Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-61

Az országgyűlés képviselőházának 61. ülése 1932 április 6-án, szerdán. 171 a 4 miniszter úr és 36 folyamatban lévő ügy miatt törvényt készít. Ki ellen csinálja? Az előttem szólott képviselőtársam r azt mondotta, hogv disztingváljunk a falu és a város között. Nem akartam közbeszólni, azonban bocsánatot kérek, miféle törvényhozás az, amely nem egyöntetű törvényt hoz mindenkire? Miféle törvényhozás az, amely a gazdasági bajokat így ak'arja orvosolni? Higyjék el, t. képviselőtársaim, olyan ez a felfogás, mint Poseidoné, .aki a háborgó tengert úgy akarta lecsillapítani, hogy megkorbácsolta. Ha ezt a beteg gazdasági életet büntetőparagrafusokkal korbácsolják, akkor még mélyebbre fogunk süllyedni, nem azért, mert a takarékpénztárak és bankok ezt állítják, nem azért, mert .az ügyvédi kamara azt a felterjesztést intézi a miniszter úrhoz, hogy vegye vissza a javaslatot, nem azért, mert a kereskedelmi és iparkamara feljajdul ési arra kéri szintén, Öiogy vegye vissza, hanem .azért, mert nem lehet ütlegekkel, nem lehet büntetőjogi paragrafusokkal a gazdasági életet megjavítani. Ezt megtanulhatják. Mert mindenütt vannak ugyan cma válságok, tessék megnézni, a győző Franciaországtól kezdve, szövetségesünktől, az olaszoktól kezdve mindenütt megvannak a gazdasági bajok, de senki sem gondol arra, hogy egy ilyen törvényhozási termékkel próbáljon segíteni. Ahelyett, hogy idejönnének a kamattörvénnyel, idejönnének a hiteltöryénynek azzal a reformjával, amely lehetővé tenné, hogy gazdasági megtermékenyülés álljon elő a munkaalkalmak teremtése, a gyárak, az iparosok, a kereskedők megsegítése révén, azzal jönnek, hogy azt mondják: majd megmutatjuk mi: strigae, quae non sunt, uzsorások nincsenek. Nem is ez a cél. (Jánossy Gábor: Ez a cél! Ha nincsenek, ne is legyenek!) —• Zsitvay Tibor igazságügy miniszter: Soha annyian nem vol tak, mint ma!) Hegedűs Lóránt nem a maga nevében, hanem az egész társaáág nevében, amely ott egy-begyüít, azt mondja (olvassa): «Elő fog állani az a kétségbeejtő helyzet, amelyben a magyar középosztály az 50-es és 60-as években volt, amikor a 6 és 8%-os kamatmaximum mellett vagy egyáltalán nem tudott pénzt kapni és ingatlanait potom pénzért dobálta el, vagy ha kapott, azért olyan magas kamatot fizetett, amely minden képzeletet felülmúlt.» Bocsánatot kérek, (Jánossy Gábor: Ezek csak jövendölések!) lehet, hogy igaza van a miniszter úrnak, hogy én fogyatékos képességeimnél fogva vagyok abban a helyzetben, Üiogy nem értem ezeket a módosításokat, de nem értem. Ha elejétől kezdve olvasom őket és úgy érek a végére, akkor sem értem. Másokat is megkérdez tem, akiket okosabbaknak tartottam, de ők sem értik: úgy az eleje, mint a vége olyan körülírásokkal, olyan meghatározásokkal él, amelyek nem törvénybe valók. A törvény meghagyást és parancsot, ne pedig magyarázatokat tartalmazzon. Mirevaló ez? Ez is egy újabb terméke ama törvényalkotási módszernek. ''Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Bizonyára ugyanezt fogják a jövőben is követni, nem a régi nehézkest.) Nehézkes? A mélyen t. miniszter úr annál különbet, mint ahogy (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Mint az 1883 : ^rXV.) a Csemegi-kódex meg van szerkesztve, mint ahogy az országbírói értekezleten a normákat, a magyar jog nagyszerű normáit, lerakták, annál különbet, mint ahogy a magyar élet megóvta a jog klasszikus termékeit, nem fog alkotni* sem ön, sem a kortársai, mert nyomába sem jövünk annak a generációnak. Hol van most a Mittermayer korszak, amikor eljöttek ide, hogy tanuljanak tőlünk; hol van most a régi korszak, amikor adtak ránk? Most nem adnak ránk, mert ez a sok toldozás-foldozás kivetkőztette eredeti klasszikus nagyságából a törvényt s kivetkőztette ennek alapján az életet. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Akkor miért sürgeti a rehabilitációs törvényjavaslatot, amely ellentétben van a Csemegi-alkotással?) Fájdalom, hiába sürgetem a miniszter úron, mert évekkel ezelőtt megígérte, s a mai napig sem jött vele. Minden héten jön egy csomó levél, hogy a miniszter úr miért nem hozza ide? Azért sürgetem, mert ezeket jóvá akarom tétetni. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Ott van a klasszikus büntetőtörvény, ön szerint nem lehet toldozni-foldozni.) Toldozni-foldozni azt jelenti, hogy a meglevőt átalakítani, de újat teremteni, az nagy különbség. En nagyon köszönöm, hogy alkalmat adott rá a miniszter úr, hogy követeljem öntől a rehabilitációs törvényjavaslatot, követeljem öntől, hogy váltsa be igéretét. A miniszter úr miniszterségének első idejében azt mondotta, hogy a legrövidebb idő alatt ide hozza a javaslatot; azóta idehozott nekünk novellákat, gyorsított eljárásokat és sürgősségeket, de a rehabilitációs javaslatokat, amely azóta Komániában is életbelépett, nem hozta ide. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Mert ott szükség volt rá, nálunk a Csemegi-kódex ebben sokkal előrehaladottabb.) Ne ironizáljon a miniszter úr, nem áll jól önnek velem szemben ironizálni. En nagy tisztelettel beszélek Önnel szemben, ez nem áll önnek jól, mert ha ön ironizál, én azt mondom, hogy ez terjeszti el azt a közhiedelmet, hogy a miniszter urak Ígéreteiben nem bízunk. A miniszter úr volt kegyes és megígérte, hogy azt a sok embert, akik a büntető ítéletek hatása alatt elvesztették becsületüket s akik nem érdemlik meg tíz esztendő után is, hogy becsületvesztesek legyenek, rehabilitálja s a rehabilitációs törvényjavaslatot ide fogja hozni. De nem hozta. En egyszer sem szóltam, egy ülésben sem, egyetlen egyszer sem szóltam a miniszter úrnak s ma Ön hozza szóba. S mert ön ezt szóbahozta, én igérem, hogy ha ez a Ház még együtt lesz, én minden héten meg fogom kérdezni, vájjon elkészült-e, vájjon készen van-e a rehabilitációs törvényjavaslat? (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Készen van, legközelebb ankét elé kerül, ha ráérek vele foglalkozni. — Jánossy Gábor: Akkor ne kérdezd, mert megfelelt a miniszter úr.) Maradjunk r ennél a javaslatnál és az 1. §-nál. (Helyeslés.) Ennek a fogalmazása, úgy, ahogy van s azzal a toldással és elhagyással együtt, ahogy Váry Albert t. barátom indítványozza, nem állapítja meg az igazi uzsorát. Felhívom a figyelmet arra, mit jelenthet az, ha valaki értelmi gy önges égénél fogva alkalmatlan egy szerződés megkötésére? Mi az, hogy értelmi gyöngeség? A magyar törvény ismeri azokat a fokozatokat, amelyek mellett a beszámítás csökken, ismeri azokat a fokozatokat, amelyek mellett gondnokság alá lehet valakit helyezni, ha értelmileg annyira gyönge, hogy ügyeinek intézésére alkalmatlan, de hogy olyan meghatározást kelljen törvénybe iktatni, hogy a bíró azt keresse, ki az okosabb és ki az értelmileg gyengébb, hogy az okosabb ember kiuzsorázza a kevésbé okos embert, ez képtelenség. Valamint képtelenség, t. Képviselőház, az is, hogy valakinek általá25*