Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-67

Az országgyűlés képviselőházának 67, nek!) Még a szovjet is elismeri azt, hogy a talentumok jobban legyenek megfizetve, hát csak Magyarországon ne legyen szabad jobban fizetni a talentumokat? (Andaházi-Kasnya Béla: De dividendákat ugyanakkor nem fizetnek! A részvényeseknek részvényeik után nem fizetnek semmit! — Kun Béla: A fogyasztóknak drágítják az árucikkeket! Fizetnek még olyan embereknek is, akik semmit sem dolgoznak. — Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Ha itt a magasabb jövedelmeket állandóan pellengérre állítjuk, ez nem áll meg a bankigazgatóknál. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) A tmammutjövédelmek vadászatánál ne tessenek elfelejteni azt, — hogy triválisan fejezzem ki magamat — hogy a bolhának a macska is mammut és ha ezt folytatjuk, lassanként lejjebb és lejjebb fog menni a nívó. (Ügy van!) Teljesen meg tudom érteni azt, hogy lehet olyan világnézet, amely^ azt tartja, hogy a társadalom jövő boldogulásának iránya csak az lehet, ha a magántőkét is kivesszük a magánellenőrzés, a magánkezelés alól és főleg a tőkekoncentrációkat hivatalnoki kézbe, állami kézbe vesszük... (Felkiáltások a baloldalon: Nem ezt akarjuk! — Friedrich István: Senki sem 'akarja, szó sem lehet róla! — Zaj. — Andaházi-Kasnya Béla: Nem lehet senki sem tőkellenes közülünk!) Megértem, hogy van olyan irányzat, lehet olyan világfelfogás, hogy nivellálni kell a jövedelmeket, fizetési osztályokba kell sorozni mindenkit, (Felkiáltások a baloldalon: Nem,!) de ez a kommunizmus. (Nagy zaj a báloldalon. — Ulain Ferenc: Eszünk ágában sincs! — Pakots József: Csak a nagy aránytalanságokat kell megszüntetni!) Ha egy, a polgári társadalom alapján álló nemzet és ideértem az agrártársadalmat is, teljesen polgári alapon, tehát kapitallsztikus alapon álló kapitalisztikus szervezetben élő nemzet elkezdi megvalósítani a kommunista elveket, (Felkiáltások a baloldalon: Dehogy kezdjük!) ha hangulatot csinál azoknak megvalósítása érdekében, (Egy hang a baloldalon: Brüning is van olyan jó kapitalista, mint ön és mégis ezt csinálja!) akkor a saját sírját ássa meg. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon. — Ulain Ferenc: Mi is kapitalista állásponton vagyunk! — Zaj. — Felkiáltások a baloldalon: Önök kommunizálnák! — AndaháziKasnya Béla: A kartelleknek tapsolnak! — Egy hang a baloldalon: Enyesek százezrek elől elkommunizálják az élelmet!) Nem a ka/tellekről volt szó, t. képviselő úr. Itt szó volt egy felfogásról, egy eszmeirányról, 'amely árt a nemzetnek, de ennek semmi köze sincs a kartellekhez, a kartellekről majd külön beszélek. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. A képviselő urakat figyelmeztetem, ne zavarják a szónokot. (Pakots József: Látszik, hogy a miniszter úr súlyos korszakban sokáig nem élt Magyarországon. — Kun Béla: A magántulajdonra nem kell kitanítani a kisgazdákat! — Lázár Miklós közbeszól.) Kérem Lázár képviselő urat, ne szóljon közbe. Br. Korányi Frigyes pénzügyminiszter: Negyven éve állok közszolgálatban. Ebbőla^O évből hat évet töltöttem külföldön, de méltóztassanak meggyőződve lenni arról, hogy akkor is állandóan teljes szívvel csüngtem ezen az országon. (Felkiáltások a jobb- és a baloldalon: Ezt elhisszük!) Ott is figyeltem, hogy mi tör

