Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-66

Az országgyűlés képviselőházának 66. államnyomda gépeket szerez be, a gépékre el­határozza, hogy öt év alatt leírja. Az ár ötödét hozzáírja a költségekhez, ez önköltség, ehhez hozzáüti a 10%-ot, számlázza, semmi baja a világon nem történhetik. Méltóztassék 'elkép­zelni hogyan lehet a magánnyomdaiparnak ezzel versenyezni. De van államnyomda és azt hinné az em­b er,^ hogy, ha van államnyomda, akkor az ál^ lami hivatalok, hatóságok és üzemek valóban ennél nyomatnak. Nem! Itt mutatkozik az, amit egyik nagy államférfiú nekem szelleme­sen mondott, hogy az egyes minisztériumok mind vámháborúban állnak egymással. Az igazságügy-minisztérium külön tart fenn nyom­dát, a váci fegyházi nyomdát. Amikor az a szakértő, akit az előbb említettem, megnézte és visszajött, azt mondotta, a legmeglepőbb az, hogy SL r fegyintézeti nyomdában nincs olyan nyomdász, aki a polgári életben nyomdász lett volna és felveti a kérdést, vájjon állami ér­dek-e, hogy betörőket, rablókat, gyilkosokat a nyomdászmesterségre kell államilag megtaní­tani, hogy amikor kijönnek, valami könnyebb érvényesülési r lehetőséget nyújtsunk nekik, el­tekintve attól, hogy méltóztassék valakinek megmagyarázni azt az irracionalitást, hogy amikor van államnyomda, miért kell az iigiaiz­ságügyminisztériumnak a váci fegyintézeti nyomdában nyomatni? Miért kell az államvas­űtnak külön nyomdájának lenni? (Bródy Ernő: Egyetemi nyomda külön!) Miért van a postá­nak külön nyomdája? Miért van a műegyetem­nek nyomdája? A műegyetem részére a nyomda azért létesült, hagy az ottani hallga­tók technikailag képezhessék magukat. Akkor a magánnyomdáknak azt mondották, hogy ez természetesen semmiféle versenyt nem fog ki­fejteni. A legújabban azonban verses kötet je­lent meg, díszmunkák jelennek meg és ez a nyomda is hozzászegődött a többi hatósági nyomdához. (Bródy Ernő: Az egyetemi nyomda igazgatója nyugalmazott államtitkár! — Egy hang jobbfelől: Az egyetemi nyomda 400 éves!) Itt van a főváros nyomdája. Természetesen a legnagyobb^ Évi 4.5 millió pengő áru nyomtat­ványt szállít. Gondoljuk el, hogy hai ez a 4*5 millió megoszlanék a kisiparosok közt, akkor az a 150 nyomorgó kisiparos, akiket az, előbb említettem, mind polgári exisztenciát foly­tathatna. (Gáspárdy Elemér: De mi lenne a vezérigazgatókkal? — Zaj. — Elnök csenget.) De ami a legjellemzőbb, az élelmiszerüzem vizsgálatánál derült ki. Itt van a fővárosi számszék igazgatójának, aki ott vizsgált, a je­lentése, amelyből meglepetéssel értesültünk, hogy az élelmiszerüzem nyomtatványait nem a fővárosi nyomdánál rendeli. Az élelmiszerüzem­ismeri azokat az üzletelveket, amelyek a fő­város üzemei közt az egymásközti szállításnál alkalmaztatnak és nem akarja ismerni a fővá­rosi községi nyomdát. A főváros nyomdája arra való, hogy a szegény kórházaknak, sze­gény árvaházaknak, a szegény tanácsi ügyosz- : tályokroaik szállítson, amelyek nem számolhat- ! nak, de az óvatos üzemeknek nem szállít. Még az egyetemi nyomdáról akarok néhány szót szólni, amelyet nem lehet tipikus közüzem- ! nek tekinteni, mert nem az államháztartást érinti, a tanulmányalaphoz tartozik. (Zaj. — < Elnök csenget.) Minthogy azonban a tanul­mányalap felett a felségjogot a királyi trón be i nem töltése alatt a vallás- és közoktatásügyi ! miniszter gyakorolja, de facto az egész^ veze­tés és ellenőrzés a vallás- és közoktatásügyi ; miniszter felügyelete alatt áll. Ennek világos jeléül a vezetője természetesen a vallás- és köz- Î ülése 1932 április 14-én, csütörtökön. 