Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-68

Az országgyűlés képviselőházának 68. ülése 1932 április 18-án, hétfőn. 433 azt követő napok valamelyikén Dréhr Imre országgyűlési képviselő önként előterjesztett szóoeli kérelmére 1931. évi július hó 8-án a vizsgálóbiztos őt a fegyelmi vádpontokra személyesen jegyzőkönyvileg kihallgatta. Megállapította a mentelmi bizottság azt is, hogy a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter csak ezeknek az eseményeknek megtörténte után, 1931. évi november hó 17-én intézte a megkeresést a Képviselőházhoz Dréhr Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése iránt, amelynek következtében a Képviselőház a mentelmi bizottság 1931. évi december hó 2-án kelt 107. számú jelentése alapján Dréhr Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogát az ellene indított fegyelmi eljárás lefolytatása végett felfüggesztette. Ezek után a mentelmi bizottság a Képviselőház állandó gyakorlatának megfelelően mindenekelőtt megállapította, bogy minden olyan intézkedés, legyen az akár. hivatalos, akár magántermészetű, mely arra irányul, hogy a képviselőt — mint törvényhozót — törvényhozói •' teendői ellátásában akadályozza, vagy törvényhozói függetlenségében és szabadságában gátolni vagy befolyásolni törekszik, a mentelmi jog megsértésére alkalmas lehet. Az ilyen természetű ténykedésnél vagy tárnadásnál lényeges az, hogy az a képviselő törvényhozói, politikai minősége ellen intéztessék. Megállapította a mentelmi bizottság azt is. hogy a Képviselőház régebbi gyakorlata nem tekintette a mentelmi jog sérelmének, ha a képviselő ellen fegyelmi eljárást indítottak. Indokolta ezt azzal, hogy a mentelmi jog tartalma nem függhet az egyes képviselők személyi állapotától. Régebbi határozataiban azt is kimondotta, hogy a fegyelmi ügyek körében olyan zaklatás, mely a mentelmi jog sérelmével járhatna, alig fordulhat elő. Ennek a gyakorlatnak megfelelően a múltban tényleg fegyelmi eljárás indult egyes képviselők ellen, akik papok, egyetemi tanárok, ügyvédek stb. voltak, a nélkül, hogy a fegyelmi hatóság a mentelmi jog felfüggesztése iránt megkeresést intézett volna. Megállapította azonban a mentelmi bizottság azt is, hogy újabban mindinkább általánossá vált az a meggyőződés, hogy a fegyelmi eljárás indítása is alkalmas lehet a képviselői, illetve törvényhozói zaklatás megvalósítására s így a mentelmi sérelem előidézésére. Szembeötlő ez különösen akkor, ha a fegyelmi eljárást a kormány, a kormánynak alárendelt hatóság, vagy általában közhatóság indítja a képviselő ellen. Különösen gyakorlativá tette ezt a lehetőséget az 1925: XXVI. te. 182. §-a, mely szej rint tényleges köztisztviselő is megválasztható képviselővé. Ennek a törvénynek rendelkezése alapján különösen fennáll az a lehetőség, hogy a képviselők ellen, mint köztisztviselők ellen, a kormány vagy közhatóságok, fegyelmi eljárást indítsanak s ezzel a politikai zaklatást s így a mentelmi jog sérelmét megvalósítsák. Gondolt erre az újabb törvényhozás is, mikor az 1929 :XXX. te. 76. §-ában kimondotta, hogy: «az olyan tisztviselő ellen, aki az országgyűlés valamely házának tagja fegyelmi eljárást csak mentelmi jogának felfüggesztése után lehet elrendelni». Ilyen körülmények között a mentelmi bizottság megállapítja, hogy a képviselő ellen illetékes fegyelmi hatósága által elrendelt fegyelmi eljárás alkalmas a képviselői mentelmi jog Ezek után a megállapítások után a mentelmi bizottság abban a meggyőződésben van, hogy a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter Drébr Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogát megsértette, amikor ellene, mint ny. politikai államtitkár ellen, mielőtt annak , képviselői mentelmi joga felfüggesztését kérte I s a Képviselőház annak mentelmi jogát felfüggesztette volna, — fegyelmi eljárást rendelt el s ezt a fegyelmi határozatát vele írásban közölte. Minthogy azonban utóbb a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter a fegyelmi elj bahagyásával a Képviselőházhoz fordult Dréhr Imre mentelmi jogának felfüggesztése iránt és így sérelmes intézkedését Önként jóvátette, a mentelmi bizottság javasolja a t. Képviselőháznak: állapítsa meg, hogy ebben az ügyben a m kir. népjóléti és ^ munkaügyi miniszter Dréhr Imre r országgyűlési képviselő mentelmi jogát megsértette,., minthogy azonban utóbb a Képviselőházhoz intézett megkeresésében azt jóvátette, további intézkedés szüksége nem forog ífenn. Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök: Feliratkozva nincs senki? Kiyán valaki szólni? (Nem!) Szólni senki sem kíván. A vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. , Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni igen, vagy nem? (Igen!) A. Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja s annak alapján kimondja, hogy az imént tárgyalt ügyben a m kir. népjóléti és munkaügyi miniszter Dréhr Imre képviselő úr mentelmi jogát megsértette, minthogy azonban a Képviselőházhoz intézett megkeresésével utóbb ezt jóvátette, további intézkedés szüksége nem forog fenn. Következik a Dréhr Imre képviselő úr mentelmi jogának Hegymegi Kiss Pál képviselő úr által bejelentett megsértése ügyében

r tett 135. számú mentelmi bizottsági jelentés ^tárgyalása. Váry Albert előadó urat illeti a szó. Váry Albert előadó: Tisztelt Képviselőház! Hegymegi Kiss Pál országgyűlési képviselő a képviselőiháznak 1932. évi január hó 26-án tartott ülésén azt a bejelentést tette, hogy a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter Dréhr Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogát megsértette, mert a Képviselőház kiadatási határozatától eltérően ellene még olyan pontok miatt is rendelt el fegyelmi eljárást, amelyekre a Képviselőház engedélye ki nem kéretett. A mentelmi bizottság megállapítja, hogy annakidején a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter azért kérte Dréhr Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, mert ellene politikai államtitkári szolgálata alatt állítólag elkövetett fegyelmi vétségek miatt fegyelmi eljárást kívánt indítani és folytatni. Közölte azt is, hogy a fegyelmi vizsgálat adatai szerint Dréhr Imre nyugalmazott államtitkár, országgyűlési képviselővel szemben egy esetben egyszerű szolgálati vétség, öt esetben súlyos szolgálati vétség, tíz esetben pedig a legsúlyosabb szolgálati vétség alapos gyanúja merült fel. Megállapítja a ^ mentelmi bizottság azt is, hogy a m. kir. népjóléti és munkaügyi minisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök 1932. évi január hó 19-én kelt T. 6/1932, számú határozatával Dréhr Imre ellen 19 rendbeli legsúlyosabb szolgalati vétség miatt rendelte el a fegyelmi eljárást. Végül megállapítja a mentelmi bizottság, hogy a Képviselőház Dréhr Imre országgyűlési képviselő mentelmi 62*