Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-43

4ê Àz országgyűlés képviselőházának 4 sokat, de felsorolva a cselekményeket, amelyekkel Dréhr Imre terhelve van, az egész előterjesztésben nem tudtam megtalálni. Találok itt két ítéletet, amely két alárendelt tisztviselő ellen hozatott, akik azzal védekeztek, hogy az ő fegyelmi büntetés alá eső cselekményeiket az államtitkár utasítására követték el. (Jánossy Gábor: A legtöbb esetben!) Még ezt sem mondhatom, mert — amint nagyon helyesen méltóztatik utalni erre — az van ebben az előterjesztésben, hogy «általában, a legtöbb esetben». Amikor én kiadok egy képviselőt, akkor eminens kötelessége a mentelmi bizottságnak engem abba a helyzetbe hozni, hogy tudjam, milyen cselekmények miatt adom ki a képviselőt. Ez bizonyos vonatkozásban hasonlatos ahhoz, amikor nemzetközi viszonosságban egyik állam kikéri a bűntettest a másik államtól. Pontosan fel kell sorolni, hogy milyen bűncselekmény miatt kéri ki és más ügy miatt eljárást indítani nem lehet, csak ama cselekmények miatt, amely miatt a kikérés történt és a kiadatás eszközöltetett. (Jánossy Gábor: Két ítéletben erre van allúzió!) Azt mondja t. képviselőtársam, hogy itt két ítéletben történt azoknak a cselekményeknek körülírása, amelyek miatt Dréhr képviselőtársunkat kikérik. Elsősorban azt a kérdést intézem a t. előadó úrhoz, vájjon csak ama cselekmények miatt indult-e fegyelmi eljárás Dréhr képviselő úr ellen, amelyek ezekben a fegyelmi ítéletekben szerepelnek, vagy vannak-e egyéb cselekmények is, amelyek miatt már megindult a fegyelmi eljárás, de amelyek nem szerepelnek ezekben az ítéletekben. (Gál Jenő: De mennyire! Itt vannak a jegyzőkönyvek! — Lázár Miklós: Döntő kérdés! — Halljuk! Halljuk! a jobb- és a baloldalon.) A t. előadó úr intett, hogy ez az eset áll fenn, vagyis egyéb cselekmények miatt is eljárás indult Dréhr Imre képviselőtársunk ellen, olyan cselekmények miatt is, amelyek ezekben az ítéletekben nincsenek felemlítve, (Kun Béla: Nem is szerepelnek!) amelyek az előadói jelentésben nem szerepelj nek, amelyekre vonatkozóan azonban az előadó úrnak is az az álláspontja, hogy ha mi Dréhr képviselő úr mentelmi jogát felfüggesszük, akkor a fegyelmi eljárás teljes szabad folyást nyer minden^ kapcsolatos cselekményre. (Simon András: Világos!) Engedelmet kérek, ez pontosan ugyanaz az eljárás, mintha valaki ellen általános bűnösség alapján kérnének kiadatást (Simon András: Majd megmagyarázom!) egy kihágási ügyben és végigvinnék egy csomó további bűnügyben azon az alapon, hogy ezek bizonyos tekintetben kapcsolatban^ állanak előző cselekményével. Ez lebecsülése a parlament komolyságának. (Ügy van! a baloldalon) Itt egy képviselőtársunk mentelmi jogának felfüggesztését kétök, aki

f ellen már fegyelmi eljárás indult és egyszerűen elhallgatják előttünk azokat a tényeket, amelyek alapján az illető ellen fegyelmit akarnak indítani. (Ügy van! a baloldalon.) Mert ha úgy fognám fel a dolgot, — amire már nincs lehetőségem, mert hiszen az előadó úr szíves volt bennünket felvilágosítani, hogy az^ ellenkezője áll fenn — hogy csak annak a homályosan körülírt tényállásnak alapján akarnak Dréhr Imre képviselő úr ellen fegyelmit indítani, amely a két fegyelmi ítéletben leszegeztetett, akkor eleve vissza kellene utasítani azt, hogy a képviselő urat kiadjuk. Mert mi állapíttatott meg ezekben az ítéletekben? Rettenetes súlyos^ konzekvenciájú dolgok állapíttattak