Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.
Ülésnapok - 1931-54
Az országgyűlés képviselőházának 54erőszakkal szemben erőszak következik 1) Csendet kérek, Gaal Gaston képviselő úr! Méltóztassék folytatni beszédét, képviselő úr! (Gaal Gaston: Ezeket az állapotokat nem fogjuk tűrni, ez kétségtelen! Majd meglátjuk, hogy ki bírja jobban? — Eckhardt Tibor: Egyre fokozódik!) Dinich Ödön: Én a bihari helyzet elmondásával rövidesen végzek. Arra kérem az igen t, belügyminiszter urat és a túloldalon ülő igen t. képviselőtársaimat, ne lássanak ebben politikát, hanem lássák meg azt, hogy az ilyen bánásmód a legalkalmasabb arra, hogy az emberekből a makacsságot, az ellenállást váltsa ki és amikor ott tartunk már, hogy igazán parazsakon járunk, ne engedjék azt, lássák be t. képviselőtársaim, nines értelme annak, hogy el akarnak tiporni bennünket, vagy bármely más pártot, amely magyar célokat szolgál. (Szilágyi Lajos: Ehhez nekünk nincs semmi közünk! Nincs szükségünk arra, hogy a főszolgabíró segítsen nekünk, bírjuk mi a magunk kerületének bizalmát! — Eckhardt Tibor: Álljunk ki mindketten és beszéljünk nyiltan! — Szilágyi Lajos: Semmi közünk hozzá!) Méltóztassék akkor segítséget nyújtani abban a tekintetben, hogy ami önöknek szabad, legyen szabad az ellenzéknek is! (Szilágyi Lajos: Ez természetes!) Ha ez természetes és miután a kormánypárt tagjai is természetesnek találják, ennek alapján kérem a belügyminiszter urat, tartsa természetesnek a t, belügyminiszter úr, hogy a mi gyűléseinket, alakuló és egyéb gyűléseinket az ország egész területén, de különösen Bihar vármegyében ne akadályozzák meg. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: A belügyminiszter úr kíván szólani. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: T. Ház! {Halljuk! Halljuk! — Gaal Gaston: Majd elmegyünk testületileg a mesryei gyűlésekre mi képviselők s szeretném látni azt a főszolgabírót, aki elkerget bennünket!) Elnök: Csendet kérek, Gaal Gaston képviselő úr! (Gaal Gaston: Majd én megtanítom a törvényekre, ha meg nem tanulta! — Zaj.) vitéz Keresztes-Fiseher Ferenc belügyminiszter: Az interpelláló képviselő úr a bihari állapotokat úgv állította be, hogy egyedül ott Biharban nem lehetséges a független kisgazdapárt szervezkedése. (Eckhardt Tibor: Öh dehogy! Majd hozok én adatokat Borsodból is!) Én mindenesetre elvi állásoon tómat akarom leszösrezni. Mint már ismételten kifejtettem, tájékozódni fogok az ottani helyzet iránt és gondoskodni fogok róla, hogy ez az elvi álláspont a közigazgatási hatóságokra vonatkozólag ott is érvényesíttessék. Kérem válaszom tudomásul vételét. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti á szó. (Fckhardt Tibor: Mi az elvi álláspont? — vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Megmondottam délután háromszor! — Gaal Gaston: Az az álláspont, hogy erőszakoskodhatnak rajtunk! Majd mi is erőszakoskodunk! Majd meglátjuk, ki bírja jobban f Lemegyünk testületileg ezekre a gyűlésekre! — Eckhardt Tibor: Ezt nem tűrjük tovább!) Csendet kérek, Eckhardt Tibor képviselő úr. Méltóztassék higgadtságát megőrizni. (Eckhardt Tibor: Nem tűrjük tovább! — Gaal Gaston: El fogunk menni testületileg Biharba, majd meglátjuk azt a jeles társaságot, azokat ülése 1932 február 2U-én, szerdán. 483 a vitézeket! — Élénk helyeslés és taps a baloldalon.) i « Elnök: Gaal Gaston képviselő urat rendreutasítom. Dinich Ödön képviselő urat illeti a szó. Dinich Ödön: T. Képviselőház! A belügyminiszter úr ugyanazt a választ adta, (Gaal Gaston: Ma ; id megkeressük a hősöket!) mint amilyen választ adott a szociáldemokratáknak. (Eckhardt Tibor: Nem válasz!) Egy választ adott, amelyben olyan Ígéret volt, amely sem határidőhöz kötve nincs, sem körülírva nincsenek (Eckhardt Tibor: Sem tartalma nincs!) benne azok az intézkedések, amelyeket mi úgy, olyan joggal várhatunk, mint amenynyire látjuk azt, hogy a kormánypárti képviselő urak magukévá tették a mi panaszainkat. (Szilágyi Lajos: Ha hitelesek! — Ügy van! Ügy van! a baloldalon. — Gaal Gaston: Akták!) Letesszük a Ház asztalára, bármely pillanatban, ha szükséges, az okmányokat, méltóztassék ezekről meggyőződést szerezni. Miután a válasz bennünket ki nem elégíthet, a belügyminiszter úr válaszát természetesen tudomásul nem veszem. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a belügyminiszter úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következnék Dinich Ödön képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Dinich Ödön képviselő úr bejelentést kíván tenni. Dinich Ödön: Méltóztassék megengedni, tekintettel arra, hogy az igen t. földmívelésügyi miniszter úr nincs jelen, hogy interpellációmat a legközelebbi interpelláció s napon mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház a halasztáshoz hoz'zájárnlt. Következik Petrovácz Gyula képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz, kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. (Zaj.) Petrovácz Gyula képviselő úrnak Lázár Miklós képviselő úrral bejelentett cseréjéhez hozzájárultam. Patacsi Dénes jegyző (olvassa): «Interpelláció a m. kir. belügyminiszter úrhoz az abauji papságot ért közigazgatási sérelmek tárgyában. 1. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy a gönci járás főszolgabírája az ottani papság nazafiságát kétségbe vonva, ellene olyan intézkedéseket foganatosított, melyek a papságra sértők és mélyen megalázók? 2. Hajlandó-e a belügyminiszter úr az így súlyosan megbántott papságnak elégtételt szerezni és odahatni, hogy a tekintélytisztelet elve a közigazgatási hatóságok részéről fokozott védelemben részesüljön. Petrovácz Gyula s. k> Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Petrovácz Gyula: Mélyen t. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Nem szoktam az interpella ciós joggal élni. Ma sem a saját akaratomból állok fel, hogy a belügyminiszter úrhoz kérdéseket intézzek, hanem pártom határozatából kifolyólag. Azt tehát, amit elmondandó vagyok, a keresztény gazdasági és szociális párt határozatából mondom itt el és ezzel a bejelentéssel vagyok bátor az én csekély egyéni súlyomat pártom nagyobb súlyával alátámasztani. Ma már a^ gönci főszolgabíró ügyében két interpelláció és két miniszteri válasz hangzott^ el. A kérdést több irányban már felderítették, — még nem minden irányban — de még mindig nem kaptunk ebben a kérdésben olyan
