Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-62

226 Az országgyűlés képviselőházának 62. ülése 1932 április 7-én, csütörtökön. szabályok 101. és 102. §-ainak egyike sem te­hető s így nyilvánvalóan alaptalan s így a be­jelentett eset sem az ítélőbírósághoz való elő­készítésre, sem pedig az állandó bizottság ítél­kezésére semmi körülmények között sem al­kalmas, az eljárást megszüntette. Putnoky Móric s. k., az állandó összeférhetlenségi bi­zottság elnöke. Fáy István s. k., az állandó összeférhetlenségi bizottság' jegyzője.» Elnök: A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Ugyancsak bemutatom az állandó össze­férhetlenségi bizottság elnökének jelentését, amellyel Beck Lajos országgyűlési képviselő úr összeférhetlenségi ügyében az állandó ösz­szeférhetlenségi bizottság határozatát meg­küldi. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az ál landó összeférhetlenségi bizottság határozatát felolvasni. Frey Vilmos jegyző (olvassa): «A képvi­selőház állandó összeférhetlenségi bizottsága folyó évi április hó 1-én tartott ülésében Beck Lajos országgyűlési képviselőnek az 1901: XIV. tcikk 5. § 11. pontja alapján önmaga el­len bejelentett összeférhetlenségi ügyben a házszabályok 62. §-a alapján lefolytatott tár­gyalás után megtartott zárt ülésben a követ­kezőleg határozott: . Az állandó összeférhetlenségi bizottság az eljárást megszünteti. Indokok: Tekintettel arra, hogy Beck La­jos országgyűlési képviselő a Magyar Külke­reskedelmi Intézetnél viselt igazgatósági tag­ságáról és alelnöki ti sztségéről az előkészítő eljárás befejezése előtt lemondott s ezáltal összeférhetlen helyzetét megszüntette, a bi­zottságnak a további eljárás megszüntetését .kellett kimondani. Putnoky Móric s. k., az állatadó összeférhetlenségi bizottság •.. elnöke. Fáy István s. _ k., az állandó összeférhetlen­ségi bizottság jegyzője.» Elnök: A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Most pedig előterjesztést teszek legköze­lebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom a t. Háznak, hogy legközelebbi ülé­sünket holnap, folyó hó 8-án, pénteken dél­előtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki 1. az uzsoráról szóló törvény­javaslat folytatólagos tárgyalása; 2. az ön­kormányzati testületek háztartásának hatá­lyosabb ellenőrzésére vonatkozólag az 1927. évi V. törvénycikk III. fejezetében foglalt rendelkezések érvényességéről szóló törvény­javaslat; 3. az országgyűlési képviselőválasz­tók névjegyzéke kiigazításának, egyszerűsíté­séről szóló törvényjavaslat; továbbá a napi­rendünk 2—7. pontjaiként szereplő javaslatok és jelentések. Szólásra következik'? Van valaki felirat­kozva 1 Frey Vilmos jegyző: Ulain Ferenc. Ulain Ferenc: T. Képviselőház! A mai na­pon Beggeli Hirek címen egy újság jelent meg. Miután ez az újság minden valószínűség sze­rint közel áll az igen t. kormányhoz, fel kell tételeznem, hogy a kormány tudtával jelent meg ebben a reggeli újságban a következő köz­lemény (olvassa): «Ulain Ferenc képviselő a Képviselőház szerdai ülésén a Népszava betil­tását törvénytelennek minősítette. E beállítás­sal szemben illetékes helyről megállapítják, hogy az 1922 : XVII. tcikk hatályában fenntar­totta azt a még 1914. évben kiadott kormánv­rendeletet, 'amely egyes belföldi időszaki lapok megjelenésének és terjesztésének