Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-43

58 Az országgyűlés képviselőházának '/, nehézségek és különösen a devizaellátás terén mutatkozó nehézségek nagymértékben ép ab­ból erednek, hogy a meglévő külföldi kölcsö­nök törlesztése túlságos terhet ró az országra és fizetési mérlegünk állandó kedvezőtlen ala­kulását okozza. Számottevő újabb külföldi tőke igénybevétele tehát már ebből a szem­pontból sem mutatkozik lehetségesnek, elte­kintve attól, hogy a nemzetközi pénzpiac jelen­legi helyzete erre egyébként sem nyújt lehető­séget. A belföldi tőkeképződés viszont ezidő­szerint f meglehetősen lassú, úgyhogy újabb erőforrásokra a gazdasági élet — legalább is átmenetileg — ezen az úton sem számíthat na­gyobb mértékben, Az adott helyzet mellett tehát a kormány fŐtörekvése csak az lehet, hogy az ezddőszerint rendelkezésre álló tőkék a gazdasági elet szá­mára továbbra is biztosíttassanak, -tehát a kül­föld által nyújtott rövidlejáratú hitelek is ál­talában meghosszabbíttassanak, továbbá, hogy a tőke meg nem engedett módon ne használja ki- a fennálló helyzetet és elégedjék meg olyan haszonnal, mint amelyet - gazdasági életünk megrázkódtatás nélkül elbír. Ezt a célt hat­hatósan véli szolgálni a kormány az Orszá­gos Hitelügyi Tanács felállításával és az uzsora tekintetében fennálló jogszabályok meg^ felelő megváltoztatásával, mely intézkedések kétségtelenül a hitelviszonyok megj avulását és ezzel a gazdasági élet megkönnyebbülését fog­ják jelenteni. Ugyanezt a^ célt alkalmas elő­mozdítani az az intézkedés is, hogy a föld­teherrendezési eljárás alá vont földbirtokokra és az azokhoz tartozó felszerelésre árverést kitűzni 1932. évi október hó 31-éig nem lehet. ad 2. Az interpelláció második pontjában azt kérdi a képviselő úr, hogyan dirigálhatja a kormány gazdasági és pénzügyi politikáját Teleszky János miniszteri felelősség nélkül­Erre a kérdésre ki kell jelentenem, hogy Teleszky János egyáltalában nem dirigálja a kormány gazdasági és pénzügyi politikáját. ad 3. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mi lesz az adósokkal, ha a kormány az aranypengő értékelésére tervbe vett rendeletét kibocsátja, mindenekelőtt rá kell mutatnom arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank által követett helyes politika eddig a mutatkozó nehézségek dacára is lehetővé tette a pengő értékállandóságának a biztosítását és minden remény megvan arra, hogy amennyiben újahb különös zavaró momen­tumok nem merülnek fel, a pengő árfolyamá­nak a tartása továbbra is lehetséges lesz és így nem is fog beállani az a helyzet, hogy a papírpengő és aranypengő között értékeltolódás következik be, ami maga után vonná a szük­ségét annak, hogy a Magyar Nemzeti Bank az aranypengő papírpengőben kifejezett egyen­értékének a közlését megkezdje.» (Felkiáltások baifelől: Vagy halkabban, vagy hangosabban méltóztassék olvasni!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Ha figyelni méltóztatnak, akkor meghallhatják. (Felkiáltások balfelöl: Nem halljuk! — Kun Béla: Hogyan tud válaszolni az interpelláló, ha aiem hallja a miniszterelnök válaszát!) Herczegh Béla jegyző: (tovább olvassa): Amennyiben azonban ez az eset mégis be­állana, úgy tekintettel arra, hogy az arany­pengőre vonatkozó rendeletek célja a pengőben meghatározott tartozások értékállandóságának biztosítása^ volt, kétségtelenül minden fennálló kötelezettség megfelelően nagyobb mennyiségű papírpengővel volna kiegyenlítendő Ez a hely­zet azonban akkor a