Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-61

Az országgyűlés képviselőházának 6 szövegét és új formulákat, új meghatározáso. kat hoz ide, bírálni sem lehet. Eri tiszteletben tartom azt a megállapodást, hogy a mélyen t. miniszter úr ezeket a módosításokat a bizottság mellőzésével kívánja tárgyalni. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Elég jó társaságban vagyok a precedenseknél!) Ez házszabályba ütköző dolog, amint ma nagyon sok olyan precedensre történik hivatkozás, amely semmi egyéb, mint sorozatos házszabálysértés. Ezeken túltenni magát a Háznak könnyű dolog, mert szuverén, túlteheti magát mindenen. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Nagyon nehéz volna ezt bebizonyítani!) Nagyon egyszerű, hiszen azt mondja a házszabály, hogy ilyen esetben vissza kell küldeni a bizottsághoz. (Zsitvay Tibor igazságügyin i ni szí er: Ezt nem méltóztatik tudni, mint sok minden egyéb részét a házszabályoknak!) Elismerem, hogy nagyon keveset tudok, elismerem, hogy az én tudásom igénytelen, (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Csak a házszabályokra vonatkozólag mondtam!) de egyet talán tudok; olvasni még tudok úgy, ahogy a miniszter úr és nagyon kérem a miniszter urat, vegye elő a Ház asztaláról a házszabályokat és olvassa el. Vitatkozàatik velem a miniszter úr, elismerem, hogy tudás és dialektika tekintetében fölényben van, de szöveget olvasni, ami egyformán kötelességünk, tudok úgy, mint a miniszter úr, ezt nem fogja kétségbevonni, ha már meg is engedte magának ezt a szigorú közbeszólást. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Méltóztassék felolvasni! Mindjárt meglátjuk!) Nagyon egyszerű dolog ez. Hiszen amikor én beérkeztem a Házba annak idején, amikor ezt méltóztatott előhozni, azt méltóztatott említeni, hogy Gál Jenő képviselőtársunk nem volt itt, tehát nem tudja. Ez volt akkor az ellenvetés. Én akkor t. képviselőtársaimnak mindjárt megmutattam, hogy az- a paktum, ameyet kötöttek, nem megfelelő, mert ázt nem lehet megtenni, hogy elvonják a házszabályok szigorú intézkedései alól. Elnök: Kérem a t. képviselő urat, méltóztassék a törvényjavaslat tárgyalásából ezúttal a házszabályvitát kikapcsolni. Módjában áll a képviselő úrnak ezt, ha óhajtja, külön jogcímen szóvátenni. Méltóztassék magát a tárgyhoz tartani. Gál Jenő: T. Ház! Ennek a javaslatnak tömérdek hibája van. Alapvető hibája az, amit a Kereskedelmi és Iparkamara mond. A Kereskedelmi és Iparkamara a maga felterjesztésében tudomására hozza a kormánynak, hogy a kereskedelmi szabadságot és az ügyletkötések szabadságát teljesen felforgatja. Hát nem olyan érdek ez, amelyet meg kell óvni? Hát akkor, ha a kereskedőknek hivatalos testülete — az egész ország kamarái csatlakoztak hozzá — azt mondja a miniszter úrnak, hogy a legális kereskedelmet, a szabadforgalmat tönkreteszi ezzel a javaslattal, akkor nem áll meg legalább egy szóra a mélyen t. miniszter úr? Én a legutóbb, most már kénytelen vagyok erre, mivel a miniszter úr az értesüléseimet és a tudomásomat vonta kétségbe ... (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Azt sohasem vontam kétségbe, ne méltóztassék ezt nekem impütálni! Nem szoktam személyeskedni!) Az előbbi közbeszólás valóban szokatlan volt a miniszter úr részéről velem szemben, mert közöttünk mindig a megértés hangja érvényesült. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Most is!) Én ia mélyen t. miniszter úrnak nem hoKÉPWSELŐHÁZI NAPLÓ V. 1. ülése 1982 április 6-án, szerdán. 