meg. T. képviselőtársaim közül már többen hivatkoztak ezekre, én kizárólag az. előadás ösz. ülése 1932 január 15-én> pénteken* < szefüggése érdekében párat mégis megismétlek ezek közül a vádpontok közül. Azt mondja a Hankó Elemér ellen hozott ítélet, hogy az illető tisztviselő elítéltetett azért, mert a néhai miniszter temetési költségének elszámolásával kapcsolatban engedélyezett jutalmazásoknál és segélyezéseknél 1600 pengővel kevesebbet fizetett ki az érdekelteknek, mint amennyit azok nyugtattak, a hamis nyugtákat a hivatalos számadásnál fedezeti okmánynak használta fel. (Zaj a baloldalon.) Az Országos Ruházati Intézettől a minisztérium házi pénztárába utalt 21,000 pengő elszámolását az eredeti napló, illetve elszámolás megsemmisítésével teljesen átdolgozta, újiakat készített, bonokat megsemmisített, keltezéseket későbbi időpontra javított ki. Általában az egész elszámolásnál, egy tételt kivéve, nincs olyan fedezeti okmány, amely eredeti volna, vagy legalább is eredeti kelettel volna ellátva. Továbbmennek ezek a vádpontok, amelyek alapján a fegyelmi ítélet meghozatott. Hamis kérvényekre pénzeket utalt ki, hivatalos okiratokba valótlan adatokat vétetett fel. A menekültügyi segélyek kiutalásával kapcsolatban az ú. n. környezettanulmányokba valótlan adatokat vett fel, alárendelt tisztviselőkkel valótlan adatokat igazoltatott, 1930 július 25-én régebbi, 29-iki keltezéssel 60 darab körzettanulmány-blankettát készíttetett és azokat felerészben már régebben kiutalt bizonyos segélyek igazolására használta fel. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Rassay Károly: Tisztelettel kérem beszédidőmnek negyedórával meghosszabbítását. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak a negyedórás meghosszabbításhoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház a képviselő úr beszédidejét negyedórával meghosszabbította. Rassay Károly: Ha Dréhr Imre képviselőtársunk kiadatását azzal a lehetetlen elgondolással szemben, hogy általunk nem ismert cselekmények alapján megindítandó fegyelmi eljárás céljára kérik ki, korlátozzuk ezekre az esetekre, akkor meg kell állapítanom, hogy ezek az esetek egyáltalában nem tartoznak fegyelmi eljárás alá, éppen azért meg kell állapítanom azt is, hogy a miniszter úr nem is volt illetékes ebben az ügyben a Háztól Dréhr Imre képviselő urat kikérni. (Ügy van! a baloldalon.) Az előadó úr hivatkozott itt a szolgálati szabályzatra, mondván, hogy ennek a szolgálati szabályzatnak IV. fejezete adja meg a jogalapot a miniszternek a fegyelmi eljárásra és hogy ennek alapján folytatódik az egész eljárás. Nézzük, t. Ház, mit mond a szolgálati szabályzat IV. fejezete 234. §-ában, amely statuálja az egész fegyelmi jogkört, a következőket mondja (olvassa): «Az állami tisztviselők és szolgák szolgálati vétségei, ha azok egyszersmind^ az általános polgári törvények alá eső bűntényt nem képeznek, azok elöljárói által vizsgáltatnak és fegyelmi úton büntettetnek.» Azt kérdezem most a t. előadó úrtól, talált-e ő egyetlen olyan cselekményt a Hankó- és Angyal-féle fegyelmi ítéletben, amely az ő legjobb jogászi tudása szerint nem a legsúlyosabban büntetendő cselekményeket képezi? Ez a lényeg! (Ügy van! Úgy van! balfelől — Sándor Pál: Ez csak világos!) Bocsánatot kérek, a Büntető Törvénykönyv azokra a tényálladéki elemekre, amelyek ebben az ítéletben fegyelmi eljárás alapjául hozattak fel, tíz évig terjedhető fegyházbün-