Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-54

472 Az országgyűlés képviselőházának 54. ülése 1932 február 24-én, szerdán. is, a kiigénylés Összegével, 1000 pengővel meg­terheli a számláját a kisgazdáknak. (Mozgás a baloldalon. — Tauf fer Gábor: Ez nem megy.) Erre az én igen t. képviselőtársam előttem azt mondja, hogy ez nem megy. (Téglássy Béla: En is azt mondom, hogy nem megy!) Miután azonban (Esztergályos János: Minden megy itt ma!) állításaimat igazolni szeretném, itt van az illetőnek egész számlakivonata, (Halljuk! Halljuk!) ilyen és ilyen szám alatt, amely szerint január 5-én az igényper költség fizetménye 1000 pengő. Ezzel mint tehertétel­lel itt megterhelik az állető felet. (Zaj.) Mél­tóztassék megnézni, tessék talán ezt a fárad­ságot venni északkor ha ezeket látják, azt hi­szem, képviselőtársaimis indokoltnak tartják ha arra kérem az igazságügyminiszter urat, hogy védje meg ezeket a szegény kis embere­ket. (Elénk helyeslés a bal- és jobboldalon.) Védje meg ezekkel a visszaélésekkel szemben (Tauffer Gábor: De a bíróság nem az ellen­féllel szemben állapítja meg az igényper költ­ségeit!), mert ha valaha védelem illeti meg ezeket a kis embereket, akkor különösen most az ú. IL akciós traktorvásárlások esetében il­leti meg őket a védelem, amikor ez a bizo­nyos 20% mint csalétek szerepelt náluk; szó­val olyanok vásároltak, akiknek soha eszükbo sem jutott volna, hogy gépeket vegyenek. (Gr. Hunyady Ferenc: Ki fedezte erkölcsileg'? — Dinnyés Lajos: A Faluszövetség! — Esztergá­lyos János: Ki annak az elnöke? — Gr. Hu­nyady Ferenc: Mayer János. — Esztergályos János: Melyik Mayer? — Gr. Hunyady Fe­renc: A volt miniszter. — Zaj. (Elnök csenget.) Ne méltóztassék azt mondani, hogy ennek a •mostani rendkívüli nehézségek, a mostani rossz gazdasági viszonyok az oka. Nem, sőt ellenkezőleg: ezeket a kis embereket nem a mai szegénység, hanem az egvkori jólét* tette tönkre. Mert akkor, amikor ilyen magas ária •volt a búzának és gabonának, akkor ezek a gyárak az ő teherviselőképességüket túlbe­csülték (Ügy van! Ügy van!) és olyan teher­tétellel terhelték meg ezeket az embereket, hogy rendes és normális viszonyok között ezek sohasem lehetttek volna ilyen nagy összegek erejéig megterhelhetők. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. Felkiáltások: Igaza van!) r Még egyet szeretnék elmondani, amire is­mét r az igazságügyminiszter úr figyelmét kell felhívnom és ez az a bizonyos 20%-os kedvez­mény. Ezt a 20%-os kedvezményt kik élvezték? Azok, akiknek megvolt a kellő bonitásuk és megérdemelték, hogy ebben a prémiumban ré­szesüljenek. De mindig a gazda és semmiesetre sem f a gyáros. Mégis mi történt itt? Itt az történt, hogy a gyár használt, ócska traktort •adott el az illető félnek. (Egy hang a jobb­oldalon: Az is előfordultí) Ezzel szemben a 20%-os prémiumot megszerezte. Ócskavasat adott el, a prémiumot megszerezte, azonkívül külön kedvezményt adott 10%-ot a félnek. Be­lemegy tehát tudatlanul az a kis ember és csak amikor már nyakig beleült az akcióba, veszi észre, hogy itt baj történt, az aratómun­kások pert akasztanak a nyakába, s akkor te­hetetlen helyzetében vergődik és amikor én azután közbelépek és megfenyegetem a gyárat, hogy ezért feljelentem, akkor hamar kicserél­ték a gépet egy újra. Természetesen a 10%-ot ebben az esetben is utána fizettették. Igen t. képviselőtársaim! Most itt van egy másik kér­dés. Mit csinálnak a prémiummal? Tudvalevőleg nem mindenütt lehet egyforma traktorral dolgozni, mert van 20—24-es és 30— 32-es traktor és hogy hol milyen traktort en­gedélyeznek, az a talaj keménységétől, a feltö­rés mélységétől is függ és éppen ezért, hogy a gépgyárak jól járjanak és mégis rávehessek ezeket a szegény vagyontalan embereket a gé­pek vásárlására, olyan esetekben, amikor nem látták jónak, nem látták megengedhetőnek a 30—32-es traktort, vagyis az illető nem kap­hatta meg erre a magasabb vásárlásra a pré­miumot, megszerezték neki azt a kisebbre, utána fizettették vele és adtak neki kisebb gé­peket. Itt van az 1900 : XXV. t.