Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-68

458 Az országgyűlés képviselőházának torn, hogy a magyar parlamentarizmus mégis kedvezőbb helyzetben van, mert a szükségrendeletek tekintetében sokkal nagyobb az ingerenciája, mint a német birodalmi gyűlésnek. Végeredményben nem fogadhatom el magyarázatnak a birodalmi gyűlés összetételét, hiszen úgy a birodalmi gyűlés, mint a magyar parlament a legfőbb törvényhozó szerv. Ezért ezt a szükségrendeletet javítandónak tartom pártom megbízásából olyan értelemben, hogy még szorosabb kapcsolatot létesítsünk a bizottság' és a parlamentarizmus között. A 33-as bizottsággal szemben, mint említettem, az öszszetétel szempontjából nagyon sok aggodalom hangzott el, jogos aggodalmak. Erre való tekintettel az a tiszteletteljes javaslatunk elsősorban, hogy a 33-as bizottság alakítassék újjá! (Helyeslés a közéven. — Felkiáltások a baloldalon: Szűnjön meg! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Wolff Károly: Igenis, én az összetételt kifogásolom. Ezért kívánom, ihogy a 33-as- bizottság alakítassék újra. Ha már alkotmányjogilag a mi állásfoglalásunk szerint szükségrendeletek kiadására elkerülhetetlenül szükség van, és szükség van arra, hogy a gyors intézkedések kiadása^ céljából legyen egy intézmény, viszont a kormánnyal való kapcsolatban nem látom az okát annak, hogy a kormány kezét a kelleténél jobban megkössem, hogy intézkedéseit ne tehesse meg, akkor^ igenis javítsuk meg ezt az institúciót, ha már azt fenntartandónak tartjuk. Első lépés az újjáalakítás. De ne méltóztassanak elfelejteni azt sem, hogy bármilyen 33-as bizottságot hoz is össze ez a törvényhozás, egy sem lesz népszerű abban a pillanatban, amikor újabb terheket kell statuálnunk a költségvetésben. (Ügy van! a balközéven.) Ez tehát népszerűtlen feladat, amelyet kötelességünk éppen a közjó érdekében bizonyos körülmények között vállalni, de az összetétel legyen olyan, amely lehetőleg az összes egyetemes érdekek képviseletének hű tükre, ne legyen egyoldalú, ihanem legyen általános. De tovább akarok menni. A keresztény gazdasági és szociális párt keretén belül ugyanis felmerült a 33-as bizottság helyett gazdasági tanács létesítése. Egy képviselőtársam majd ki fogja fejteni saját felfogását, hogy éppen a parlamentarizmus reformtörekvéseire való tekintettel is, helyesebbnek tartja, ha egy gazdasági tanács alakíttatik tanácsadó joggal és ezt a tanácsot hallgatná meg a kormány mindenkori szükségrendeleteire nézve és e tanács alapján adná ki a kormány, tehát az ország legelső szakértőinek meghallgatásával, a rendeleteket. Mi volt Németországban a nagy gazdasági tanács és mi lett ennek a következménye? Kiderült, hogy a gazdasági tanács, amely túlnagy létszámból áll, olyan institúció, amely maga is nehézkesen dolgozik és így nem tudja feladatát betölteni, különösen nem tud olyan gyorsan intézkedni, amint azt az élet körülményei megkövetelik. Ezért az ottani gazdasági tanácsban a fejlődés folyamán bizottságok létesültek és ezek a bizottságok döntőbb tényezők lettek, mint maga a gazdasági tanács, vagyis plénummal nem tudván operálni, maradtak a bizottságok. Ez lebegjen szemünk előtt a gazdasági ta-, nács kérdésénél. De itt azt kell mondanom, hogy ha a gazdasági tanács csak tanácskozási joggal, külső tényezőkből állíttatik össze, akkor a végrehajtó hatalom hatásköre nagyobb, és akkor már szívesebben alakítok egy 33-as