellendülés küszöbén látnánk, hogy ne éleződnék ki az egyedeknek és osztályoknak ^egymással szemben fennálló ellentéte olyan élesen, mint ahogy azt a mai körülmények közt látjuk. Hiszen ma itt az or­ülése 1982 április 18-án, hétfőn. 459 szagban sok vonatkozásban testvérharcot har­colunk. Ma ebben az országban olyan szellem kezd lábraikapni, amelyet nagyon találóan jel­lemzett Eckhardt Tibor is, de amely ne üssön át abba a Franciaországban állítólagosán, az ő regényírója szerint érvényesülő irígykedés szellemébe, hanem érezzük, hogy olyan kicsi ez az ország, olyan kevés a mi barátunk és any­nyira egyedül állunk, hogy igyekezizünk leg­alább egymás testvéri kezét megtalálni; (Ulain Ferenc: Helyes! — Buchinger Manó: Csak ak­kor lehet, ha a népnek van kenyere!) Igazán mondhatom, egy emelkedettebb, az élet viharai­ban megállapodottabb szemszögből, szinte el- ' facsarodik az ember szíve, mikor kiváló ener­giákat, kiváló tehetségeket lát ebben az ország­ban, egymással szemben és nem egymás mellett állani. Amíg hadakozunk, legyen az Tardieu-terv, legyen az bármilyen terv, én nem halászom ki belőle a velünk szemben nyilvánuló jó­indulatot, hanem rejtett szándékokat látok, (Ulain Ferenc: Az igaz!) hogy csak jelszavak útján akarják folytatni velünk szemben a trianoni átkot. (Ügy van! a jobb- és a balol­dalon.) Nem látom azt a jóindulatot, amelyre hivatkozhatnak a külügyminiszterek, de én, egyszerű képviselő, a magam teljesen gêne és korlát nélkül álló lelkületével és független judiciumával azt mondom; nem bízom senki­ben, csak önmagamban; mert önmagunkban bízhatunk csak; (Jánossy Gábor: Igaza van!) bízom a magyar energiában, bízom a magyar jövendőben. Es nem volna szabad senkinek sem ott ülni felelős helyen, akinek lelkét nem tölti be ez a bizalom. Mert én mindig mon­dom, hogy a magyar történelmet nem úgy kell olvasni, mintha regényt olvasna az em­ber, hanem ,úgy^ kell olvasni, mint az empí­riának okmánytárát. A magyar történelem ismert már a mostaninál is súlyosabb hely­zeteket és mégis vagyunk, mégis talpraáll­tunk. Ebből a mából is ki kell kerülnünk. (Ügy van! Ügy van! — Gr. Hunyady Ferenc: Csak reformok által!) Kendben van! Álljanak össze az energiák, álljanak össze a tehetségek (Ügy van! Ügy van!) és segítsük egymást kölcsönösen, hogy ez a jövő bekövetkezhes­sek, hogy ezt a rettenetes nehéz helyzetet megoldhassuk. (Ügy van! Ügy van!) Ez az, amiből kiindultam, hogy tudniillik ennél a kérdésnél nem ismerek pártkereteket. (He­lyeslés.) Kötelességünk minden erőt igénybe­venni és ebből a javaslatból ne méltóztassék a mi részünről semmiféle más tendenciát ki­olvasni, mint ennek az általam hangoztatott szándéknak becsületes, gyakorlati értelmezé­sét. (Ulain Ferenc: Es az alkotmány feladá­sát!) Mi nem adtunk fel egy jottát sem az alkotmányból, mélyen t. képviselő úr; ez el­len a legenergikusabban állást kell foglal­nom, (örgr. Pallavicini György: Feladták már 1921-ben!) mert én ebben a javaslatban csak egy szükségességi kiegészítésre fogadok el bizonyos intézkedést; nem azzal, mintha ezt a szükségességet, ezt a kivételt inkorporálni akarnám Corous Jurisba precedensként. Adja az Úristen, hogy mielőbb, félredobhassuk a szükségrendeleteket és ősi alkotmányunk régi, konzervatív, de mindig jó törvényei szerint tudjuk irányítani ezt az országot. (Helyeslés.) E becsületes szándék, elhatározás és felelősség­vállalás nevében járulunk hozzá általánosság­ban a törvényjavaslat tárgyalásához és aján­lom a t. kormánynak pártunk ezen határozati javaslatát elfogadásra. (Elénk helyes a jobb-

Next

/
Thumbnails
Contents