Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.
Ülésnapok - 1931-68
436 Az országgyűlés képviselőházának részt pedig Franciaország részéről sikerült további kedvezményeket elérni. Még ez a kedvezmény sem biztosította nekünk. Franciaország részéről a legnagyobb kedvezményt és ennek eredménye látszott is a kereskedelmi forgalom kialakulásában, amennyiben — ha megnézzük a statisztikai adatokat — azt tapasztaljuk, ihogy míg 1925— 1928-ig terjedő időszakban Magyarországból Franciaországba irányuló összkivitelünk értéke alig 4—5 millió pengő körűig mozgott, — összesen tehát igazán igen jelentéktelen volt, — addig Franciaország évről-évre fokozta Magyarországba irányuló kivitelét, úgyhogy a statisztikai adatok bizonysága szerint Franciaországnak Magyarországba való kivitele 1925-ben még ícsak 16 millió pengőt ért el, ellenben 1927-ben már ennek kétszeresére, 32 millió pengőre emelkedett. Ez késztette a magyar kormányt arra, hogy egy újabb pótegyezményben igyekezzék még kedvezőbb szerződésit kötni Franciaországgal. Ez sikerült is. amennyiben 1929. december 21-én megkötöttük Franci aor s ággal a másik pótegyezményt, amelyet az 1930: XXI. te iktatott be. Ez az az alapszerződés, amely ma is érvényben van. Ebben a szerződésben sikerült már Franciaország részéről a magyar exportcikkek részére a legnagyobb kedvezményt elérni és mivel időközben Franciaország 1927-ben Németországgal és 1928-ban Svájccal is rendezte az egész vonalon kereskedelempolitikai viszonyát és a francia vámtarifák több, mint kétharmad részét szerződésileg mérsékelte és Svájc és Németország számára a minimális tarifákat biztosította, ezzel az új francia-magyar kereskedelmi egyezménnyel most már Magyarország is élvezetébe jutott ezeknek a kedvezményeknek. Ezen az alapon rövid idő alatt tényleg jelentősebb forgalom indult meg Franciaország és Magyarország között. A tulajdonképeni kedvező állapot 1930. január 15-től kezdődik, amikor a francia kamara és szenátus elfogadván a második pótegyezményt, azt életbe léptette és ettől az időtől kezdve Magyarország is élvezi Franciaország részéről a legnagyobb kedvezményt. Ha megnézzük a statisztikai adatokat, örömmel konstatálhatjuk, hogy ettől az időtől kezdve az addig Franciaország felé erősen passzív s igen jelentéktelen exportunk Örvendetesen emelkedett és az elmúlt 1931. évben külkereskedelmi mérlegünk Franciaországgal szemben aktívvá változott, amennyiben 17 millió behozatallal szemben kivitelünk 28 millióra emelkedett. Ennek kétségtelenül az is oka, hogy sikerült időközben a francia piacot a magyar dohányexport részére is megnyerni és azonfelül a múlt évben megindult Franciaország felé — legnagyobbrészt Brailán keresztül, tehát dunai és feketetengeri átrakodással víziúton, — a magyar búza kivitele is. Ennek a jelenleg érvényben lévő szerződésnek ránk nézve kedvező hatását feltétlenül még fokozni fogj ci clZ cl megállapodás, amelyet Franciaországgal a múlt év szeptember hó 15-én kötöttünk és amelynek az a lényege, hogy — mint említettem — Franciaország a magyar búzára biztosít preferenciális vámot. A magyar búzának ugyanis a francia piacon az olcsó tengeri fuvarral belhozott amerikai búzával kell a versenyt felvennie. A földrajzi távolság folytán csak úgy tudunk versenyképesen Franciaországba búzát szállítani, ha Franciaország részéről olyan kedvezményes elbírálásban részesülünk, amely búzánk versenyképességét biztosítja. t 68. ülése 1932 április 18-án, hétfőn. A megállapodás szerint Franciaország a mindenkori búzabehozatal mennyiségének 10%-át Magyarországról 30%os preferenciális vámmal engedi be, illetőleg minthogy Franciaország elvből a minimális vámoknál kisebb vámokat senkinek sem engedélyez, a megállapodás úgy van megkonstruálva, hogy a minimális vámok mellett behozott gabonából a behozatali többlet 10%-ának megfelelő mennyiségek után a francia állam Magyarországnak 33%-ot visszatérít s ezt a magyar kormány az exportőröknek bonifikálhatja. Tekintettel arra, hogy a francia búzavám 80 frank, ez a 30% 24 frank visszatérítést jelent. A szerződésben a Futura neveztetett meg mint olyan szerv, amely Magyarország részéről a búza-exportot lebonyolítja. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a Futura bármilyen előnyt vagy kiváltságot, vagy kizárólagosságot élvezne ennél a francia exportnál, hanem azért kellett a megállapodásban egy szervet megnevezni, mert a francia kormány a tárgyalások során annak az óhajának adott kifejezést, hogy azok részére, akik a magyar gabonakereskedő-cégeket nem ismerik és ezekkel Összeköttetésben nem állanak, legyen egy szerv megnevezve, ahova fordulhatnak. A megállapodás aláírás után azonban a szerződő államok között jegyzékváltásban tisztáztatott az a kérdés, hogy bármely magyar legális gabonakereskedő ugyanolyan joggal, (ugyanolyan előnyök mellett szállíthat Franciaországba gabonát, mint a Futura. A Futurának tehát ebben a kérdésben nincs semmiféle kiváltságos helyzete és nincsenek különleges jogai. Tekintettel arra, hogy tízéves átlag szerint Franciaország búzabehozatali szükséglete évente. mintegy 8 millió métermázsát tesz ki, ez a megállapodás számszerűleg azt jelenti, hogy Magyarország évenként ennek a 10%-át tudja elhelyezni a francia piacon, vagyis 800.000 métermázsa gabonát. Hogy a francia piac tényleg gyakorlatilag is jelent nekünk valamit, azt legjobban bizonyítja az, hogy a legutóbbi időben mostanáig mintegy 300.000 métermázsa búzát szállítottunk ki Franciaországba. A gabonán kívül az utóbbi időben Franciaország — mint említettem — nemcsak a - nyers dohány szempontjából, hanem különösen marha-exportunk és oitóbbi időben különösen juh-exportunk szempontjából is jelentős piac, úgy hogy remélhető, hogy e szerződés következtében a Franciaországba irányuló exportunk; ezekben a cikkekben is lényegesen emelkedni fog. A Franciaország részéről nyújtott oreferenciáiis gábonavám ellenében Magyarország részéről Franciaországnak egyes iparcikkekben biztosítottunk az eddigieknél továbbmenő vámkedvezményeket, részint olyanokat, amelyeket már az eddigi szerződésekben is élvezett Franciaország, részint olyanokat, amelyeket most elsőízben biztosítottunk Franciaországnak. Egyes cikkekben viszont dekonszolidáltuk (magunkat, amennyiben sikerült az eddig Franciaország részére lekötött alacsony vámokat részint szabaddá tenni, részint javítani. Csak néhány fontosabb cikket említek meg; így például a pezsgőbornál, amelynek autonóm vámtarifatétele 500 aranykorona volt és amely eddig 170 aranykoronás kedvezményes vámmal volt Franciaország részére lekötve, ezt továbbmenőleg 160 aranykoronáig mérsékeltük. Az illatszereknél további kedvezményeket adtunk, amennyiben az eddigi 2500 aranykoronás vamot *
