Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-55

8 Az országgyűlés képviselőházának 55. számára, akiknek nem telik arra, hogy a Bala­tonra menjenek, mert hiszen oda a vasút meg­lehetősen drága, azonkívül idejük sincsen ele­gendő ehhez; egyszóval a budapesti munkás­turisták elhatározták, hogy lemennek majd a Velencei tó partjára és ott rendeznek be ma­guknak Gárdony község határában egy csinos kis üdülőtelepet. Történetesen azonban a ke­resztény községi párt egyik sereghajtója ott már egy nagy területet kibérelt strandfürdő céljaira, s amikor meghallotta, hogy a mun­kások is eljönnek Gárdonyba és strandfürdőt és telepet akarnak ott létesíteni, ez a kurzus­nagyság mindent elkövetett ennek megakadá­lyozására. Megindult a kurzuslapokban a tá­madás, az élen az TTj Nemzedékkel, amely egy rettenetes, fulmináns cikkben, hogy a kom­munisták bevonultak Gárdonyba és Székes­fehérvárról és Budapestről ott destruálják a derék falusi közönséget, egyszóval előálltak a szokásos rémmesékkel; mindez azonban a de­rék munkásturistákat nem akadályozta meg abban, hogy ott egy darab területet meg ne vegyenek, építettek is rá egy házat, és amikor már azt hitték, hogy nagynehezen elmenvén Gárdonyba, a saját területükön üdülhetnek, beütött a mennykő. A közigazgatási hatóság először is megtiltotta a ház felépítését, mond­ván, hogy nem kértek házépítési engedélyt, és azt a turistatársaságot, amely a házat fel­építette, a közigazgatás megbüntette azon e a címen, hogy nem szerezte meg a házépítési engedélyt. A földmívelésügyi minisztérium pedig arra való hivatkozással, hogy 1926 : XL. te. erre neki jogot ad, az elővételi jog nélkül megtiltotta en­nek a gárdonyi üdülőtelepnek ezen a darab te­rületen való létesítését. Már most a földmíve­lésügyi minisztérium a földbirtok megkötöttsé­gének ürügye alatt elvette azt a pár száz négy­zetméter területet a budapesti turistáktól és lehetetlenné tette számukra, hogy Gárdony köz­ségben turista menedékházat létesítsenek, úgy­hogy ma az, aki a turisták közül le akar menni Gárdonyba, legfeljebb bérelt területre mehet, a sajátjába nem. Hogy micsoda nemzetvédelmi okok játszottak itt közre, azt én véges eszem­mel megérteni nem tudom, mert a magyar nem­zetet igazán nem döntötte volna veszedelembe, ha Gárdony községben a munkásturisták is tud­tak volna maguknak egy telepet létesíteni. De van ennek folytatása is. Csév mellett, a Bezina-völgyben az ottani Pilis-hegy alján, az újpesti természetbarát turisták egy forrást fe­deztek fel és ezt az eszperantó nyelv feltalálója, Zamenhof tiszteletére elnevezték eszperantó forrásnak. Ki is tűzték az Ötsarkú zöld csilla­got és próbáltak ott megtelepedni. Az egyik fa­lusi ember, aki hamarosan megérezte azt, hogy a turisták odahúzódása a falu vendéglősei és szatócsai számára milyen haszonnal jár, egy darab földet ajándékozott ezeknek a derék tu­ristáknak, mondván, hogy a mellettük lévő föl­det megszerezhetik és ezen majd építhetnek maguknak egy kis menedékházat. A munkás­turisták szívesen fogadták a kisgazda ajándé­kát és igyekeztek a mellette lévő földdarabból egy darabot megvásárolni. Az egész adásvételi dolgot annak rendje és módja szerint benyúj­tották a földmívelésügyi minisztériumhoz, de a földmívelésügyi minisztérium anélkül, hogy az elővételi jogot magához váltotta volna, vagy gyakorlatilag alkalmazta volna, egyszerűen nem járult hozzá ennek a telepnek a megvásár­lásához. A munkások kifizették a telek árát, de bizony a földmívelésügyi