: tént az országban és most is tudom, hogy ml történik. (Halljuk! Halljuk! — Zaj balfelől. — Kun Béla: Máshol hagyják élni és gyarapodni a kistőkéseket, itt tönkreteszik! — Zaj. ülése 1932 április 15-én, pénteken. 401 — Halljuk! Halljuk! balfelől.) T. Ház! Közállapotainknak ezt a jellemzését azért bocsátottam előre, (Halljuk! Halljuk!) — és bocsánatot kérek, ha kissé talán hosszadalmas voltam (Halljuk! Halljuk!) — mert jellemezni akartam 'azokat a körülményeket, amelyek mintegy ráfekszenek a mi budgetünkre, nevezetesen állami szervezetünk célszerűtlenségét, az ingó tőkének hiányát, eladósodottságunkat és a hiteléletben mutatkozó zavarokat. Méltóztassék megengedni, hogy most áttérjek magának a költségvetésnek közelebbi jellemzésére. (Ulain Ferenc: Na hála Istennek!) Az 1931/32. évi költségvetési ^előirányzat annakidején a költségvetési kiadások végösszegét 878*3 millióban állapította meg. A múlt költségvetésnek megszavazása^ után azonban felmerültek bizonyos szükségletek.^ Itt volt az inségakció, az export előmozdítására vonatkozó szükségletek. Ügy, hogy amikor a 33-as bizottság tavaly ősszel megvizsgálta a helyzetet, az effektív kilátásban lévő költséget 955'1 millióban állapította meg. Ezt az öszszeget a 33-as bizottsággal egyetértőleg a kormány akkor leszállította 890 millióra és az volt a felfogás, hogy a bevételek az 1931/32. költségvetési évben 800 milliót fognak körülbelül ténylegesen kitenni, a különbözet pedig fedezhető lesz a múlt év augusztusában felvett úgynevezett párisi kölcsönből, a kincstár jegykölcsönből. A Nemzetek Szövetségének pénzügyi bizottsága szintén megvizsgálván a helyzetet, a bizottsággal együttesen a kormány a jövő évi, tehát az 1932/33. évi költségvetésnek színvonalát 830 millió pengőben állapította meg. Ami a most folyó költségvetési évet illeti, a 800 millió pengő talán be fog folyni. Ezt ma még nem lehet biztosan megállapítani, mert hiszen méltóztatnak tudni, hogy a most következő hónapok normális körülmények között is mindig a legrosszabbak, ami természetes is egy f öldmívelő országban. (Zaj a baloldalon. — AndaháziKasnya Béla: Egészen biztos, hogy nem folynak be! — Ulain Ferenc: Mondja csak meg bátran: biztos, hogy nem folynak be! — Zaj.) A mai helyzetben még kevésbé számíthatok arra, hogy a folyó évre előirányzott bevételek be. fognak folyni, «ezért el kell készülnie a kormánynak arra, hogy legfeljebb 40—50 millióra lesz még szüksége június végéig, amiről gondoskodás történhetik, mert hiszen a törvényhozás megadta^ a felhatalmazást pénztárjegyek kibocsátására, amelyeket a bankokkal azt hiszem, könnyen át lehet vétetni. (Friedrich István: A mi bankjainkkal? — Ulain Ferenc: Bank és kormány együtt dolgozik. Menjünk tovább! — Zaj. — Egy hang jobbfelől: De szellemes.) Az új költségvetés összeállításánál arra törekedtem, hogy ,az annyira reális legyen, amennyire egyáltalán a mai viszonyok között kalkulálni lehet. (Gr. Sigray Antal: A la Széchenyi!) T. Ház! Az a költségvetés, amelyet szerencsém volt benyújtani, megfelel ennek a kívánalomnak. Ebbe a költségvetésbe besorozott a kormány minden lehető kiadást, ami azelőtt a költségvetésen kívül volt. Besoroztuk az alapokat is, amelyek természetesen emelik az állam költségvetésének végösszegét. A költségvetésen kívül tehát csak a régi adósságokból, a tartozásokból esetleg beálló esedékességek maradhattak és amelyek előre nem láthatók. Ezenkívül a költségvetés keretén kívül maradt a mezőgazdaság megsegítéséről most