eltiltásáról szól. Minthogy a törvény hatályában fenntar­totta ezt a lapok betiltására vonatkozó felhatal­mazást, az azóta bekövetkezett lapbetiltások csakúgy, mint a Népszava mostani betiltása, törvényes jogszabályon alapultak.» Engedje meg nekem a mélyen t. Képviselő­ház azt, hogy tekintettel arra, hogy tegnap egy kicsit túlfűtött hangulatban talán nem is értettük meg egymást egészen világosan, ezt a kérdést most még egyszer szóvátegyem ezzel a lapközleménnyel kapcsolatosan. Azt mondja az igen t. illetékes hely, — való­színűleg a belügyminisztérium — hogy a Nép­szava betiltása egy 1914. évben megjelent ren­delet alapján történt. Ezt a rendeletet nyom­ban felolvasom, mélyen t. Képviselőház. E ren­delet megjelent 1914 július 27-én; kibocsátotta gróf Tisza István. A rendelet tehát a háború alatt jelent meg. (Felkiáltások jobbfelől: Előtte! — Rassay Károly: Az ultimátum után!) Benne voltunk már. (Felkiáltások jobbfelől: Dehogy voltunk! — Szakács Andor: Nem azon fordul meg! — Jánossy Gábor: Halljuk csak! Hadd mondja el!) 1914 július 27-én jelent meg, a had­üzenet pedig 25-én volt. A címe ennek a ren­deletnek: Egyes belföldi időszaki lapok meg­jelenésének és terjesztésének eltiltásáról. Tar-. talma pedig a következő (olvassa): «A magyar királyi minisztérium az 1912. évi ..., a rendkí­vüli hatalom kezeléséről nyert felhatalmazás alapján megbízza a belügyminisztert, hogy oly belföldi időszaki lapoknak, melyeknek közlemé­nyei a hadviselés érdekeit veszélyeztetik, meg­jelenését és terjesztését eltiltsa.» Egy szó sincs ebben a rendeletben arról, hogy a közrendet veszélyeztető lapok eltiltása is engedélyezve van. Leszögezem, mélyen t. Ház, hogy a had­viselés érdekeit veszélyeztető lapokra nézve bo­csáttatott ki ez a rendelet. (Weltner Jakab: Ez döntő!) Ez a rendelet 1922 július 27-én hatályon kívül helyeztetett a Budapesti Közlöny akkori számában. A tegnapi nap bátor voltam fel­olvasni azt a rendelkezést, amelyben 1922 jú­lius 27-én ez a rendelet számszerűleg hatályon kívül helyeztetett. Erre a rendeletre tehát a belügyminiszter úr nem volt jogosítva hivat­kozni. Menjünk tovább. Egy hónappal' azután, hogy ezt a rendeletet hatályon kívül helyez­ték, vagyis 1922 augusztus hó 11-én, mélyen t. miniszter úr, hozatott meg az az 1922:XVII. te, amelyre Önök hivatkoznak és amelyre önök törvényes intézkedéseiket építik. Mél­tóztatnak tehát látni, hogy a törvény egy hó­nappal később jött létre, ez a törvény tehát nem. kapcsolható össze a már korábban hatá­lyon kívül helyezett rendelettel. (Ügy van! Űgy van! a szélsőbaloldalon.) Már most mi van ebben a törvényben? Az igen t. illetékes hely azt mondja, hogy erre a törvényre alapítják az intézkedést. Ennek a törvénynek a címe így szól (olvassa): «Az 1922/23. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami ki­adásokról.» (Propper Sándor: Indemnitás!) Ennek a törvénynek a 6. §-ában van bizonyos intézkedés, amely így szól (olvassa): «Felha­talmaztatok a kormány, hogy a kivételes ha­talom alapján kibocsátott azon rendelkezése­ket, amelyek még hatályon kívül nem helyez­tettek, ...» leszögezem tehát, hogy erre a ren­deletre a törvény nem vonatkozik, mert ez a rendelet egy hónappal azelőtt már hatályon kívül helyeztetett, {Ügy van! Ügy van! a bal­oldalon. — Propper Sándor; Ezt a minisz-té-

Next

/
Thumbnails
Contents