Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-54

476 Az országgyűlés képviselőházának 54 pénze? Az is a mi bajunk, hogy az osztráknak nincsen pénzel) Ha az ember nézi a falu többi rétegét, az iparosokat, akkor azt kell mondani, hogy azok ina már valóban csak kísértetekként lézengenek a többi emberek közt. Megtettem, hogy Stich-próbákat csináltam és megállapítottam, hogy a 20—50 holdas gazdák közül hány csináltatott a legutóbbi gazdasági évben ruhát. Száz közül három és száz gazda közül csak tizenegy csináltatott lábbelit. Az iparosok teljesen levegőtlenül és teljesen talajtalanul vannak a vidéken. Ezért van itt minden intézkedésnek rettenetes sürgőssége, amelyéhez képest minden szó elmálik itt jelentőségében; mert ez a sürgősség olyan, hogy akik hivatottak az intézkedésre, valóban nem volna szabad, hogy ráérjenek akár saját családtagjaik temetésére is elmenni addig, amig a közkérdéseket nem oldották el. Az életnek igazi arca, ez a fenyegető nyomorúságos arc s ezt még riasztó jelenségek is keretezik, amelyek külön arra indítják az embert, hogy a jövőt biztosítani igyekezzék, mi előtt félni ikellene tőle. Ilyen riasztó jelenség — sajnálom, hogy a kereskedelemügyi miniszter úr, akit külön értesítettem, hogy tárcája körébe vágó dolgot fogok elmondani, nincs jelen s nem tud rögtön válaszolni, (Jánossy Gábor: Majd cselekszik!) — az a hír, hogy a magyar államvasutak nem tudnak megfelelni nemzetközi kötelezettségeiknek. Méltóztatnak tudni, hogy a különböző országok vasutai egymás közt elszámolásban vannak az egyenlegező hivatalok útján. A magyar államvasutak & brüsszeli egyeztető hivatalhoz tartoznak. Az elszámolások eredményeként a magyar államvasút 30 millió frankot kellett volna, hogy fizessen «ki a brüsszeli egyeztető hivatal útján a többi országok vasutainak és ezt a költséget nem tudta, nem tudja -teljesíteni. — Kérdem a kereskedelemügyi miniszter urat (Kun Béla: Hol van?) igaz-e ez? Igaz-e az, hogy a külföldi vasutak represszáliákhoz akarnak nyúlni, sőt ezek a represszáliák esetleg odáig mehetnek, hogy a magyar államvasutaknak a nemzetközi forgalomba való kapcsolódása talán korlátozásit fog szenvedni? Amikor én, aki a konzervatív gondolatnak vagyok a híve, látom, hogy itt egy tíz esztendős rendszer alatt, de már 1848-tól kezdve a magylar társadalmi sztruktúra újjáépítésére nem történt egy ujjmozdulat sem, akkor mélyen meg vagyok döbbenve. Mert a magyar társadalmi sztruktúra helyett csak egy állami, megyei vagy közhatósági épület váza alakult ki itt nálunk és csak ez őre a polgári rendnekMár pedig 'hivatalos apparátus a társadalomnak belső tartóerőt sohasem tud adni. (Ügy van! a baloldalon.) Ennek a belső tartóerőnek hiánya végzetes lehet, utólagos kiépítését pedig sajnos, megakadályozzák ma is bizonyos politikai jelenségek és intézkedések, amelyeket nem tudok megérteni. T. Ház! Arra célzok, hogy tíz esztendőn keresztül a polgári gondolat ellenzéki érvényesítését sehol sem lehetett nálunk szabadon megkísérelni. (Ügy van! a baloldalon.) Olyan ellenálló túlhatalommal találkozott minden próbálkozás. (Egy hang balfelől: Ma sem lehet! — Eckhardt Tibor: Csendőrök verik véresre a kisgazdákat. — Ügy van! a baloldalon.) Örülök, hogy a belügyminiszter úr itt van, mert kérdést szeretnék ebben a tekintetben hozzá intézni. Bár nincs szerencsém a független