Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-68

434 Az országgyűlés képviselőházának 68. ülése 19S2 április 18-án, hétfőn. jogát 1932. évi január hó 15-én kelt ^határozatával a fegyelmi eljárás lefolytathatása céljából függesztette fel. Ezek után a megállapítások után a .mentelmi bizottság mindenekelőtt kijelenti, hogy a. bírói gyakorlatban és az országgyűlés Képviselőháza részéről mentelmi ügyekben^ követett gyakorlatban kialakult az az álláspont, amely szerint az ellen a képviselő ellen, akinek mentelmi jogát a Képviselőház felfüggesztette, csak olyan bűncselekmény miatt lehet bűnvádi eljárást folytatni, amely miatt a képviselőt kiadták, a köztisztviselői állást viselő vagy viselt képviselő ellen folyamatba tett fegyelmi eljárás tekintetében nem nyer alkalmazást. Bűnvádi ügyben ugyanis a vádelv (1896: XXXIII. te. 1. ^.) értelmében bírói eljárás csak vád alapján indítható s a vádelv folyománya az, hogy az eljárás csakis azoknak a cselekményeknek elbírálására szorítkozna tik, amelyek miatt vádat emeltek. A vádelv azonban a minisztériumi tisztviselők fegyelmi elj tekintetében irányadó 1874. évi pénzügyminisztériumi fegyelmi szabályzat alapján folyamatba tett fegyelmi eljárás során nem érvényesül. De nem is érvényesülhet, mert a vád képviseletére az eljáró és ítélkező .hatóságtól különálló vádhatóság szervezve nincs. Fegyelmi jogunk eme kétségtelen hiányával függ össze az, hogy a fegyelmi eljárást a minisztériumi tisztviselők ellen nem előre és tüzetesen megjelölt cselekmények miatt folytatják le s hogy csak a vizsgálat során nyerhet megállapítást, hogy melyek azok a cselekmények, amelyek miatt fegyelmi büntetés kiszabásának helye lehet. Ily körülmények között a mentelmi bizottság abban a meggyőződésben van, hogy DréhrIimre országgyűlési képviselő mentelmi joga ebben az« ügyben nem sértetett meg. A Képviselőház ugyanis Dréhr Imre mentelmi jogát a fegyelmi ©ljárás céljára s lefolytathatása okából függesztette fel. m A megkeresésben és a mentelmi bizottság jelentésében foglalt felsorolás nem kimerítő (taxativ), hanem csak példázó (exemplifikativ) felsorolás és a felsorolás csak azt a célt szolgálja, hogy a Képviselőház tájékoztatást szerezhessen arról, hogy azok a cselekmények, ^amelyek még a mentelmi jog felfüggesztése előtt megjelölhetők voltak, olyan természetűek-e, amelyek a fegyelmi eljárás megindítására elegendők-e, illetőleg mentelmi jog felfüggesztésére^ alapul szolgálhatnak-e a nélkül, hogy a kikérés zaklatásnak volna minősíthető. A Képviselőháznak a mentelmi jogot felfüggesztő határozata nem zárja ki tehát azt, hogy a fegyelmi eljárás a szükséghez képest olyan cselekményekre is kiterjesztesz ék, amelyeknek tényálladéka csak utóbb nyerhet megállapítást. De egyébként is az a háromrendbeli cselekmény, amelyeket a megkeresés nem sorolt fel, résziben tárgyilag is összefügg a megkeresésben felsorolt cseleményekkel és nem lehet kétséges, hogy mind a három cselekmény olyan, amely Dréhr Imre országgyűlési képviselő államtitkári működésével kapcsolatos. Hogy a fegyelmi eljárás során a vizsgálat adatai szerint több vagy kevesebb fegyelmi vádpont merül-e fel vagy bizonyítható és hogy ennek eredményéhez képest több vagy kevesebb vádpont emeltetik-e, vagy több vagy kevesebb vádpontban találtatik-e bűnösnek Dréhr Imre országgyűlési képviselő, vagy esetleg az összes vádpontok megkétszereződnek vagy teljesen elesnek, avagy ©gyes vádpontok szétszedetnek, illetve felbontatnak, mások összevonatnak, ez Dréhr Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogát nem érinti és nem is érintheti. Lehetetlen volna a vizsgálat állása és adatai szerint minden egyes t újabb esetben a fegyelmi eljárás^ kitérjeszthetése végett újabb megkeresést intézni s újabb határozatot hozni a mentelmi jog felfüggesztése tárgyában. Ily módon a fegyelmi eljárás a végtelenig el volna húzható. A mentelmi bizottság megállapítja, hogy az a határozat, amellyel ' a Képviselőház Dréhr Jmre országgyűlés^ képviselő mentelmi jogát a fegyelmi eljárás céljaira felfüggesztette, kiterjed az ő volt államtitkári hivatali tevékenysége körében és azzal kapcsolatos eddig fölmerült s még fölmerülő összes fegyelmi vádpontokra s a fegyelmi eljárás szabadságának az ő volt hivatali működése területén s államtitkári szolgálatában elkövetett szabálytalanságok és szolgálati vétségek tekintetében semmiféle korlátot nem szab. A mentelmi bizottság ezen az alapon azt a javaslatot terjeszti a t. Képviselőház elé: mondja ki, hogy Dréhr Imre országgyűlési képviselő mentelmi joga ebben az ügyben nem sértetett meg. Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Feliratkozva nincs senki! Elnök: Kérdem, kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvá

j nítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént tárgyalt ügyre vonatkozólag a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja s ennek alapján kimondja, hogy Dréhr Imre országgyűlési képviselő mentelmi ügye ebben az ügyben nem sértetett meg. Következik a .mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása Dréhr Imre országgyűlési képviselőnek mentelmi joga megsértése ügyében tett bejelentése tárgyában. (írom. 193) Váry Albert előadó urat illeti a szó. Váry Albert előadó (olvasna): «Tisztelt Képviselőtház! Dréhr Imre országgyűlési képviselő a Képviselőház elnökéhez intézett 1932. évi április hó 3-án kelt beadványában mentelmi jogának megsértését panaszolta, mert Hajós Kálmán országgyűlési képviselő, mint a mentelmi bizottság elnöke, nem engedte meg, hogy mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában a budapesti kir. büntető törvényszék megkeresését lemásolhassa s az iratokba betekinthessen. Csupán annyit engedett meg neki a mentelmi bizottság elnöke, hogy a megkeresést elolvashassa és abból jegyzeteket készíthessen. Hajós Kálmán országgyűlési képviselő, mint a mentelmi bizottság elnöke, ezzel az ő képviselői joga gyakorlását megakadályozta s így mentelmi jogát megsértette. A mentelmi bizottság meghallgatta HajósKálmán országgyűlési képviselőt, mint a mentelmi bizottság elnökét és Dréhr Imre országgyűlési képviselőt. Ezek után a mentelmi bizottság megállapította, hogy Hajós Kálmán országgyűlési képviselő, mint a mentelmi bizottság elnöke, a házszabályok és a házszabályok gyakorlatának megfelelően járt el. A házszabályoknak megfelelően járt el, mikor Dréhr Imre országgyűlési képviselőnek nem engedte meg, hogy a bűnügyi iratokba betekinthessen, mert a bűnügyi iratokba való be-