Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.
Ülésnapok - 1931-43
Az országgyűlés képviselőházának A3. és falvakat, hogy mindenütt csupa sírás, csupa panasz, csupa hiány, az egész országban, és nincs, aki segítsen, mert az, amit itt elhatároztak, amit itt végrehajtanak, az kevés minőségileg, kevés mennyiségileg s egyáltalán nem fedi azt a kijelentést, amelyet a miniszterelnök úr tett De ha a leveleknek, a mi személyes tapasztalatainknak nem hisznek, itt van Sipőcz Jenőnek, Budapest íszékesfőváros polgármesterének legutóbbi rádióüzenete vagy előadása, amelyben azt mondotta: Budapest^ nyugalma az ország érdeke. Óriási a felelősség az ország nyugalmáért, ha nem segítenek a bajokon. A nyomor dörömböl, — mondotta Sipőcz Jenő — az alsóbb néposztályok életszínvonala egyre eltér az emberi életnivótól, és bejelentette, hogy csak Budapesten 200.000 ellátatlan lélek van, akiknek részére az inségakció a legnagyobb erőfeszítéssel 50.000 ebédet tud adni, amiből 20.000 ebéd gyermekeknek van szánva. Tehát Budapesten az ország csillogó fővárosában, naponta 150.000 lélek marad éhen. Ez annak az ígéretnek beváltása, amelyet itt hallottunk, hogy nem lesz Magyarországon éhező ember? Kijelentette Sipőcz Jenő, hogy a hivatalos eszközök nem megfelelőek és kénytelen a társadalomra bízni az akció továbbvitelét. A keresztény tanítást idézi Budapest, illetve az ország 1,200.000 rádióelőfizetőjének figyelmébe, amely keresztény tanítás azt mondja, hogy: az éhezőnek enni adni, a szomjasnak inni adni, a ruhátlannak ruhát adni. Ezt idézi Sipőcz JenŐ és az ő saját szavaival mondva, meglobogtatja a vészlobogót és a társadalomra appellál. Ebben természetesen, mint hivatalos férfiú, egy másik lobogót is meglengetett: a hála és a köszönet lobogóját azok iránt, akik egy keveset csepegtettek — a máséból természetesen, ezt csak mellesleg jegyzem meg. Es most hozzáteszem, hogy Sipőcz Jeenő, aki^ panaszkodik, hogy a pénzforrások nem elégségesek, hiába fordult a társadalomhoz, hiába lengette meg a vészlobogót, hiába lengette meg a köszönet lobogóját előre azoknak, akik >adni fognak, a társadalom nem mozdult meg, a pénzforrások nem nyíltak meg, a pénztulajdonosok még szorosabban gombolkoztak össze. Az ínségakció •adakozói között hiába keressük az ország főpapjait (Ügy van! a szélsőbaloldalon.), hiába keressük az ország nagybirtokosait, hiába keressük az ország bankvezéreit, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) nincsenek sehol, fillérekkel könnyítenek a lelkiismeretükön, de nem fogadnak szót ennek a polgármesteri intelemnek, amely azt is megállapítja, hogy borzalmas veszélyek származhatnak az éhínségből. De ha még Sipőcz Jenő sem elég a kormánynak,^ itt van Pest vármegye főispánja, aki legutóbbi negyedévi jelentésében azt állapította meg, hogy az utóhbi három hónapban a munkanélküliek száma Pestvármegye területén 40—50%-kai emelkedett, tehát az ellátatlanok száma is kétszerese annak, ami volt néhány hónappal ezelőtt. Talán még rosszabb a helyzet Budapesten és Pest vármegyén kívül a többi vármegyében, a falvakban és a városokban, ahol napról-napra szaporodik az ellátatlanok, az éhínségesek száma és ugyanilyen (arányban fogy azoknak az eszközöknek száma, . amelyekkel segíteni akartak az ínségeseken. Az ínségakció hibás és elégtelen. Védelmeznek egy elvet, amelyet már az egész világ feladott. Behozták a modern robotot, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) a középkort akarják visszahozni, a középkor minden hátrányával, a középkor előnyei nélkül. Azt mondják, hogy dolgoiztatnak. ülése 1932 január 15-én, pénteken. 