bizottságot a parlament két házának képviseletéből, mert így a kormány végrehajtó hatal. ülése 1932 április 18-án, hétfőn. mát mégis a parlament egy bizottságának határozatától teszem függővé, (Jánossy Gábor: Ügy van!) tehát ia parlamentarizmusnak nagyobb befolyást koncedálok, mintha egy külső gazdasági tanácsot létesítek. •De szeretném ennek ellenére hasznosítani a. jelen esetben a gazdasági tanács előnyeit is és ezért második javaslatunk az, hogy ha újjáálakíttatik a 33-as bizottság, (Úlain Ferenc: Be kell vonni Dréhr Imrét!) akkor állítson össze az ország legelső szakértőiből egy jegyzéket, az ebben foglalt legelső szakértőket hívja meg és ennek a szakértői jegyzéknek alapján a t. kormány és a bizottság elnöke köteles legyen az illető rendélettervezetek tárgyalására meghívni a hasontárgykörű szakértőket, például egy földmívelésügyi javaslatnál a kiváló földmívelésügyi szakértőket kellene meghívni és ezeknek tanácskozási jogot adni ebben a bizottságban. Ha így méltóztatnak ezt elfogadni, akkor egyesítem a gazdasági tanács előnyét^ azzal a ténnyel, hogy mégis egy parlamentáris fórum áll a kormány mellett, vagyis a végrehajtó hatalomnak nem adok abszolút diktatórikus felhatalmazást, hanem ellenkezőleg, a parlament egyik fórumának ellenőrzése alá helyezem azt. Mert ïie méltóztassék azt gondolni, hogy annak ellenére, hogy a kormány nincs kötve a bizottság véleményéhez, mégis ne befolyásolná a mindenkori kormányt ennek a bizottságnak állásfoglalása. Számtalanszor vettek le napirendről rendelettervezeteket a bizottság állásfoglalása következtében. (Gr. Hunyadi Ferenc: De megint visszatették! — Ulain Ferenc: Sőt ki is hirdették!) De mégis csak helyesebb parlamenti ellenőrzés alá helyezni ezt. Mert így a gazdasági tanács előnyét érvényesítem, amennyiben odahozok szakértőket, akik a kiadandó szükségrendeleteknél szakvéleményükkel támogatják a 33-as bizottságot határozataiban. De továbbmegyek. Harmadik kívánságunk az„ hogy ez a 33-as bizottság legyen köiteles legalább félévenkint működéséről a parlaimentnek jelentést tenni, (Helyeslés balfelöl.) amikor módja legyen a parlamentnek ezzel a jelentéssel kapcsolatban a 33-as bizottság működését általános bírálat tárgyává tenni- (Gr. Hunyady Ferenc: Negyedévenként, mint a lakbér!) Végül negyedszer, hozzákapcsolnánk azt, amit a bizottságban Rassay Károly javaslatára már amúgy is bevettek a szövegbe, hogy az országgyűlés két házát összehivathassa a 33-as bizottság többsége. Vagyis az, ón módosító javaslatom, amelyet pártom nevében vagyok bátor előterjeszteni* lényegében a következőképpen Ihangzik (olvassa): «Egyebekben az 1931 : XXVI. te- rendelkezései érintetlenül imiaradmak azzal a kiegé

1szítéssel, hogy 1. az országos bizottságot a jelen törvény életbeléptetése után újból kell megalakítani, az újraalakításig azonban a jelen törvény életbelépésének idejében működő bizottság folytatja működését. 2. Az országos bizottság a különböző tárgykörökben szakértői névsort állít össze, aanely később is kiegészíthető és amelyből a napirenden lévő tárgyak szerint esténként a bizottság elnöke a minisztériummal egyetértve hívja meg az egyes szakértőket, hogy a bizottság ülésén tanácskozási joggal résztvegyenek. 3. Az országos bizottság az országgyűlésnek legalább hathavonként egyszer jelentést tenni köteles, végül az országos bizottság valamely javaslatnak tárgyalása végett elhatározhatja az