Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-68

436 Az országgyűlés képviselőházának részt pedig Franciaország részéről sikerült to­vábbi kedvezményeket elérni. Még ez a kedvezmény sem biztosította nekünk. Franciaország részéről a legnagyobb kedvezményt és ennek eredménye látszott is a kereskedelmi forgalom kialakulásában, amennyiben — ha megnézzük a statisztikai adatokat — azt tapasztaljuk, ihogy míg 1925— 1928-ig terjedő időszakban Magyarországból Franciaországba irányuló összkivitelünk ér­téke alig 4—5 millió pengő körűig mozgott, — összesen tehát igazán igen jelentéktelen volt, — addig Franciaország évről-évre fokozta Ma­gyarországba irányuló kivitelét, úgyhogy a statisztikai adatok bizonysága szerint Fran­ciaországnak Magyarországba való kivitele 1925-ben még ícsak 16 millió pengőt ért el, el­lenben 1927-ben már ennek kétszeresére, 32 millió pengőre emelkedett. Ez késztette a ma­gyar kormányt arra, hogy egy újabb pót­egyezményben igyekezzék még kedvezőbb szer­ződésit kötni Franciaországgal. Ez sikerült is. amennyiben 1929. december 21-én megkötöttük Franci aor s ággal a másik pótegyezményt, ame­lyet az 1930: XXI. te iktatott be. Ez az az alapszerződés, amely ma is érvényben van. Ebben a szerződésben sikerült már Francia­ország részéről a magyar exportcikkek ré­szére a legnagyobb kedvezményt elérni és mi­vel időközben Franciaország 1927-ben Német­országgal és 1928-ban Svájccal is rendezte az egész vonalon kereskedelempolitikai viszonyát és a francia vámtarifák több, mint kétharmad részét szerződésileg mérsékelte és Svájc és Németország számára a minimális tarifákat biztosította, ezzel az új francia-magyar keres­kedelmi egyezménnyel most már Magyaror­szág is élvezetébe jutott ezeknek a kedvezmé­nyeknek. Ezen az alapon rövid idő alatt tény­leg jelentősebb forgalom indult meg Francia­ország és Magyarország között. A tulajdonké­peni kedvező állapot 1930. január 15-től kez­dődik, amikor a francia kamara és szenátus elfogadván a második pótegyezményt, azt életbe léptette és ettől az időtől kezdve Ma­gyarország is élvezi Franciaország részéről a legnagyobb kedvezményt. Ha megnézzük a statisztikai adatokat, örömmel konstatálhatjuk, hogy ettől az időtől kezdve az addig Franciaország felé erősen passzív s igen jelentéktelen exportunk Örven­detesen emelkedett és az elmúlt 1931. évben külkereskedelmi mérlegünk Franciaországgal szemben aktívvá változott, amennyiben 17 millió behozatallal szemben kivitelünk 28 millióra emelkedett. Ennek kétségtelenül az is oka, hogy sikerült időközben a francia piacot a magyar dohányexport részére is megnyerni és azonfelül a múlt évben megindult Fran­ciaország felé — legnagyobbrészt Brailán ke­resztül, tehát dunai és feketetengeri átrako­dással víziúton, — a magyar búza kivitele is. Ennek a jelenleg érvényben lévő szerző­désnek ránk nézve kedvező hatását feltétle­nül még fokozni fogj ci clZ cl megállapodás, amelyet Franciaországgal a múlt év szeptem­ber hó 15-én kötöttünk és amelynek az a lé­nyege, hogy — mint említettem — Francia­ország a magyar búzára biztosít preferen­ciális vámot. A magyar búzának ugyanis a francia piacon az olcsó tengeri fuvarral be­lhozott amerikai búzával kell a versenyt fel­vennie. A földrajzi távolság folytán csak úgy tudunk versenyképesen Franciaországba bú­zát szállítani, ha Franciaország részéről olyan kedvezményes elbírálásban részesülünk, amely búzánk versenyképességét biztosítja. t 68. ülése 1932 április 18-án, hétfőn. A megállapodás szerint Franciaország a mindenkori búzabehozatal mennyiségének 10%-át Magyarországról 30%os preferenciális vámmal engedi be, illetőleg minthogy Fran­ciaország elvből a minimális vámoknál ki­sebb vámokat senkinek sem engedélyez, a megállapodás úgy van megkonstruálva, hogy a minimális vámok mellett behozott gaboná­ból a behozatali többlet 10%-ának megfelelő mennyiségek után a francia állam Magyar­országnak 33%-ot visszatérít s ezt a magyar kormány az exportőröknek bonifikálhatja. Te­kintettel arra, hogy a francia búzavám 80 frank, ez a 30% 24 frank visszatérítést jelent. A szerződésben a Futura neveztetett meg mint olyan szerv, amely Magyarország részé­ről a búza-exportot lebonyolítja. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a Futura bármilyen előnyt vagy kiváltságot, vagy ki­zárólagosságot élvezne ennél a francia export­nál, hanem azért kellett a megállapodásban egy szervet megnevezni, mert a francia kor­mány a tárgyalások során annak az óhajának adott kifejezést, hogy azok részére, akik a ma­gyar gabonakereskedő-cégeket nem ismerik és ezekkel Összeköttetésben nem állanak, le­gyen egy szerv megnevezve, ahova fordul­hatnak. A megállapodás aláírás után azon­ban a szerződő államok között jegyzékváltás­ban tisztáztatott az a kérdés, hogy bármely magyar legális gabonakereskedő ugyanolyan joggal, (ugyanolyan előnyök mellett szállíthat Franciaországba gabonát, mint a Futura. A Futurának tehát ebben a kérdésben nincs semmiféle kiváltságos helyzete és nincsenek különleges jogai. Tekintettel arra, hogy tízéves átlag szerint Franciaország búzabehozatali szükséglete évente. mintegy 8 millió métermázsát tesz ki, ez a megállapodás számszerűleg azt jelenti, hogy Magyarország évenként ennek a 10%-át tudja elhelyezni a francia piacon, vagyis 800.000 métermázsa gabonát. Hogy a francia piac tényleg gyakorlatilag is jelent nekünk valamit, azt legjobban bizonyítja az, hogy a legutóbbi időben mostanáig mintegy 300.000 métermázsa búzát szállítottunk ki Francia­országba. A gabonán kívül az utóbbi időben Fran­ciaország — mint említettem — nemcsak a - nyers dohány szempontjából, hanem különö­sen marha-exportunk és oitóbbi időben külö­nösen juh-exportunk szempontjából is jelen­tős piac, úgy hogy remélhető, hogy e szerző­dés következtében a Franciaországba irányuló exportunk; ezekben a cikkekben is lényegesen emelkedni fog. A Franciaország részéről nyújtott ore­ferenciáiis gábonavám ellenében Magyaror­szág részéről Franciaországnak egyes iparcik­kekben biztosítottunk az eddigieknél tovább­menő vámkedvezményeket, részint olyanokat, amelyeket már az eddigi szerződésekben is él­vezett Franciaország, részint olyanokat, ame­lyeket most elsőízben biztosítottunk Franciaor­szágnak. Egyes cikkekben viszont dekonszoli­dáltuk (magunkat, amennyiben sikerült az ed­dig Franciaország részére lekötött alacsony vá­mokat részint szabaddá tenni, részint javítani. Csak néhány fontosabb cikket említek meg; így például a pezsgőbornál, amelynek autonóm vám­tarifatétele 500 aranykorona volt és amely ed­dig 170 aranykoronás kedvezményes vámmal volt Franciaország részére lekötve, ezt tovább­menőleg 160 aranykoronáig mérsékeltük. Az illatszereknél további kedvezményeket adtunk, amennyiben az eddigi 2500 aranykoronás vamot *

Next

/
Thumbnails
Contents