Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-44

Az országgyűlés képviselőházának 44* ülése 1932 január 26-án, kedden. 83 esetleg bennünket is meggyőz arról, hogy igenis az országnak a történetében, az életében valami olyan nagy időközi változás következett be, amely indokolttá teszi azt, hogy a Ház .azonnal összeüljön és folytassa tanácskozásait holnap, amint ezt t képviselőtársam indítványozta. Meg kell állapítanom azt, hogy amikor .a Ház az utolsó ülését tartotta, akkor a miniszterelnök úr és egyszersmind felszólalt képviselőtársaim is részletesen megokolták, hogy miért van szükség arra, hogy a Ház február 4-éig elnapolja üléseit. Ennek szükségessége két részre oszlott. Egyik csoportját azok a külföldi tárgyalások alkotják, amelyeket a pénzügyminiszter úr igen fontos pénzügyi, gazdasági kérdésekben a külföldön lefolytatott. Ezek a tárgyalások befejeződtek, ezekről a tárgyalásokról a pénzügyminiszter úr nyilatkozott (Zaj a bal- és a széls'őbaloldalon.) és ezen nyilatkozatok alapján előkészületben vannak különböző olyan intézkedések, amelyeknek előkészítése és amelyekre vonatkozó tanácskozások, úgy a kormány, mint a 33-as bizottság idejét is igénybe veszik. Más oldalról pedig jelezte a miniszterelnök űr azt, hogy fontos javaslatok előkészítése van folyamatban. (Propper Sándor: Nézze meg a rendőri fegyverhasználat kiterjesztéséről szóló javaslatot. Ez is fontos javaslat!) Ügy van, az is nagyon fontos. (Peyer Károly: Hogy az ellenzéket kiirtsa! — Farkas István: Használni fogják azokat még önök ellen is!) Azóta semmiféle változás nem állott be. Ellenben látom azt, hogy a Ház munkája nem szünetel, látom azt, hogy majdnem minden egyes napon a Ház valamely bizottsága ülésez'k, látom azt, hogy azon résztvesznek az ellenzék tagjai is, látom azt, hogy holnapra is, holnaputánra is bizottsági ülések vannak Összehíva, azt tehát, hogy a parlament némaságra volna kárhoztatva, azt, amit Friedrich igen t. képviselőtársam mond, hogy Stillhalte volna a politikában és a parlamentben, eery általában nem látom, ezt nem lehet mondani. (Weltner Jakab: Stillhalte van az egész országban!) Lehetséges, hogy talán külföldön, ahol most ő járt, politika: Stillhaltet észlelt, mi azonban igenis tudjuk azt, hogy idebent országos és olyan munkák folynak, amelyeknek előkészítése időt vesz igénybe, azok megfontolást tesznek szükségessé és nem lehet csak úgy jobbról-balról, a zsebből előrángatni mindenféle előkészítetlen indítványt. (Weltner Jakab: Ebbe a munkába pusztul bele az ország!) Azt mondja t. Friedrich képviselőtársam, hogy minálunk nemcsak a külpolitikában, de a belpolitikában is olyan szélcsend uralkodik, hogy nem történik semmi, nem t-eszünk egyebet, mint figyeljük az eseményeket. Méltóztassék megengedni, hogy ezt megcáfoljam. Mindannyian nagyon jól tudjuk (Weltner Jakab: Kilakoltatások vannak!) és t. képviselőtársaim époen olyan jól tudják a baloldalon, hogy igenis ebben az országban tevékenység folyik, hogy a kormány igenis dolgozik az ország és az ország polgárainak érdekében. Nekem itt óvást kell emelnem az ellen, hogy a t. ellenzék minden egyes eszmét, minden egyes honmentő gondolatot, minden egyes tevékenységet amely az országot ebből a mai helyzetéből kivezetni alkalmas, arra használjon fel, hogy kisajátítsa magának és úgy hirdesse, mintha ő volna egyedül az, aki az ország lakosságának érdekelt hivatva volna szolgálni. Legyen a t. ellenzék meggyőződve arról, hogy mi mindannyian szívünkön viseljük az ország lakosságának sorsát sokkal jobban, sokkal nagyobb meggyőződéssel és sokkal igazabban, mint az urak ott a másik oldalon. (Propper Sándor: Megmutatták!