Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-43

4ê Àz országgyűlés képviselőházának 4 sokat, de felsorolva a cselekményeket, amelyek­kel Dréhr Imre terhelve van, az egész előter­jesztésben nem tudtam megtalálni. Találok itt két ítéletet, amely két alárendelt tisztviselő el­len hozatott, akik azzal védekeztek, hogy az ő fegyelmi büntetés alá eső cselekményeiket az államtitkár utasítására követték el. (Jánossy Gábor: A legtöbb esetben!) Még ezt sem mond­hatom, mert — amint nagyon helyesen méltóz­tatik utalni erre — az van ebben az előterjesz­tésben, hogy «általában, a legtöbb esetben». Amikor én kiadok egy képviselőt, akkor eminens kötelessége a mentelmi bizottságnak engem abba a helyzetbe hozni, hogy tudjam, milyen cselekmények miatt adom ki a képvise­lőt. Ez bizonyos vonatkozásban hasonlatos ahhoz, amikor nemzetközi viszonosságban egyik állam kikéri a bűntettest a másik állam­tól. Pontosan fel kell sorolni, hogy milyen bűn­cselekmény miatt kéri ki és más ügy miatt el­járást indítani nem lehet, csak ama cselekmé­nyek miatt, amely miatt a kikérés történt és a kiadatás eszközöltetett. (Jánossy Gábor: Két ítéletben erre van allúzió!) Azt mondja t. képviselőtársam, hogy itt két ítéletben történt azoknak a cselekményeknek körülírása, amelyek miatt Dréhr képviselőtár­sunkat kikérik. Elsősorban azt a kérdést inté­zem a t. előadó úrhoz, vájjon csak ama cselek­mények miatt indult-e fegyelmi eljárás Dréhr képviselő úr ellen, amelyek ezekben a fegyelmi ítéletekben szerepelnek, vagy vannak-e egyéb cselekmények is, amelyek miatt már megindult a fegyelmi eljárás, de amelyek nem szerepel­nek ezekben az ítéletekben. (Gál Jenő: De mennyire! Itt vannak a jegyzőkönyvek! — Lá­zár Miklós: Döntő kérdés! — Halljuk! Halljuk! a jobb- és a baloldalon.) A t. előadó úr intett, hogy ez az eset áll fenn, vagyis egyéb cselekmé­nyek miatt is eljárás indult Dréhr Imre kép­viselőtársunk ellen, olyan cselekmények miatt is, amelyek ezekben az ítéletekben nincsenek felemlítve, (Kun Béla: Nem is szerepelnek!) amelyek az előadói jelentésben nem szerepelj nek, amelyekre vonatkozóan azonban az előadó úrnak is az az álláspontja, hogy ha mi Dréhr képviselő úr mentelmi jogát felfüggesszük, ak­kor a fegyelmi eljárás teljes szabad folyást nyer minden^ kapcsolatos cselekményre. (Simon András: Világos!) Engedelmet kérek, ez pontosan ugyanaz az eljárás, mintha valaki ellen általános bűnösség alapján kérnének kiadatást (Simon András: Majd megmagyarázom!) egy kihágási ügyben és végigvinnék egy csomó további bűnügyben azon az alapon, hogy ezek bizonyos tekintet­ben kapcsolatban^ állanak előző cselekményé­vel. Ez lebecsülése a parlament komolyságá­nak. (Ügy van! a baloldalon) Itt egy képviselő­társunk mentelmi jogának felfüggesztését ké­tök, aki f ellen már fegyelmi eljárás indult és egyszerűen elhallgatják előttünk azokat a té­nyeket, amelyek alapján az illető ellen fegyel­mit akarnak indítani. (Ügy van! a baloldalon.) Mert ha úgy fognám fel a dolgot, — amire már nincs lehetőségem, mert hiszen az előadó úr szíves volt bennünket felvilágosítani, hogy az^ ellenkezője áll fenn — hogy csak annak a ho­mályosan körülírt tényállásnak alapján akar­nak Dréhr Imre képviselő úr ellen fegyelmit in­dítani, amely a két fegyelmi ítéletben leszegez­tetett, akkor eleve vissza kellene utasítani azt, hogy a képviselő urat kiadjuk. Mert mi álla­píttatott meg ezekben az ítéletekben? Rettene­tes súlyos^ konzekvenciájú dolgok állapíttattak