371 oktatásügyi helyettes államtitkár. (Felkiáltá­sok a baloldalon: Nyugalomban!) Az igazgató­ságában mindeddig három vallás- és közokta­tásügyi államtitkár is helyet foglalt. Most kettő visszavonult, a mi akciónk során, egy azonban mindenesetre bentmaradt. (Zaj.) Es most kér­dezem, milyen megnyugvást szolgáltathat az, amikor, az egyetemi nyomda nyomja Magyar­oszágon az elemi iskolai tankönyvek túlnyomó részét, amikor ugyanaz a hatóság, amely az Ő igazgatóságában^ képviselve van és vezető té­nyező, vezető tényező a minisztériumban is, ugyanaz állapítja meg, hogy mely tankönyve­ket fogadjanak el és amikor ez megállapítta­tik, akkor amint a kezeim között levő faesimi­lírozott levél maitatja, az egyetemi nyomda küldöncei megjelennek az egyes elemi iskolák­nál a következő^ levelek felmutatása mellett. Az egyik levél így szól (olvassa): «Magyar királyi vallás- és közoktatásügyi helyettes ál­lamtitkár. Ajánlólevél. Kiss Ödön középisko­lai igazgató urat, aki megbízásomból keresi fel az intézetek igazgatóságait, hogy az^ egyetemi nyomdának a tankönyvrevízió kapcsán kiadott úd polgári iskolai tankönyveire vonatkozóan a szükséges tájékoztatást megadja, a nagysá­gos igazgató űr szíves figyelmébe ajánlom. Aláírva helyettes államtitkár, az egyetemi nyomda igazgatója.» (Mozgás balfelöl.) Méltóz­tassék elképzelni, hogy milyen függetlenül nyi­latkozik az^ a szegény igazgató, akihez ilyen ajánlattal állít be valaki. (Egy hang balfelöl: Mi a dátum? — Bródy Ernő: Holnap!) A má­sik még jellemzőbb dolog, egy facsimilírozott levél, amelyben szintén egy iskolaigazgatónak írják, hogy a «Betűországok Virágoskertjének III., IV. és nem tudom, hányadik számú köteteit, két példányban küldjük, azzal a tiszteletteljes kéréssel, hogy ennek a kiváló tankönyvsorozat­nak bevezetését előmozdítani méltóztassék. A Királyi Magyar Egyetemi nyomda — írja ő maga — 350 év óta látja el az országot keresztény és .nemzeti eszmékkel telített tankönyveivel. Gévay-Wblff Nándor és Komis Gyula állam­titkár urak szellemi irányításával törekszik a gróf Kleb elsb erg Kunó miniszter úr ő nagy­méltósága kultúrpolitikájának szolgálatában álló és a fejlődő pedagógiai követelményeknek megfelelő tankönyveivel az integer Magyar­ország kiépítésének ügyét előmozdítani.» (Gr. Hunyady Ferenc: Gratulálok! — Bródy Ernő: Kultúrfölény ötért!) Ezekkel az ajánlatokkal jelennek meg és ezért éheznek a nyomdászok. De ez nem elég. (Gr. Somssich Antal: Azért nem tudják a szegény emberek faluhelyen a könyveket gyerekeiknek megvenni!) De ez nem minden. Van még egy ilyen iskolakönyv-kiadóvállalat, ez a másik vállalat a «Kalász» nevű részvénytársaság. (Zaj.) Ter­mészetesen ennek a Kalásznak elnöke sem lehet más, mint vallás- és közoktatásügyi he­lyettes államtitkár: Pogány Frigyes. Azt hi­szem, időközben nyugalomba vonult, r de már évek óta ő foglalja el az elnöki széket. Al­elnöke Rákos István iskolaigazgató, az Orszá­gos Tanítóegyesület elnöke, tagjai: a székesfő­városi polgári iskolák felügyelője és egy cso­mó iskolaigazgató és tanító. (Zaj a jobbolda­lon.) Elnök: Csendet kérek! Éber Antal: Ez á Kalász 50.000 pengő rész­vénytőkével alakult meg, mint vállalat. Ez az 50.000 pengő részvénytőke — ez az alibi bizo­nyítása — túlnyomórészben az Eötvös-alap tu­lajdonát képezi. E mellett az 50.000 pengő alap­tőke mellett a részvénytársaságnak az 1930. évi mérleg szerint elé>t bruttó nyeresége 80.000

Next

/
Thumbnails
Contents