Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.
Ülésnapok - 1931-54
482 Az országgyűlés képviselőházának t — tehát nem is olyan irégen — ottani pártszervezetünk. Nadányi főszolgabíró, (Egy hang balfelöl: János!) ia berettyóújfalusi járás főbírája, ennek a pártvacsorának megtartását megtiltotta. (Eckhardt Tibor: Nem szabad vacsorázni 1 ? — Jánossy Gábor: Takarékosságból.) Az ország minden más vármegyéjében engedélyeztettek ilyen pártvacsorák s azok a legteljesebb rendben folytak le mindenütt, (Eckhardt Tibor: Soha sehol a legkisebb »avar sem volt!) Bihar ebben is kivétel. A főszolgabíró indokolása — méltóztassanak ide figyelni — igen érdekes. (Halljuk! Halljuk! — Olvassa.) «Nem engedélyezhetem a jelzett pártvacsora megtartását, mert egy ilyen kétségtelenül nagyobbszámú vendéget magával vonzó pártvaesona igen alkalmas arra, hogy azon az általános gyűléstilalom áthágassék.» (Jánossy Gábor: Hogy azon az emberek jóllakjanak. — Derültség. — Jánossy Gábor: És elrontsák a gyomrukat. Ez jó indok lett volna.) Ugyebár, képviselőtársam, maga is más indokolást talált rá. Tehát ezzel azt bizonyítja, hogy nem helyesli a főszolgabíró indokolását. (Jánossy Gábor: Nem, nem!) Most már azt kérdem, t. Képviselőház, mi van akkor, vájjon nincs akkor összejövetel, amikor teszem fel, lakodalmakat tartanak 1 ? (Gaal Gaszton: Hol van arra törvényes alap, hogy ezt megtilthassa egy főszolgabíró 1 ?) Hiszen ott is összejönnek az emberek, hiszen ott is esznek^ és isznak az emberek, hiszen az emberek mást is tesznek azon, s mint minden magvar ember, természetesen politizálnak ott is. Ott sem szabad megjelenni főszolgabírói engedély nélkül? Mondok egy másik esetet. (Halljuk! Halljuk!) Vértesen a párt emberiéit s vezetőit a csendőrség sorba idézte (Felkiáltások balfelől: Vértesenf) és kihallgatta, jóllehet a község legtekintélyesebb embereiből áll a párt vezetősége. (Fráter Jenő: Vértesen?) Hogyne, ott! (Derültség!) Igazán nagyon örülök, hogy képviselőtársam ilyen kedélyesen fogja fel ezeket a kérdéseket. (Szilágyi Lajos: Szülőfaluja!) Nagyon örülök annak, hogy vannak olyan képviselőtársaim, mint pl-, igen t. képviselőtársam, >akik nem látnak ezekben a panaszokban semmi mást, mint csak azt, hogy a mi pártunk, akik azon a vidéken különösképpen elnyomottak vagyunk, itt panaszt merünk emelni. Hiszen meg vagyok róla győződve, hogy ha képviselőtársamtól függne, valamenynyien ott táncolnánk, amint ő ezt meg szokta tenni és ami neki dicséretére válik. Hencidán, jóllehet a párt megalakulását a főszolgabíró tudomásul vette, a tudomásulvétel után mind a párt vezetőit, mind a tagokat tömegesen a csendőrségre citálta és hallgatta ki még az esteli órákban is, azért, mert a független kisgazdapártot megalakítani merészelték. Biharnagybajomban a pártkerületi választmány értekezletét január 28-án a főszolgabíró parancsára a csendőrség feloszlatta. Mezőgyánban a csendőrség naponta megjelenik a párthelyiségben (Malasits Géza: Akárcsak nálunk!) és távozásra szólítja fel az ott megjelent párttagokat. Nagykerekiben Nagy Lajos, a bihari párt igazgatója, meglátogatta a helyi szervezetet. Másnap a csendőrök^ sorban hallgatták ki az embereket és a párthelyiségben megjelent két csendőr a helyi párt elnökségének^ és a választmánynak tagjait távozásra szólította íel egv olyan párthelyiségből, ahol csupán párttagok vannak, pedig párt megalakítása, a párthelyiség kibérlése