Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.
Ülésnapok - 1931-62
22Ô Az országgyűlés képviselőházának amelyeknek segítségével semmire a világon menni nem fogunk. En ez ellen az irányzat, ez ellen az eszme-, áramlat ellen, amely ahelyett, hogiy a közgazdasági bajokon közgazdasági intézkedésekkel igyekeznénk segíteni, mindig a mélyen tisztelt igazságügyminiszter urat állítja előtérbe, hogy ahelyett, hogy hitel legyen, legyen hitelsértési javaslat, s ahelyett, hogy tőke legyen, legyen uzsorajavaslat. Ez ellen az áramlat ellen kívántam felszólalni és kifejezésre juttatni azt is, hogy mindezek a javaslatok, amelyeket tárgyalunk, azt a benyomást kelthetik valakiben, aki a viszonyokat nem ismeri, mintha itt közgazdaságilag, hitelügyileg, pénzügyileg minden rendben volna, mert hiszen a parlament soha ilyen kérdésekkel, amelyek a kérdések lényegét ^illetik, nincs foglalkoztatva, és mintha igazán semmi más gondunk és bajunk nem lenne, mint hogy büntetőjogi rendszerünket kell újabb, — megengedem — t nagyon elmés és modern alkotásokkal kiegészíteni. Azért, mert én ezt az irányzatot teljesen elhibázottnak, semmiféle eredményre vezetőnek nem tartom, azért, mert ez az országban ismét csak azt a látszatot kelti, mintha ilyen intézkedésekkel valóban rendet lehetne teremteni, és azt a látszatot kelti, mintha a kormány valóban megtenné azt, ami lehetséges, holott nem azt teszi, csak azt próbálja megtenni, ami lehetetlen, mert szakaszokat összeállítani és az igazságügyminiszter úr jogi tudásával modern jogi köntösbe öltöztetni való ban lehet, de sem evvel a javaslattal, sem hasonló javaslatokkal a legkisebb gazdasági bajunkon sem fogunk segíteni, ellenkezőleg, miután természetellenes korlátokat állítunk és a piac szabad mozgását természetellenesen akadályozzuk, csak fokozni és szaporítani fogjuk máris meglevő gazdasági bajainkat: ennél az elvi álláspontomnál fogva nem fogadhatom el a javaslatot. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólani 1 ? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Magát a törvényjavaslat címét, mint meg nem támadottat elfogadottnak jelentem ki. Következik az 1. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Frey Vilmos jegyző: (Olvassa az 1. §-t.) Váry Albert! Váry Albert: T. Képviselőház! Az 1. § címfelirata: «Az uzsora büntetőjogi következményei» helyébe a következő szöveget indítványozom: «Az uzsorás szerződés meghatározása». Indokolásul előadom, hogy helyesnek látszik megkülönböztetést tenni azok között az uzsorás ügyletek között, amelyek csak magánjogi következményekkel járnak, és azok között, amelyek úgy magánjogi, mint büntetőjogi következményeket vonnak maguk után. Minthogy az utóbbiak köre természetesen szűkebb, a törvényjavaslat szerkezetén is változtatásokat kell tennünk és azt nem a büntetőjogi következményekkel, hanem az uzsorás szerződés általános fogalmával kell kezdeni. (Zaj a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek a baloldalon, képviselő urak. Váry Albert: Egyben méltóztassék megengedni, hogy mivel az 1. § előtti címfelirat és az 1. %. együtt tárgyaltatnak, az 1. §-ra vo'2. ülése 19êê április 7-en, csütörtökön. natkozó módosításomat is előterjeszthessem. (Halljuk! Halljuk!) Az 1. §. 1 bekezdése helyébe a következő ' szöveget indítványozom (olvassa): «Uz.-orasszerződés az oly szerződés, amelyben valaki a vele szerződő fél szorult helyzetének, könnyelműségének, értelmi gyengeségének, tapasztalatlanságának, függő helyzetének, vagy a nála elfoglalt bizalmi állásának kihasználásával kölcsön nyújtása s általában bármily szogáltatás előlegezése fejében, vagy annak fejében, liogy a másik felet terhelő bármilyen kötelezettség teljesítésére halasztást enged, vagy a másik fél ellen fennálló valamely követelését módosítja, vagy megszünteti, olyan vagyoni előnyt köt ki, vagy szerez a maga vagy harmadik személy javára, amely a saját szolgáltatásának értékét feltűnően aránytalan mértékben meghaladja (uzsorás vagyoni előny.» Indokolásul röviden a következőket adom elő. A törvényjavaslat szerkezetének megváltozása folytán az 1. § az uzsorásszerződés fogalmát határozza meg, lényegében a régi szöveggel megegyezően, csak a szolgáltatás előlegezését, mint az uzsorára alkalamat szolgáltató tényezőt emeli ki élesebben. Elnök: Amennyiben a képviselő úr bejelentése szerint még egy indítványt óhajt tenni az 1. §-hoz, szíveskedjék azt most mindjárt megtenni. Váry Albert: T. Ház! Ugyancsak az 1. §hoz indítványozom, hogy az 1. § 3—6. bekezdése e helyről elhagyassék. Indokolás: az 1. §. 3—6. bekezdései büntetőjogi jogkövetkezményeket tartalmaznak, ennélfogva helyük a büntetőjogi rendelkezések közt van, amelyek a törvényjavaslat szerkezetének megváltoztatása következtében az uzsora általános fogalma és annak magánjogi következményei után következnek. Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Gál Jenő! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, feliratkozása töröltetik. Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Lingauer Albin! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, feliratkozása töröltetik. Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr óhajt nyilatkozni. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Tisztelettel kérem a Házat, méltóztassék kaszt a Váry Albert t. képviselőtársam és társai által benyújtott módosításokkal elfogadni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik az 1. §-ra nézve a határozathozatal. Váry Albert képviselő úr és társai a szakasz címfeliratával szemben más szövegezést indítványoznak. Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatik-e az 1. § címfeliratát eredeti szövegében elfogadni, szemben Váry Albert képviselő úr indítványával, igen vagy nem? (Nem!) Ha nem, úgy a szakasz címfeliratát a Váry Albert képviselő úr indítványában foglalt szövegezés szerint jelentem ki elfogadottnak. Magával az 1. §-szal szemben Váry Albert képviselő úr két ellenindítványt terjesztett
