Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-55

Az országgyűlés képviselőházának 55. ü telkét környező szántóföldeket nem lehet er­dőnek tekinteni. A veszedelmes felsőtárkányi telek ^ ugyanis téglány alakú, az egyik olda­lán és a végén szántóföldek, az erdő felőli oldalon rét határolja és csupán az egyik vége van közel ugyan az erdőhöz, de azt is kocsi­út választja el az erdőtől. (Propper Sándor: A turisták a legfegyelmezettebb emberek!) A legfegyelmezettebb, a legrendesebb emberek a turisták, akik saját pénzükért, saját üdülé­sükre akarnak egy hold és 11 négyszögöl te­rületet vásárolni. Erre megindul a hivatalos apparátus és az illetők a földmívelésügyi minisztériumtól a kö­vetkező végzést kapták. — Megjegyzem, hogy az a földmívelésügyi minisztérium, amelynél lassabban egyik minisztérium sem dolgozik az országban, ezt képviselőtársaim mind igazol­hatják — az október 5-én kelt főszolgabírói vég­zésre október 10-én, tehát már 5 nappal később, a következő határozatot hozta (Jánossy Gábor; Akkor nem dolgozik lassan! Gyorsan dolgozik! — Propper Sándor: Ilyen esetekben! — Ol­vassa): «A magyar királyi földmívelésügyi mi­niszter hivatkozással a földbirtokrendezésről szóló törvényes rendelkezésre, az Egri Termé­szetbarátok által megvásárolt egy katasztrális hold és 11 négyszögöl kiterjedésű .ingatlanra vonatkozólag az államot illető elővásárlási jog­gal él — azaz magyarán mondva kisajátítja — és ennek a jognak gyakorlását a Magyar Föld­hitelintézetek Országos Szövetségének engedi át.» Itt tehát mindössze egy katasztrális hold és U négyszögölnyi területről volt szó és ezért mozdult meg az egész magyar hivatalos appa­rátus és az egyébként lassú minisztérium öt nap , alatt határozatot hozott, amelyben lehetetlenné tette az Egri Természetbarátoknak, (hogy a szentségnek tekintett egri püspöki erdő mellett turistamenedékházat létesítsenek. Azt hiszem, mindazok az esetek, amelyeket Eber Antal t. képviselőtársam itt említett, ugyanilyenek. Te­hát azért, hogy megakadályozzák derék turis­táknak akár a velencei tó mellé, akár a pilisi hegyek, akár a Bükk hegység közelébe jutását, mozdult meg az egész apparátus és ezért van szükség arra, hogy a földmívelésügyi minisz­ter úr újabb felhatalmazást kapjon arra, hogy a földbirtok szabadforgalmát megkösse. Ne áltassuk magunkat. A valóságban egyet­lenegy idegen mágnást, egyetlenegy idegenből jött földbirtokost sem akadályozott meg. ez a törvényes rendelkezés abban, hogy Magyaror­szágon földet vegyen. Nem tudom, hogy a föld­mívelésügyi miniszter úr egyénileg hogyan áll szemben a zsidósággal, akár szereti őket, akár nem, az előttem nem fontos, az előttem közöm­bös, de merem állítani, hogy egészen bizonyo­san nem engedné meg azt, (hogy akármelyik elő­kelő zsidó földbirtokos akkora földterületet ne szerezzen magának, amekkorát csak akar, ha ehhez pénze van. Ez az egész rendelkezés arra való, amit nagyon helyesen mondott Gaal Gas­ton t. képviselőtársam, hogy a kijárok valamit keressenek, arra való, hogy illetéktelen protek­ció és illetéktelen korrupció érvényesülhessen és főleg, hogy amikor munkások akarnak ma­guknak egy darab területet venni, akár mint termelőszövetkezet, akár pedig, mint turisták, menedékház céljaira, akkor ott álljon a föld­mívelésügyi minisztérium lángpallossal és meg­akadályozza ezt. Én nagyon sokszor járok el a földmívelésügyi minisztérium előtt és még abla­kait is megszámláltam: 296 ablaka van ennek a hatalmas palotának. (Jánossy Gábor: Sok rá­érő ideje van!) Dániában a földmívelésügyi mi­nisztérium egy kétemeletes kis házacskában van KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ V. ése 1932 február 25-én, csütörtökön. 9 elhelyezve és áll 20—25 hivatalnokból. Angliá­ban a földmívelésügyi minisztérium, a Queen Annie Building, nem hinném, hogy 12—14 szo­bánál töbhől állana, mert még egy miniszté­riummal osztja meg azt a házat s az a ház ne­gyedrész akkora, mint ez a földmívelésügyi mi­nisztérium. Hát ez a kicsi minisztérium, amely­ből az egész Mennyei Birodalmat, beleértve még Oroszországot is, el lehetne adminisztrálni, nyo­morítja ezt a tizenhárom vármegyére össze­zsugorodott kis Magyarországot. Nem csoda, ha a t. bürokraták és főként a földbirtokpolitikai ügyosztály, a saját fennmaradásuk érdekében ilyen javaslattal állanak elő. Nem hinném és senki sem tudja velem el­hitetni azt, hogy a földbirtok szabadforgalma sorvasztaná el a magyar népet. A magyar népet a múltban elsorvasztotta a Habsburgok magyargyűlölete, elsorvasztotta^ magyar föld­birtokos osztály szűk látóköre és önző osztály­felfogása, amely minden belső telepítést meg­akadályozott, mert attól félt, hogy emelked­nének a munkabérek. A múltban a földbirtok­reform hiánya, a választójog hiánya, a nem­zeti célkitűzés hiánya mellett mentünk bele a világháborúba, amely azután a magyarságot oda juttatta, ahol ma van. Nem a földbirtok szabad forgalma volt tehát az, amely a ma­gyar nép életerejét elsorvasztotta, hanem a feudális reakciós politika, amelyet a háború előtt Magyarországon űztek. A háború s utána a forradalmak lezajlása után csináltak egy tessék-lássék földbirtok­reformot, amelynek legszomorúbb eredménye az, hogy akiknek földet juttattak, azok most azon törik a fejüket és azért fohászkodnak az Úristenhez, hogy valamiképpen szabadítsa meg őket attól a földtől, amellyel a dicső nemzeti kormány földbirtokreformja megáldotta őket. Ha ez a javaslat törvényerőre emelkedik, semmiképpen sem fogja a magyar nemzetet, a magyar népet megvédeni a továbbá sorva­dástól, mert a sorvasztáshoz nem annyira a földbirtok szabad forgalma járult hozzá, mint inkább az a tizenkétesztendős politika, amelyet Magyarországon űztek. Napok óta beszélünk: már agrárkérdésekről. Az agrártudósok napok óta magyarázzák ne­künk, hogy mi mandent kell tennünk a föld­reform érdekében. Csodálkozom, hogy az urak közül egyik sem nézte meg a^költségvetést és nem látott a költségvetésben pár számot, amely mindennél jobban megvilágítja, milyen is^ az az agrárpolitika, amit a magyar kormány csinál. A csendőrség költségelőirányzata 33*3 mil­lió pengő, az államrendőrségé 42'9 millió pengő, e két rendészeti tétel összesen 76'2 millió pengő. Ezzel szemben a népjólétig 'mi­nisztérium egész költségvetése nem egészen 70 millió pengő és ami még szomorúbb, á földmívelésügyi minisztériumé 28, illetőleg nem egészen 29 millió pengő. Magyarországon tehát a csendőrségre egymagában többet köl­tenek, mint az egész földmívelésügyi ^minisz­tériumra, Magyarországon a rendőrségre lé­nyegesen többet költenek és a csendőrség, rendőrség, határőrség, általában a fegyveres alakulatok költségei háromszor olyan nagyok, mint három gazdasági minisztérium költség­vetése együttvéve. Szabad-e csodálkozni azon, hogy a magyar föld hozadéka évről-évre ki­sebb lesz? Méltóztassanak csak elolvasni a Mező­gazdasági Népoktatás című, igen jól szer­kesztett újságot, micsoda keserves sirámok vannak benne arról, mennyire hátramaradt 2

Next

/
Thumbnails
Contents