minisztérium akadé­koskodása következtében nem tudtak ott ma­ülése 1932 február 25-én, csütörtökön. guknak semmiféle túristahazat létesíteni, sőt még a pénzüket sem kapták vissza. Keviczky főszolgabíró és Palkovics alispán a kaszinóban a miniszteri döntés után vidáman dörzsölték tenyerüket és boldogan mondották egymásnak, nahát megakadályoztuk, hogy ezek a zsidó kommunisták eljöjjenek ide, erre a vidékre. (Jánossy Gábor: Ezt tetszett hallani? — Kóródi Katona János: Ezt ő kihallgatta a kaszinóban!) Ebben az estben "is látjuk, hogy a földmí­velésügyi minisztérium nemzetvédelmi okok­ból ... (Mátéffy Viktor: Reviczky nem is jár a kaszinóba. En még sohasem láttam a ka­szinóban!) En ezt nem tudom, igen it. képvi­selőtársam, de én egészen megbízható hely­ről értesültem a dologról és innen tudtam meg, hogy amikor sikerült nekik megakadá­lyozni azt, hogy a földmívelésügyi miniszté­rium ehhez a telekvételhez hozzájáruljon, (Zaj. — Elnök csenget.) akkor megint a két úr, akinek ebben a megakadályozásban igen nagy része volt, valóságos örömujjongásban tört ki azon, hogy a földmívelésügyi miniszté­rium nemzetvédelmi okokból nem járult hozzá egy nyolcszázöles terület megvételéhez. (Fel­kiáltások a szélsőbaloldalon: Hallatlan!) Az egész nagy hivatalos apparátust meg kellett mozgatni azért, hogy egy nyolcszáz négyszög­ölnyi területet a turisták ne tudjanak meg­venni s ott, Csév mellett, a Bezina-völgyben egy menedékházat ne tudjanak építeni, mert ki tudja, micsoda veszedelem fenyegette volna a magyar államot, ha a turisták elmentek volna oda! Tovább is van a dolog. A Természetbará­tok egri csoportja egy menedékházat akart építeni saját telkén. Ebből a célból Felsőtár­kány határában megvettek egy hold területet, amely szántóföldek közé ékelve fekszik és egyik kijárata az országút felé van. Elsősor­ban építésig engedélyért folyamodtak a fő­szolgabírósághoz. A főszolgabíró a kérelmet hivatalból elutasította a következő indokolás­sal (olvassa): «Az^ erdő közvetlen közelében készülne a menedékház, amely iránt az érde­kelt szomszédok tiltakozásukat már ezidő­szerint is írásban beadták. Megtagadandó az építkezési engedély továbbá azért is, mert az oda csoportokban kirénduló turistákat ellen­őrizni nem lehet, a tüzelésre szükséges fát több mint bizonyos, hogy a fentnevezett erdőbirtokosok erdejéből szereznék be és ezál­tal az erdei falopások egész sorozata kerülne elbírálás alá a fenti hatósághoz, Az érdekelt erdőtulajdonosok azon tiltakozása, hogy ez­által . vadállományukban is tetemes kárt okoz­hatnának, helytálló. Az erdő közvetlen köze­lében építendő menedékházban a nyári idő­szak alkalmával a tüzelés veszélyes volna, mert a kéményből kiszálló szikra az erdő fel­gyújtására vezethetne. Itt felsorolt indokaim alapján a kérés elutasítandó.» T. Ház! A helyzet azonban itt nem az, mint ahogy a főszolgabíró végzésében feltün­tette. Nevezetesen csak az egri érsekségi erdő­hivatal adta be tiltakozását, senki más, mert ott csak az egri érsekségnek van 40.000 hold erdeje és senki másnak, (Propper Sándor: Krisztus szegény szolgái!) tehát azt a tilta­kozást, amelyre itt a főszolgabíró hivatkozik, kizárólag az egri püspökség adta be. A szom­szédok saját nyilatkozatuk szerint semmiféle üyen bejelentést nem tettek. Felsőtárkány község tanácstagjai sem emeltek semmiféle ki­fogást ez ellen. A vadállományra és a tűz­veszélyre való hivatkozás ugyancsak nem helytálló azért, mert az egri Természetbarátok

Next

/
Thumbnails
Contents