69 Hogy »miként dolgoztatnak, erre nézve is mondhatnék és fogok még mondani itt a Képviselőházban egynémely dolgot. Csak egyet említek meg. Egy pestkörnyéki községben adnak fejenként és havonként 10 kg. búzát. Ez az egész havi ellátmány, ezért kell dolgozni egy nap. Amikor a búzát átszámítják, hogy mennyi napszámbér jön ki, akkor a t, elöljáróság 20 pengőben számítja a búza métermázsáját a munkanélküliek számára és akkor kitörli a szemét egy fikcióval, azt mondja, hogy ő most 10 kg búzát, tehát 2 pengőt keresett, holott a búza ára bolettával együtt 10—11 pengő körül van, (Ellenmondás ok jobb felől.) a magyar állam 4—5—6 pengőkért ad búzát a külföldnek, (Petracsek Lajos: Már nem ad!), a magyar ínségesnek ellenben a munkabérek átszámításánál 20 pengőre számítják át a búzát Hát t. Képviselőház, mi a munka elvét elfogadjuk; mi mondjuk azt, hogy tessék teremteni munkaalkalmakat, tessék munkát adni, de akkor ennek a munkának az ellenében tessék becsületes munkabéreket meghatározni, (Ugy van! a szélsőbaloldalon) hogy abból az, aki dolgozik, meg is tudjon élni. Az ország különböző részein különböző mértékek szerint 6—10 kilogramm havonta az eJátmany. Vannak azután apróbb élelmicikkek, alamizsnák. Egy falunak adnak három par bakkancsot, másfelől nadrágot, úgyhogy körülbelül 200 emberre jut egy-egy kis ilyen szeretetadomány a búzán kívül. (Tégiássy Béla: .Nem lehet mindenkinek adni! — Farkas István: M.ért nem? — Tégiássy Béla: Egyszerűen azért, mert nincs! — Esztergályos János: Akkor ne hirdessék az urak a fajvédelmet! — Tégiássy Béla: Legyen nyugodt, hogy az én faj védelmem van olyan, mint az ön szocalista védelme! — Esztergályos János: Közben pusztulni hagyják a népet! — Zaj.) Ennem mondom, hogy mindenkinek adjanaü. Adjanak azoknak, akiktől önök mindent elvettek. (Tégiássy Béla : Én nem vettem el, t. képviselőtársam!) Mondom, vannak ilyen magántermészetű, ilyen lelkiismeretmegnyugtató kis intézkedések. Azután folyamatban van egy szén-akció. Méltóztassanak meghallgatni, hogy a magyar hazafias tőke ezekben a válságos időkben hogy tud viselkedni az ország érdekeivel szemben. (Andaházi Kasnya Béla: Hazafias tőke nincs!) Ma január 15-ike van. A télből remélhetőleg, legalább is naptárilag kifelé megyünk, a szénakció azonban még nincs lebonyolítva, mert a szénakció intézői például Pest vármegyében alkuban állnak a MÁK-kal, a Magyar Általános Kőszénbánya r. t.-aL amelynek mindenható vezére és igazgatója az a Vida Jenő úr, akinek szintén hetes számmal jegyzik jövedelmét. Ez a vezérigazgató úr 3 P 30 fillért kért az ínségakció számára beszerzendő szén métermázsájáért. A megye megajánlott IP 75 fillért és még mindig huzakodnak, még mindig tárgyalnak, közben az apró kis ellátatlan csemeték megfagynak, vagy rongyokba burkolva egész nap és egész éjjel vackaikba vannak bedugva, mert nem lehet őket kiemelni annak a veszélye nélkül, hogy meg ne fagyjanak. És ugyanennek a szénnek — amelyért 1 P 75 fillért ajánlottak, amelyet azonban a vezérigazgató úr ezért az összegért nem akar adni — információm szerint a termelési költsége 30—40 fillér között váltakozik. (Esztergályos János: Ez a tőke hazafiassága!) Ügy van, ez a tőke hazafiassága. (Andaházi Kasnya Béla: Hazafias tőkét még nem láttam! — Tégiássy Béla:
