Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.
Ülésnapok - 1931-68
4o6 Âz országgyűlés képviselőházának ahonnan a tömegek a helyes irányítást és kezdeményezést várják. A törvényjavaslattal kapcsolatban felmerült aggályok az én pártom keretében a parlamentarizmus válságában lelik magyarázatukat. E felett hiábavaló eszmecserét folytatni. Kétségtelen, hogy a parlamentarizmus válsága ma az alkotmányos életeknek egyik belső és leginkább előtérben álló kérdése. (Pakots József: Itt szándékosan járatták le! — Zaj. —Halljuk! Halljuk!) Én magával a parlamentarizmus kérdésével is elvont és tárgyilagos szempontból kívánok foglalkozni. Vannak kísérletezések, sőt vannak konkrétumok is. Hiszen ez a kérdés belevezet a világnézetek kérdésébe és birodalmába. De amint látjuk, Európában a parlamentarizmus terén különféle kísérletezések gyakorlatilag is jelentkeznek. Az angol parlamentarizmus klasszikus ideológiájával, tételeivel szintén belekerült a viharos jelenbe, és kellett keresni az energiaforrásokat, amelyekkel alkalmassá tegyék a százados angol parlamentarizmust a jelen válságának leküzdésére. Olaszország egy egészen más elmélettel, szerkezettel és alkotmányjogi felfogással kísérletezik. Ezt még nem tudom megítélni, mert hiszen egy alkotmányjogi kérdés nem decenniumok, hanem századok próbaköve, amint hogy az, ami ma nekünk abszolút érték, tíz év utam relativitássá válik; ami nekünk ma dogma, azt az élet körülményei pár decenniuimion keresztül hasznavehetetlen-tétel-' nek tárják elő. Ma végeredményben kétségkívül olyan gazdasági és társadalmi evolúció korszakában élünk, amikor tételeink, törvényeink és^ intézményeink is széltében bizonyos regenerálásra szorulnak. Ilyen regeneráló szándéka van az olasz rendszernek is. Kétségtelenül mutat is nagy eredményeket, de látom a reformtörekvéseknek általános elméleti irányításában, hogy a gyorsaság, a szakszerűség kérdése és a tagozódás a gazdasági életben bekívánkozik a parlamenti épületekbe is. Végeredményben kétségtelen, hogy az élet körülményei sokszor sokkal jobban, sokkal hatványozottabban jelentkeznek, semhogy egy tétovázó, hosszadalmas eljárás alkalmas lenne az orvoslásra. Különösen mi mondhatjuk ezt, mert a mai nemzedék rendkívül sokat szenved, de ez a mai nemzedék elmondhatja, hogy évek alatt annyit tapasztalt és annyit látott, mint a múlt évtizedek nemzedékei évtizedeken át nem tudtak látni. (Pakets József: Sajnos történelmi, tragikus történelmi idők tanúi vagyunk!) Sokkal viharosabban alakulnak a közviszonyok,, a gazdasági körülmények, közelebb jöttek egymáshoz a nemzetek, a rádió, a telefon közelebb hozta, megszüntette a távolságokat, az egyes nemzetek gazdasági és erkölcsi emanációi sokkal gyorsabban hatnak a többi nemzetekre, úgyhogy végeredményben hamarább élünk, többet tapasztalunk. Kétségtelen, hogy ilyen súlyos krízisben, amilyenben ma az ország gazdaságilag van, ahol nem is eredeti ok, hanem okozat, ahol nem is indító erő, hanem szenvedő alany a nemzet, az egyes gazdasági körülmények változásainak megfelelően kell intézkedésekkel sürgősen közbelépni és azokat irányítani. Az alkotmányjogi elgondolás is más tehát. Az alkotmányjogi elgondolás előtérbe állítja az alkotmányjog terén is a sürgős, gyors és azonnali intézkedések lehetőségét. A parlamentarizmus a maga szervezetével kissé nehézkes, ahol a pártkeretek is 8. ülése 1932 április 18-án, hétfőn. jobban érvényesülnek. (Ulain