kisgazdapárthoz tartozni, azonban a polgári gondolafalak legkomolyabb, legeredmenye- 1 ülése'1932 február 24-én, szerdán. sebb harcosát látom benne az új alakulások közt. E megítélés pedig általános lehet. Viszont arról értesülök igen komoly forrásból, hogy vannak bizalmas rendeletek, vagy van egy bizalmas rendelet, amely arra utasítja a hatóságokat, hogy akadályokat gördítsenek a kisgazdapárt szervezkedése elé. (Kun Béla: Biharban is így van, Fráter képviselő úr?) Eendeletről vettem hírt, amelyet állítólag a belügyminiszter úr bocsátott volna ki a vármegyékhez s a közigazgatási hatóságokhoz s amelyben aggályosnak tartja a független kisgazdapárt terjeszkedését és szervezkedését, mert vidéki alakulataiba a hatóságok jelentése szerint kommunista elemek is becsúsznak. Ennek a rendeletnek a végrehajtási utasítását úgy értelmezték a főszolgabíróságok — amiről ^ szintén komoly tényezőktől vagyunk informálva, — hogy utasították a jegyzőket arra, hogy a falu intelligenciáját, az értelmiséget tartsák vissza a független kisgazdapártba való belépéstől. (Eckhardt Tibor: A kisgazdákat pedig verjék véresre! Véresre verik a kisgazdákat! Ez nem tréfa! — Gaal Gaston: Adatok vannak! Tessék megtorolni! — Eckhardt Tibor: A jegyző vezetése alatt csendőrök verik véresre! Például: Igriciben, Taktaharkányban! — Egy hang balfelől: A kisgazdapárt a polgári mentségvára a nemzetnek!) Somogyban, t. belügyminiszter úr, utasíttattak a jegyzők arra, hogy kémeket küld-jenek be a kisgazdapárt alakulataiba, megbízottakat, akiknek kötelességük jelenteni, hogy mi történik ott a párt életében. (Gaal Gaston: Az bizonyos, hogy kalózlobogó alatt nem megyünk! Nem hirdetünk mást, mint ami a programnnunk!) Egy bizonyos, hogy ilyen felfogás, ilyen rendelet, ilyen utasítás után nagyon kellemetlen következmények jöhetnek, mert amikor a hatóság valamit lefog, akkor az nem tud egyenes irányban fejlődni, az kénytelen oldalt menni. (Eckhardt Tibor: A föld alá!) Ha itt a politikai szervezkedés szabadsága nemcsak monopólium, s gondolunk a politikai váltógazdaságra is, akkor szüksége van a konzervatív Magyarországnak arra, hogy legyen több oly párt, amely a polgári gondolatot védeni tudja. (Ügy van! Ügy van! balfelől) T. Ház! En itt sürgönystílusban sűrítettem össze azt, amit mondani akartam — az idő rövidsége miatt sok mindent elhagytam —, és azt mondom, hogy az intézkedések, a tennivalók olyan nyomasztóan sürgősek, elháríthatatlanok és múlhatatlanok, hogy azt szóval ki sem lehet fejezni. Mert aki nem érzéketlen, aki nem süket, az hallja már a magyar mélységekből a deprofundist. Ez a deprofundis azonban nem transcendentalis magasságokba szárnyal, hanem a földi hatalmasságok felé fordul. Azok a de profundisok azonban, amelyek földi hatalmasságokhoz szólanak, nem szoktak végig zsoltárok maradni, hanem hörgő és csukló ütemekbe csapnak át, viharos indulóvá változhatnak. S azért mondtam mindezt,

#

mert én is azt akarom, hogy a Himnusz maradjon az úr s nem egy ismeretlen, vad, de immár mindjobban feldübörgő vészes induló. (Ügy van! Ügy van! Taps a baloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a miniszterelnök úrnak. (Felkiáltások balfelől: Hol a miniszter úr? Kiment!) Andaházi Kasnya képviselő úr kíván bejelentést tenni. Andaházi Kasnya Béla: T. Ház! Tisztelettel kérem, méltóztassék megengedni, hogy mind-