-c. 1. §-a, vala­mint 27.473/1901. számú kereskedelmi miniszteri rendelet, amely kifejezetten a kisgazdák és kis­polgárok védelmére adatott ki és amelynek az volt a célja, hogy ezeket a kis embereket a rá­szedéstől és a hozzánemértésükkel való vissza­élésektől megkímélje és ezért kötötte magát az akkori miniszter úr ahhoz, hogy ezek az adás­vételek feltétlenül a hatóságok előtt köttesse­nek meg. En tehát tisztelettel arra kérem az én igen t. képviselőtársaimat, hogy a kerület­ben és a községekben mindenütt, ahol ilyen traktorvétel vagy ilyen cséplőgép vétel törté­nik, de a hatóságokkal láttamozva nem lett, méltóztassanak ezt visszautasíttatni, mint nem érvényes vásárlást és méltóztassanak megke­resni a módját és lehetőségét annak, hogy ezek­nek a kis embereknek érdekei megvédessenek, mert nem engedhető meg, hogy ezeket a kis embereket így nyakig beültessék a pácba és egy állami traktorakció keretén belül lelkiis­meretlen ügynökök martalékává tegyék és ezek a jószándékú emberek tönkremenjenek. Tulaj­donképpen ki vette a traktorokat? Nem az, aki henyélni, tétlenkedni akar, hanem akiben volt ambíció, volt szándék, aki gyarapodni és gaz­dagodni akart és éppen ezt a szorgalmas, ipar­kodó kisembert tették teljesen tönkre és tették földönfutóvá ma, amikor le van foglalva atól­cettig mindene, úgyhogy arra kell kérnem az igazságügyminiszter urat, hogy védje meg eze­ket a szegény kisembereket. (Zaj.) Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Andaházi Kasnya Béla: Kérek 5 percnyi meghosszabbítást. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a kért meghosszabbításhoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadta. Andaházi Kasnya Béla: Engedjék meg, hogy a Kúria tanácsának idevonatkozó rende­letét, illetve állásfoglalását ebben a kérdésben felolvassam. Ez a döntés maga azért fontos, mert bebizonyítja azt, hogy már lefoglalt és bekebelezett tehertétel maga is teljesen hatá­lyát és érvényét veszíti ennek a döntésnek súlya alatt. (Halljuk! Halljuk!) Meg kell ezt magyaráznom. Hogy mennyire szigorúan veszi a Kúria ezt a döntést, bizony­ság erre az, hogy olyan esetekben, amikor nem egy vásárló vásárol, hanem négyen-öten. tehát családok vagy hozzátartozók vásárolnak, ele­gendő ha egyetlen egynek nincs a neve hitele­sítve, vagy nem magyaráztatott meg, hogy az ügylet milyen fontos, már ez is ok arra, hogv ez a gépvásárlás megsemmisíttessék és ez m ok arra, hogy teljesen elimináltassanak mindazok a tehertételek, árverések és mindezek ellen tel­jes visszkereseti joggal élhessen a gazda. Lehe­tetlenség, • hogy ennyire ki legyen szolgáltatva a gazda és a mezőgazdaság érdekeinek látszó­lagos szolgálata mellett tulajdonképpen a gyár­ipar érdekeit óvják meg. A következőket olva­som. (Olvassa): «A m. kir. Kúria polgári jog­egységi tanácsának 44. iszámú ^döntvénye értel­mében a nagyobb gazdasági gépekre vonatkozó megrendelések gyűjtésének az 1900 : XXV. te.­' ben és a 27.473/1901. számú m. kir. kereskedelem,-

Next

/
Thumbnails
Contents