Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-62

Az országgyűlés képviselőházának 62. elő. Első indítványa az 1. § első bekezdésével szemben tartalmaz ellenindítványt, második indítványa pedig az 1. § 3., 4., 5. és 6. bekezdéseinek törlését indítványozza. A szakaszt bekezdésenkint fogom szavazásra feltenni. Kérdem a tehát először a t. Házat, méltóztatik-e a 1. § első bekezdését eredeti szövegében elfogadni, szemben Váry Albert képviselő úr módosító indítványával, igen, vagy nem? (Nem!) Ha nem, úgy az első bekezdést a Váry Albert képviselő úr indítványa szerinti szövegezéssel jelentem ki elfogadottnak. A második bekezdés meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 3., 4., 5. és 6. bekezdéseket eredeti szövegükben fogadni el, szemben Váry Albert képviselő úr törlési indítványával, igen vagy nem? (Nem!) Ha nem, úgy kimondom határozatkép, hogy a Ház a Váry-féle indítvány elfogadásával a 3., 4., 5. és 6. bekezdéseket törölte. Következik a 2. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Esztergályos János jegyző (olvassa a 2. §-t): Váry Albert! Elnök: Váry Albert képviselő urat illeti a szó. Váry Albert: T. Ház! A 2. §-nak e helyről való kihagyását indítványozom. Indokolom ezt azzal, hogy a 2. §• is büntetőjogi tényálladékot egészít ki, ezért a büntetőjogi rendelkezések közé kell utalnom. Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Gál Jenő! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, feliratkozása töröltetik. Kíván még valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 2

% §-szal^ szemben Váry Albert képviselő úr törlési indítványt terjesztett elő. Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatnak-e a 2. §-t eredeti szövegezésében elfogadni, szemben Váry képviselő úr törlési indítványával, igen vagy nem? (Nem!) Ha nem, úgy kimondom határozatkép, hogy a Ház a 2. §-t törölte. Következik a 3., most már új 2. §. Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Váry Albert! (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Váry Albert: T. Képviselőház! Indítványozom, hogy a 3. §. helyébe új 2. $-ként a következő szöveg vétessék fel (olvassa): <<2. §. Az uzsorás-szerződés semmis. A szerződő felek mindenike köteles a másiknak természetben kiadni, vagy ha ez nem lehetséges, értékben visszatéríteni azt, amit az ily szerződés alapján kapott. A sérelmet okozó fél visszatérítési kötelezettségét nem érinti, hogy a kapott vagyoni előnyt utóbb elvesztette. Ha a sérelmet szenvedő fél a szerződés alapján többet szolgálatott, mint amennyit kapott, a sérelmet okozó fél a többlet után, annak szolgáltatásától kezdve a törvényes kamatláb szerint számított kamatot is köteles neki megfizetni. A sérelmet okozó fél köteles visszatéríteni azt is, amit az uzsorás-szerződés alapján vagy azzal kapcsolatban harmadik személy ülése 1932 április 7-én, csütörtökön. 221 kapott és a másik félnek okozott kárért is teljes kártérítéssel tartozik. A sérelmet szenvedett fél felszabadul a visszatérítés kötelezettsége alól, amennyiben a kapott vagyoni előnyt hibáján kívül elvesztette és figyelemb evévé a sérelmet szenvedett fél vagyoni helyzetét, a méltányossággal nem ellenkezik. Amennyiben az eset körülményei szerint a méltányosság megkívánja, a bíróság a sérelmet szenvedő félnek kérelmére a visszatérítési kötelezettség teljesítése tekintetében halasztást adhat és megengedheti, hogy tartozását részletekben törlessze. Ily esetben a másik felet terhelő visszatérítési kötelezettség teljesítésének határidejét is megfelelően meg lehet hosszabbítani. Különös méltánylást érdemlő olyan esetben, amikor a sérelmet szenvedett felet a kiadás vagy a visszatérítés kötelezettségének teljesítése anyagi romlásba sodorná, ez a fél kívánhatja, hogy e kötelezettsége alól egészen vagy részben mentesíttessék. Ily mentesítés esetében a sérelmet szenvedő fél tulajdonszerzését nem érinti, hogy valamely dolog átruházása nem történt érvényes jogalapon. Ha a sérelmet szenvedő fél helyzete az uzsorás szerződés következtében úgy megváltozott, hogy reá annak a követelésnek a változatlan .fenntartása is méltánytalanul terhes lenne, amelynek tekintetében a halasztásadás, módosítás vagy megszüntetés történt uzsorás szerződéssel, a bíróság az ily kötelezettség tekintetében is alkalmazhatja a jelen §. 5. bekeclését.» Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Gál Jenő. Gál Jenő: T. Képviselőház! Ez a módosítás összefüggésben van azzal a módosítással, amelyet a 3. §-hoz voltam bátor ajánlani. Megjegyzéseimet talán majd a 3. §-nál leszek bátor előterjeszteni. Elnök: Figyelmeztetem a kénviselő urat, hogy most a 3. §-t tárgyaljuk. (Váry Albert: De ez most új 2. §.!) Gál Jenő: Akkor rendben van! Nekem az a nézetem, t. Képviselőház, hogy ez a komplikált szövegezés, amely eventual itásokat tartalmaz a kártérítés tekintetében, elhomályosítja a valódi gondolatot. Én egyszerűen akképpen szövegezném, hogy megállapítanám a kártérítési kötelezettséget úgy, amint az én módosításomban foglaltatik és minden egyebet, ami a kártérítésre tartozik, polgári perútra utasítanék, a polgári perrendtartás szabályai szerint. Hiszen az a cél, hogy abban, ami az uzsora folytán mint károsítás történik, legyen in integrum restitutio. De messzebb menni és kivételes olyan rendszabályokat teremteni, hogy az, ami túlmegy ezen a határon, ami nemcsak in integrum restitutiot, hanem pönalizálást is tartalmaz, vae-yis egy magánjogi büntetést azonfelül, amit már a büntetőjogi büntetés elszenvedése jelent: én ezt céltalannak és túlzottnak tartom. I°az, hogy ez a módosítás, amelyet az előadó úr itt ajánlott, igen okosan és igen körültekintően írja körül az eseteket, körülírja a bizonyítás lehetőségét, útbaigazítja a bírót, felemlíti a méltánylandó körülményeket, de igénytelen nézetem szerint nem kell kitanítani a bírót erre. Ha a törvény ezeket a speciális meghatározásokat külön felhozza, ezzel jelezni kívánia azt, hogy magának a kártérítés felfogásának és alkalmazásának egészen eltérő rendszerét óhajtja a törvényben és a perrendtartásban