Ferenc: Meg kell szüntetni!) Érezni lehet tehát, hogy kell bizonyos lehetőséget biztosítani, amely lehetőség a gyorsabb intézkedések forrása legyen. (Szeder Ferenc: Egy kis diktatúra és mindjárt megvan!) Ha általános szempontból veszem a dolgot, akkor a 33-as bizottság létrejötte ebben lelheti magyarázatát. (Ulain Ferenc: Csak lelheti!) Ami ezt a kérdést illeti, természetesen felvethető a kérdés; szükséges-e a 33-as bizottság, igen, vagy nem? (Felkiáltások a baloldalon: Nem! — Pakots József: Ma már nem szükséges!) Az a kérdés, hogy szükséges-e a 33-as bizottság igen, vagy nem, a mi körünkben is felvetődött. Nagyon sokaknak komoly aggodalma volt, hogy amikor a parlament együtt van, akkor a 33-as bizottságra ; végeredményben nincs is szükség, mert módja és lehetősége van a kormánynak intézkedéseit a parlament egyes bizottságaival és a plénummal is elintéztetni. Ez tehát az egyik felfogás. A másik felfogás ezzel szemben az, hogy — amint előbbi fejtegetésemben hivatkoztam rá — a parlament bizottságai és maga a plénum nem tudnak olyan gyorsasággal intézkedni, amilyen gyorsasággal változnak az élet körülményei. Itt felvethetnők, hogy végeredményben a parlamentnek felelős végrehajtó hatalom abban a helyzetben van, hogy a sürgős intézkedéseket a saját felelősségére foganatosítsa a törvényhozó testület utólagos ratifikációja mellett. De én viszont alkotmányjogi szempontból azt mondom, hogy sokkal szívesebben élek egy parlamentáris szurrogátummal, mint a végrehajtó hatalomnak ilyentén kiterjesztésével. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Mint teljesen gyakorlati alapon álló közjogász, sokkal szívesebben veszek egy ilyen intézményt, amely mégis szerves összefüggésben ivan magával a parlamenttel, mintsem hogy korlátnélkül hatalmazzam fel a végrehajtó hatalmat, (Farkas István: Ügy is azt teszi, amit akar!) mert a sürgős szükségletek, az életviszonyok a végrehajtó hatalom és a törvényhozó hatalom hatásköri vonalát eltolják. Kétségtelen, hogy a viszonyoknak ez a nyomó hatása megvan. Ebben én a végrehajtó hatalmat teljesen szabad cselekvési térre engedni nem vagyok hajlandó. Akkor sokkal inkább hozzájárulok egy 33-as bizottságnak létesítéséhez, de azokat az aggodalmakat, amelyeket ezzel együtt táplálok, igyekszem eliminálni, igyekszem orvosolni; majd méltóztatnak meglátni: hogyan és miként. Én tehát a 33-as bizottságot az élet körülményeiben jelentkező szükségességnek tartom és a végrehajtó hatalom korlátolt intézkedési jogánál többre, értékelem bizottságot, mint a parlamentnek egyik institúcióját. A jelen esetben belejátszik a kérdésbe a politikai szempont is. A politikai szempont ennél a kérdésnél felveti azt a gondolatot, hogy itt végeredményben nem új intézmény létesítéséről van szó, hanem egy meglévő intézmény élettartamának egy évre való kiterjesztéséről. (Ulain Ferenc: Csekélység az egész!) Logikailag tehát a kérdés más, logikailag a kérdés végeredményben politikailag akkor volt fontosabb, amikor ez a bizottság létesíttetett, (Ügy van! a jobboldalon.) ma, amikor meghosszabbíttatik, tekintetbe kell vennünk a változott politikai körülményeket. Ha megállapítom, hogy gyors intézkedésekre szükség van, nemzetközi viszonylatokban és a gazdasági helyzetből kifolyóan s azért, mert nem vagyunk önálló tényezői, hanem függvényei és szenvedő alanyai vagyunk a gazdasági helyzetnek: akkor ennek a kormánynak annál inkább megadom ezt a szüksé-