meg. T. képviselőtársaim közül már többen hi­vatkoztak ezekre, én kizárólag az. előadás ösz­. ülése 1932 január 15-én> pénteken* < szefüggése érdekében párat mégis megismétlek ezek közül a vádpontok közül. Azt mondja a Hankó Elemér ellen hozott ítélet, hogy az il­lető tisztviselő elítéltetett azért, mert a néhai miniszter temetési költségének elszámolásával kapcsolatban engedélyezett jutalmazásoknál és segélyezéseknél 1600 pengővel kevesebbet fize­tett ki az érdekelteknek, mint amennyit azok nyugtattak, a hamis nyugtákat a hivatalos számadásnál fedezeti okmánynak használta fel. (Zaj a baloldalon.) Az Országos Ruházati In­tézettől a minisztérium házi pénztárába utalt 21,000 pengő elszámolását az eredeti napló, il­letve elszámolás megsemmisítésével teljesen átdolgozta, újiakat készített, bonokat megsem­misített, keltezéseket későbbi időpontra javított ki. Általában az egész elszámolásnál, egy té­telt kivéve, nincs olyan fedezeti okmány, amely eredeti volna, vagy legalább is eredeti kelettel volna ellátva. Továbbmennek ezek a vádpontok, amelyek alapján a fegyelmi ítélet meghozatott. Hamis kérvényekre pénzeket utalt ki, hivatalos ok­iratokba valótlan adatokat vétetett fel. A me­nekültügyi segélyek kiutalásával kapcsolatban az ú. n. környezettanulmányokba valótlan ada­tokat vett fel, alárendelt tisztviselőkkel valót­lan adatokat igazoltatott, 1930 július 25-én ré­gebbi, 29-iki keltezéssel 60 darab körzettanul­mány-blankettát készíttetett és azokat fele­részben már régebben kiutalt bizonyos segélyek igazolására használta fel. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Rassay Károly: Tisztelettel kérem beszéd­időmnek negyedórával meghosszabbítását. (He­lyeslés.) Elnök: Méltóztatnak a negyedórás meg­hosszabbításhoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház a képviselő úr beszédidejét negyedórával meghosszabbította. Rassay Károly: Ha Dréhr Imre képviselő­társunk kiadatását azzal a lehetetlen elgon­dolással szemben, hogy általunk nem ismert cselekmények alapján megindítandó fegyelmi eljárás céljára kérik ki, korlátozzuk ezekre az esetekre, akkor meg kell állapítanom, hogy ezek az esetek egyáltalában nem tar­toznak fegyelmi eljárás alá, éppen azért meg kell állapítanom azt is, hogy a miniszter úr nem is volt illetékes ebben az ügyben a Ház­tól Dréhr Imre képviselő urat kikérni. (Ügy van! a baloldalon.) Az előadó úr hivatkozott itt a szolgálati szabályzatra, mondván, hogy ennek a szol­gálati szabályzatnak IV. fejezete adja meg a jogalapot a miniszternek a fegyelmi eljárásra és hogy ennek alapján folytatódik az egész eljárás. Nézzük, t. Ház, mit mond a szolgálati sza­bályzat IV. fejezete 234. §-ában, amely sta­tuálja az egész fegyelmi jogkört, a követke­zőket mondja (olvassa): «Az állami tisztvi­selők és szolgák szolgálati vétségei, ha azok egyszersmind^ az általános polgári törvények alá eső bűntényt nem képeznek, azok elöljá­rói által vizsgáltatnak és fegyelmi úton büntettetnek.» Azt kérdezem most a t. előadó úrtól, talált-e ő egyetlen olyan cselekményt a Hankó- és Angyal-féle fegyelmi ítéletben, amely az ő legjobb jogászi tudása szerint nem a legsúlyosabban büntetendő cselekmé­nyeket képezi? Ez a lényeg! (Ügy van! Úgy van! balfelől — Sándor Pál: Ez csak világos!) Bocsánatot kérek, a Büntető Törvénykönyv azokra a tényálladéki elemekre, amelyek eb­ben az ítéletben fegyelmi eljárás alapjául hozattak fel, tíz évig terjedhető fegyházbün-

Next

/
Thumbnails
Contents