Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-43

50 Az országgyűlés képviselőházának 4-3. illése 1932 január 15-én, pénteken. zett képviselő személye között nem kétséges, miután a panasz tárgyát képező nyilatkozatot nevezett képviselő a budapesti kir. ítélőtábla előtt történt fellebviteli tárgyalás alkalmával, mint védő védőbeszédében terjesztette elő, miután továbbá az a nyilatkozat az üggyel összefüggött s annak előterjesztése ügyfele érdekében szükséges volt, az 1914 : XLI. te. 17. §-ának 2. bekezdése jelen esetben a rágalmazás vétségének megállapítását kizárni látszik, miért is zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, (hogy Nagy Emil országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. (Helyeslés.)Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem.) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem^ (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja, ennélfogva ez ügyből kifolyólag Nagy Emil képviselő úr mentelmi jogát nem függeszti fel. Következik Farkas István képviselő úr mentelmi ügye. Váry Albert előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 7858/1931. f. ü. iszám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir büntető törvényszék B. XXXV. 1207/3—1931. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen büntető eljárást indított, mivel a «Népszava» politikai napilap 1931. évi január hó 17. napján megjelent 13 számában «Akik nem tűrik a konkurrenciát» feliratú oikk tartalma, de különösen annak következő kitételei: «Azt mondja az egyik újságolvasó a másiknak: Ez aztán jó vicc! Manchesterben a «Vasárnapi Szabadságok Ligája» elhatározta. hogy kipellengérezi a vasárnap megül éréről szóló 1677. évi törvényt, amelyet a derék angolok elfelejtettek kitörülni az élő törvények sorából. A liga titkára följelentette a saját testvérét, Cox városi tanácsost- hogy nem ment vasárnap templomba, «nem hirdette nyilvános (helyen az Ur kimondhatatlan jóságát», amint a törvény parancsolja. A bíró a fejét kaparta, nem tehetett egyebet, mint azt, hogy engedelmeskedett a törvénynek és a templomkerülő városi tanácsost meginteni, hogy vasárnaponként tegyen eleget a törvény rendelkezéseinek és menjen el a templomba. Nos, mi lesz, ha Manchesternek 300-000 felnőtt Dolgára eleget akar tenni a törvény rendelkezéseinek és vasárnaponként be akar furakodni a templomba. Azzal a liga nem töirődik, azzal törődjék a bíróság, amely előtt most már a liga egész tömegét jelenti föl a vasárnapi temulomkerülőknek. A bíróság belebolondul. Mielőtt megtenné, tegyen javaslatot a parlamentnek a törvény eltörlésére. Az angol törvényhozás bizonyára kitekeri az ilyen százados furcsaságoknak a nyakát. De ne tekerje. Csomagolja be és küldje el hozzánk, ahol a keresztény kurzus bizonyára kapva-kap rajta, hogy a képmutatást végre törvényes alapra helyezlheti. Hohó, barátom, ezt nem teszi. Ez a régi angol törvény az Isten nyilvános dicséretéről szól. A mi kurzusunk a tsaját «kimondhatatlan jóságát» hirdeti még hétköznapokon is és konkurrenciát nem tűr még az Üristen kedvéért sem.» az 1879 : XL. te. 51. §-ába ütköző vallás elleni kihágás jelenségeit tünteti fel a vád szexint. A cikk névtelenül jelent meg, annak szerzőjét az illetékes szerkesztőség erre felhatalmazott tagja a nyomozó hatóság eljáró közege közvetlen felhívására sem nevezte meg, így a sajtójogi felelősség Farkas I°tván országgvűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezeTt képviselő személye és ^ a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, de mert a cikk nem meríti ki a hivatkozott törvényben meghatározott kihágás ismérveit, mivel az állam által elismert valamely hitjelekezet vallásos tiszteletének tárgyát nyilvánosan nem gyalázza meg és így közbotrányt nem okoz, zaklatás esete forog fenn és ezért javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bi^ott^ág javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Iff

en!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta, ennélfogva ebből az ügyből kifolyólag Farkas István képviselő úr mentelmi jogát nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása saitó útján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétségével gyanúsított Lingauer Albin országgyűlési képviselő menteli ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Váry Albert előadó: Tisztel Képviselőház! A győri kir. főügyészség 1856/1931. f. ü. szám alatt Lingauer Albin országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését 'kérte, mert ellene a szombathelyi kir. törvényszék B. 118'BO—1930. számú megkeresése szerint Mohácsy Laic dr. főmagánvádló feljelentésére eljárás indult. A feljelenté^ előzménye az, hogy főmagánvádló nevezett kénvi^elo püen a. szombathelyi kir törvényszéknél °aitó útián elkövetett rágalmazás é" becsületsértés miatt B 2185/1925. szám alatt sajtópert tett folyamatba, mely ügyben a főtárgyalás 1929. évi október hó 3-án tartatott meg és a bíró«ág Linp-auer Albint — ki a «Vas vármegye» című politikai napilap főszerkesztőbe — bűnösnek mondotta ki. mint az 1914. évi XIV. te. 33. §-a szerinti szerzőt az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. §-nak 2. bek. 1. pontja szerint minősülő, sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségében, melyet a «Dunántúli Néplap» című időszaki lapnak Szombathelyen, 1925. évi márciu« hó 28 napján megjelent 13. számában «Farkasok a bárányok között» cím alatt megjelent, cikk címe és^esryes kitételei, ületye az egész közlemény megírása és közreadása által követett el. A főtársryalást követő napon_ a jieve^ett képviselő főszerkesztésében megjelenő «Vas vármegye» című politikai napilapban «Egy fordulatos sajtóper» főcím és több alcím alatt hosszabb tudósítás jelent meg a főtárgyalás lefolyásáról. A saitóközleménv «pész tartalma miatt tett erre újabb feljelentést Mohár^v Laios dr. ismeretlen szerzők ellen saitó útián elkövetett rágalmazás és becsületsértés vét«éw miatt. Az ismeretlen p

?erzők nevének mieeallanitasa hiánvában a Vas vármegye» lap felelős szerkesztője ellen kérte a vizsgálatnak elrendelé°ét. A feljelentés tárgvát képező és a feljelentéshez csatolt újságpéldányban foglalt hírlapi