Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.
Ülésnapok - 1931-43
Az országgyűlés képviselőházának A3. cikkből külön kiemeli a feljelentés az állítólag rágalmazást és becsületsértést képező kitételeket A szombathelyi kir. törvényszék 1980. évi július hó 12-én kelt B. IIS'13—]930. és 1931. évi július hó 14-én kelt B. 118/80—1930. számú végzése szerint a használt kitételek a vád tárgyává tett bűncselekmények jelenségeit tűntetik föl. A felelős szerkesztő — Lingauer László, Lingauer Albin fia — az ellene elrendelt vizsgálat során azt adta elő, hogy a közleményt többen készítették, annak a szerzője nem ő, majd azt, hogy: «Lingauer Albin, mint főszerkesztő a tárgyalásról történt kimerítően részletes és^ túlhosszú feljegyzéseket rövidítendőknek találta és ezzel a korrektúrájával a tárgyalás adatainak egvébként hű ismertetését nyomdába adta s amikor meghallotta, hogy e miatt fejjelentés történt, kijelentette hogy a «Vasvármegyés-ben^ megjelent és feljelentés tárgyát kénező ezen ujságközleményért a sajtójogi felelősséget vállalja.» A kihallgatott többi szerkesztőségi tagok hasonló értelemben tettek vallomást. A vizsgálóbíró a felelős szerkesztő ezen nyilatkozatáról főmagánvádlót a vizsgálat befejezését közlő végzésében értesítette, mire az a vizsgálatnak Lingauer Albin mint tettestárs ellen leendő elrendelését is kérte. Ezek után kéretett a mentelmi jog felfüggesztése, mit a Képviselőház már egy ízben, 1930. évi november hó 5-én el is rendelt. Közben az országgyűlés feloszlattatott és Lingauer Albin újra országgyűlési képviselővé választatott. Ujabb határozatra '.van tehát szükség. A mentelmi bizottság találta, hogy a közlemény tartalma valóság esetében alkalmas arra, hogy egyrészt főmagánvádlót, úgyis, mint lelkipásztort a közmegvetésnek kitegye, másrészt ellene fegyelmi és bűnvádi eljárás is meginduljon; úgy találta, hogy egyes kifejezései lealacsonyítok és becstelenítők is, — annak elbírálása, hogy a^ közlés^ hív szellemben történt-e. hogy a képviselő szerző vagy társszer^ő-e. szándék-egységben volt-e mással, bírói feladatot képez — ezért és mert megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmén v és nevetett képviselő személye között nem kétséges és zaklatás e c ete nem látszik fennforogni, javasolja a t. Kénviselőháznak, hogy Lingauer Albin országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. (Helyeslést.) Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e elfogadni a mentelmi bizottság javaslatát, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja, ennélfogva r Lingauer Albin képviselő űr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása hatósági. közeg elleni erőszak vétségével gyanúsított Sándor Pál országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Váry Albert előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 6883/1931. f. ü. szám alatt Sándor Pál országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 6931/2—1931. számú megkeresése szerint ellene, a kir. ügyészség indítványára büntető eljárást indított. Nevezett képviselő ugyanis akkor, ülése 1982 január 15-én, pénteken. 51 amidőn dr. Issekutz Viktor kir. bírósági végrehajtó, Hoffmann Viktor ügyfele képviseletében dr. Deutschenschmied Jenő kíséretében Sándor Pál lakásán a Sándor János ellen foganatosítandó végrehajtási eljárás végett t megjelent, tiltakozott a végrehajtás foganatosítása ellen, követelte az eljárás abbanhagyását és azt, hogy a végrehajtó távozzék, majd oly fenyegető magatartást tanúsított, hogy^ a végrehajtó és a végrehajtató képviselője a végrehajtási jegyzőkönyv felvételének mellőzésével távozni voltak kénytelenek, sót Deutschen schmied^ Jenő vallomása szerint Sándor Pál őket testével is tolta kifelé az ajtón. (Szakács Andor: Nagyon helyesen tette. — Zaj.) Ez a tényállás a vád szerint az 1914 : XL. te. 4. § második bekezdésébe ütköző, hatósági közeg elleni erőszak vétségének megállapítására alkalmas. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között nem kétséges, s mivel a bizottság zaklatás e a etét nein látja fennforogni, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Sándor Pál országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólani? (Szakács Andor szólásra jelentkezik.) Szakács Andor képviselő úr kíván szólani. Szakács Andor: T. Képviselőház! Itt van egy tipikus esete annak, amikor a Képviselőház mélyen t. tagjai első hallásra megállapíthatják, hogy igenis egyik képviselőtársunk ellen hatóság részéről zaklatás esete forog fenn. Ahogyan méltóztatott az előadó úr elmondani a tényállást, egy más személy ellen vezetett végrehajtás során (Váry Albert előadó: Ott lakott!) Sándor Pál képviselőtársunk lakásában jelent meg a végrehajtó. (Váry Albert előadó: A fia volt!) Mindegy, az az ő lakása! (Ügy van! Üpy van! a szélsőbaloldalon.) Egy képviselő lakásába betolakodott a végrehajtó, hogy egy más személy ellen hozott ítélet alapján az iilető képviselőnél foglalást vezessen. Feltehető, — a tényállást részletesen nem ismerjük — hogy Sándor Pál képviselő úr '•— ahogyan az ő nobilis egyéniségét ismerjük, másként nem is gondolható — felvilágosította a végrehajtót, hogy idegen helyen kereskedik, hogy ez az ő lakása, nem pedig azé a személyé, aki ellen a végrehajtást elrendelték. Hogy azután mi történt, és milyen szóváltás keletkezett a végrehajtó és Sándor Pál t. képviselőtársunk között, az ebből a tényállásból nem derül ki. Annyit tudunk, hogy Sándor Pál képviselő úr végre türelmét elveszítve, felszólította a végrehajtót, hogy lakásából távozzék (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Nagyon helyes, jól tette!), és amikor a végrehajtó vonakodott, akkor ő ajtót nyitott előtte és —mint előadó úr mondja — testével is érintkezésbe jött a végrehajtóval. (Zaj és derültség.) Mint bevezető szavaimban mondottam, ennél tipikusabb esete a zaklatásnak nem kerülhet elénk. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Egészen nyilvánvaló, hogy Sándor Pal egy idegen személy ellen elrendelt végrehajtás során lakását joggal védelmezte. Egészen bizonyos, hogy a végrehajtó illetéktelenül jelent meg Sándor Pál lakásán. Egészen bizonyos az is, hogy Sándor Pál a nobilis és lovagias^ rábeszé; lés minden eszközét kimerítette a véerehaitó úrral szemben, mielőtt testével vele érintkezésbe jött. Mindezeknél fogva tisztelettel indítvanyo*7