a törvények értelmében idáig megengedett dolog volt. . ülése 1932 február 2J>-én, szerdán. Van itt például egy igen érdekes eredeti okmány, a főszolgabíró végzése, méltóztassanak ezt meghallgatni, hiszen ezzel rá lehet világítani arra, hogy ott mi történik. (Gaal Gaston: Melyik szolgabíró*?) A berettyóÚDf ainsi! (Olvassa): «Nagy Lajos böjti lakos, mint a b ihar vármegyei Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Agrárpárt igazgatója bejelentette, hogy Berettyóújfaluban, Lehelutca 17. szám alatti párthelyiségben előre meg nem jelölt időpontokban a megyei párt választmányi tagiai, a községi jjárt elnökei, alelnökei, két delegált választmányi tag, továbbá a párthoz tartozó törvényhatósági tagok és országgyűlési képviselők részvételével időközönként megyei pártválasztmányi gyűléseket kíván tartani.» Ezeket a megyei pártválasztmányi gyűléseket az ország minden helyén, minden vármegyében engedélyezik. (Tovább olvassa): «Véghatározat. A bejelentést tudomásul nem veszem és a tervezett ú. n. választmányi gyűlések megtartását» — hivatkozik a megfelelő számú rendeletre — «alapján megtiltom. Megokolás. Nem vehettem tudomásul fenti bejelentést és a tervezett u. n. választmányi gyűlések megtartását el kellett tiltanom, a fent idézett belügyminiszteri rendelet intézkedése alapján, amely a jelenlegi viszonyok közt a népgyűlések engedélyezését, bármely célból is kéretik az, eltiltja», ö tehát azt, hogy igazgatósági tagok összejönnek (Gaal Gaston: Párthelyiségben!) párthelviségben, népgyűlésnek minősíti. (Eckhardt Tibor: Mezőcsáton a főszolgabíró kijelentette, hogy ha két ember összejön és politikáról beszél, az politikai gyűlés és feloszlatja. Ez így van!) Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Dinich Ödön: Kérem a t. Házat, méltóztassék megengedni, hogy beszédidőm negyedórával meghosszabbíttassék. Elnök: Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház a meghosszabbításhoz hozzájárult, Dinich Ödön (tovább olvassa): «Kérelmező az egész vármegyére kiterjedő pártszervezet havonkénti megbatározott időpont megjelölése nélküli választmányi gyűléseinek engedélyezését kérte, már pedig ezen gyűlések, tekintettel arra, hogy bejelentés szerint azokon a vármegye minden községéből átlag legalább 4—4 egyén, végeredményben tehát legalább 300 ember venne részt, a résztvevők nagy számára tekintettel olyan népgyüléseket alkotnának, — ismét csak népgyűlésnek minősíti r — amelyeknek kellő ellenőrzése a közbiztonsági szervek csekélv létszámára való tekintettel igen nehezen keresztülvihető, annál is inkább, mert a gyűlésekre a résztvevők nagy számára való tekintettel idegen lelkiismeretlen elemek könnyen befurakodhatnának. Nem tartottam engedély ezhetőnek e gyűléseket azért sem, mert ezek összetételüknél és népességüknél fogva alkalmasak a népgyűlési tilalom áthágására és mert a mai nehéz viszonyok közepette, ha a vármegye különböző részeiről jönnének össze az emberek, könnyen feltételezhető, hogy ez a túlfűtött kedély állapotok kirobbanására vezetne.» Ez az írásbeli megokolás. (Gaal Gaston Semmi köze nincs hozzá! Semmi jogcíme nincs rá, hogy ilyen végzéseket hozzon! Bármikor megtagadható az ilyen hatósági rendelet teljesítése! Jogosan megtagadható és akkor mi lesz? Semmiféle törvényes jogalap nincs rá!) Elnök: Csendet kérek képviselő urak! — (Gaal Gaston: Közönséges erőszakoskodás! Jog és törvénytiprás ! A vége az lesz^ hogy