— AndaháziKasnya Béla: Tótkomlóson is ezt mondják? — Zaj.) Elnök: Propper képviselő urat figyelmeztetem, maradjon csendben. Lányi Márton: Mi ezt hazafias szeretetből és megértésből tesszük, mi nem politikai demagógiával, politikai izgatással kezeljük és sajátítjuk ki magunknak ezt a kérdést, nekünk jogunk van arra- hogy mi az ország lakosságának jólétével és azokkal a módokkal, amelyekkel az országot kivezethetjük ebből a helyzetből, törődjünk és ezt a jogunkat, ezt a kellemes kötelességünket nem engedjük elvitatni, bármennyire akarják is egyes urak elvitatni. (Andaházi Kasnya Béla: Ötven-hatvan család jólétével törődnek, a többivel nem!) Elnök: Andaházi Kasnya képviselő urat rendreutasítom! Tessék már csendben maradni! (Weltner Jakab: Mi lesz a kilakoltatásokkal, arról beszéljen!) Csendet kérek, Weltner képviselő úr! Lányi Márton: Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ezek a nehézségek, amelyek az országban felmerülnek, nemcsak egyedülálló elszigetelt magyar jelenségek, ezek a külföldön is megvannak. (Andaházi Kasnya Béla: A panama hiányzik!) Méltóztassék figyelembe venni azokat az eseményeket és azokat az intézkedéseket, amelyek külföldön történnek, akkor meg fogják az urak állapítani, ha jóhiszeműen kezelik ezt a kérdést, hogy itt^ bent ebben az országban is minden megtörténik, ami a válság megoldására szükséges. (Andaházi Kasnya Béla: Nem áll! Semmi sem történik! — Weltner Jakab: Semmi sem történik! — Zaj. — Elnök csenget) Friedrich t. képviselőtársam azzal vádolja meg a kormányt, hogy könnyelmű ígéreteket tett és azokat nem váltotta be. Az egyik ilyen ígéretnek az állami adminisztráció egyszerűsítésének kérdését jelölte meg. Meg kell állapítanom, hogy azok a kijelentések, amelyek ezzel kapcsolatban elhangzottak, csak azt bizonyítják, hogy t. képviselőtársam nincs tisztában az állami adminisztráció szövevényességével, az állami adminisztráció nehézségeivel és azzal, hogy egy százezrekre menő adminisztrációs tevékenység egyszerűsítése és helyette egy olyan tevékenység megalkotása, amelyet a kormány céloz, napok alatt, hetek alatt meg nem oldható, azok igenis messzeható és igen komoly tanulmányokat igényelnek azért, hogy a^ puska visszafelé ne süljön és nehogy olyan intézkedések történjenek, amelyekkel nem az állampolgárok hasznát, hanem esetleg azoknak kárát mozdítjuk elő. En tehát a magam részéről abszolúte nem látom be, hogy azért, mert e tekintetben még nem kerültek nyilvánosságra esetleg olyan intézkedések, amelyek folyamatban vannak és amelyek megtörténtek, azt a vádat, amelyet a képviselőtársam megállapított, alá lehetne írni. Igenis ezen a téren komoly intézkedések történtek, olyan intézkedések, amelyeket mindenki tud és észrevesz, aki ezekkel az ügyekkel foglalkozik, és aki ezekhez az ügyekhez ért. (Andaházi Kassnya Béla: A motalkót észrevettük!) Hasonlóképpen alaptalan volt a Lebosz.-szal és a Fob.-bal kapcsolatban elmondott észrevétele, mert ott igen nagy és nehéz honmentő munka folyik. (Ellentmondások a szélsőbaloldalon.) Az uraknak, akik ott nevetnek, természetesen halvány fogalmuk sincs arról, hogy minő nehézségekkel kell megküzdeni. (Peyer Károly: Százezreket lopnak. Micsoda honmentes folyhatik ott. A saját bőrüket 11*