gazdasági élet minden ágazatában egyöntetűen bekövetkeznék, a fenn­. ülése 19Ê2 január 15-én, pénteken. álló tartozásoknak az adósok által ily módon való kiegyenlítése tehát az adósok számára nem jelentene .külön megterhelést, mert a gazdasági élet általánosan aranypengőben számolna, az áruk értékelése is aranypengőhen történnék és ezzel minden jövedelem vagy kereset is ugyan­oly mértékben papírpengőben kifejezve, mint amilyen értékarány mutatkoznék a papírpengő és aranypengő értékelése között. Ilyen körülmények között nem tételezhető fel, hogy az adósok helyzetéhen olyan változás állhatna be, amely helyzet különleges védelmét tenné szükségessé, amennyiben azonban némely vonatkozásokban az adósok helyzetének a meg­könnyítése érdekében annak idején mégis in­tézkedések szükségessége merülne fel, úgy a kormány természetesen ez irányban a megfelelő intézkedéseket az összes szempontok figyelembe­vételével meg fogja tenni. Kérem a t. Kép­viselőházat, hogy ezen válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Károlyi s. k.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat a vá­szon válasz joga megilleti. Hegymegi Kiss Pál: T. Ház! A miniszter­elnök ur nyilatkozataiban bizonyos haladás ész­lelhető. (Halljuk! a jobboldalon.) Eddig pénz­ügyi kérdésekben a miniszterelnök úrtól a köz­gazdaságtan alapfogalmait hallottuk itt a par­lamentben. Meg kell állapítanom, hogy ebben a több, mint három oldalas válaszban, amely pénzügyi intézkedésekre vonatkozik, már sok­kal több van, mert a miniszterelnök úr kije­lenti benne, hogy őt nem dirigálja Teleszky János, kijelenti, hogy itt nincs fizetési eszköz­hiány, hogy itt tőkehiány van, amely tőkehiá­nyon ők bizonyos mértékben a maguk részéről segíteni kívánnak, külföldi kölcsönt nem fog­nak felvenni, (Mozgás a szélsőbaloldalon.) leg­alább is ez van a sorok között megírva, sőt gondoskodnak a maguk részéről arról is, hogy a tőke ebben az országban visszaéléseket el ne kövessen. (Derültség a bal- és a szélsőbalolda­lon. — Kun Béla: Kivéve a sörkartellt, a szesz­kartellt és a szérumkar telit! — Halljuk! Hall­ju!) Nyilatkozik arról is, hogy az aranypengő és papírpengő között nem lesz különbség, mert ők a pengő értékét biztosították. Ha azonban különbség lesz, akkor ne féltsük az adósokat, hogy túlságosan meg lesznek terhelve, mert a gazdasági élet minden vonalán teljesen egyenlő mértékben fog érvényesülni. De ha mégis baj lesz, akkor a miniszterelnök úr majd gondos­kodni fog az adósok védelméről. Ez a tartalma ennek a gyönyörű pénzügyi elaborátumnak, amelyet ezelőtt két hónappal szóban elmondott interpellációmra a miniszter­elnök úrtól most levél formájában megkaptam. (Propper Sándor: Elmondani^ nem tudja!) Megkaptam. Ez mindenesetre stílusosabb, mint a miniszterelnök úrnak a parlamentben elő­adott elaborátumai. A sajtó kívánja is tőlem, én át is adom. A magam részéről azonban ebben a nyilat­kozatban egyáltalában semminemű megnyug­tatót nem találok. Még most sem kaptam a miniszterelnök úrtól magyarázatot arra, ha már ennyi rengeteg adót kivetettek, legyen szíves, jelölje meg, hogy mi­lyen módon fizessék ki az emberek ezt az adót, mert kétségtelen, hogy magáraaz adófizetésre sincs ebben az országban elégséges pénz. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) A miniszterelnök úr ebben az elaborátu­mában azt is kimondja, reméli, hogy ha ezt a szigorú deflációs politikát keresztülviszi, akkor a termelés majd meg fog indulni. Hát

Next

/
Thumbnails
Contents