169 zakodom elő olyan tradíciókkal, mint amilyeneket pártjabeli t. képviselőtársam boldogult emlékű nagy Zsitvay Leóra ihivatkozással előhozott. Nem teszem ezt a mélyen t. miniszter úrral szemben, ennek taglalását nem tartom e törvényjavaslat keretében helyénvalónak. Én azonban arra az élő hangulatra hivatkozom, amely a miniszter úr kerületében élA miniszter úr kerületében nemrégiben látogatást tett és meglátogatta a kereskedők kaszinóját. Nagy tisztelettel és örömmel fogadták. Meglátogatott egyéb köröket is. Ott járva, nagy örömmel értesültem arról, hogy a mélyen t. miniszter úr — nem úgy, mint sokan mások — elment a kereskedők közé és meghallgatta őket, meghallgatta sérelmeiket, meghallgatta bajaikat, meghallgatta azt a szörnyű jajveszékelést, amelyben ott is, másutt is élnek az emberek. Most azt mondója, hogy ezt a törvényjavaslatot azért is vegye vissza a miniszter úr és dolgoztassa át, ne így fejeiltesse meg, ahogyan itt ezeket az egyes paragrafusokat próbálta megfejelni, mert ez a törvényjavaslat ha törvény lesz, • megrontja a közhiteibe vetett azt a csekély bizoidialmat is, amely még mia fennáll. Kecskeméten előkelő kereskedők és birtokosemberek egyöntetűen azt mondják, — a gazdák éppúgy, mint a kereskedők — hogy a hitelélet megjavítása előtt, a gazdasági élet konszolidálása előtt, nem lehet a lelkeket ilyen javaslattal megzavarni. Ez csak akkor helyénvaló, ha az államnak nagyon jól megy, ha az állam érzi, hogy egy epidémia üti fel ia fejét, hogy a pénzbőség folytán kiuzsoráizzák az embereket. De ha az a t. barátom, aki józan magyar logikájú ember, aki szintén ott él a falu népe között, azt mondja, hogy elfogyott a pénz, ebben benne rejlik minden. Próbálja meg- ma a gazdia és nyújtsa be a váltóját, vagy a kötelezvényét vagy a bekebelezési engedélyét a kecskeméti takarékpénztárhoz. Hogy hazamenjek a mélyen t. miniszter úr kerületébe, kérdezze meg Szabó Iván volt képviselőtársunkat, az egyik nagybank elnökét Kecskeméten, kérdezze meg Horváth Mihály volt képviselőtársunkiat, a kecskeméti nagy takarékpénztár elnökét és mind azt fogják mondani: micsoda uzsora? Semmi sincs; légüres térben mozog az, aki ma uzsorát akar üldözni. Öt krajcárt sem tudunk felhajtani, nem tudjuk kisegíteni a gazdákat, nincs táreaváltóhítel, nincs a világon semmi. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: De van magánuzsora annál bővebben!) Mélyen t. miniszter úr, ha csak magánuzsora van, akkor van egy nagyszerű uzsoratörvény. Ha az az uzsora másnak a tönkretételét célozza, — és csak ez. az igazi kritérium — minek ezt a sehol a világon nem kodifikált új eszmekört idehozni, amikor van egy nagyszerű törvényünk? Ugyanígy vaoi sok nagyszerű * törvényünk, amelyet kiforgattak az utóbbi időkben eredeti klasszikus rendeltetéséből. Van nekünk nagyszerű per

: rendtartásunk, van nekünk nagyszerű anyagi törvényünk, van nekünk világhírű kódexünk. Asyonnovellázták. Teissék a jogászközönséget, a jogkereső közönséget megkérdezni, a.z mind azt mondja: nem lehet eligazodni; millió rendelet, millió toldozás-foldozás van. így nem lehet konszolidált rendet fenntartani, így csak jogbizonytalanságot lehet előidézni. Hívjon össze a mélyen t. miniszter úr egy ankétot a legelőkelőbb jogászokból, nagykereskedőkből, gyáriparosokból és gazdákból, de ne azokat hívja meg, akik a hivatali élet bürójában dolgozó és a miniszter úr kinevezési 25