Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-54

Az országgyűlés képviselőházának 5U reskedelemügyi és igazságügyminiszter ' urakhoz a traktor-akcióval történt visszaélés tárgyában. Az interpellációt a jegyző úr felolvassa. Patacsi Dénes jegyző (olvassa): «Van-e tudomásuk a miniszter uraknak arról, hogy a m. kir. földmívelésügyi minisztérium 114.835. 1927. II. A. 1. sz. a. kelt rendelete alapján életbeléptetett traktor-akció keresztülvitelénél az érvényben levő 1900 : XXV. te. 1. §-a, valamint a 27.473/1901. számú kereskedelemügyi miniszteri rendelet 6. §-ának mellőzésével a vásárló kis exisztenciá'k anyagi és jogi érdekei kellő védelemben nem részesülnek. Hajlandók-e a miniszter urak odahatni, hogy az itt felsorolt és érvényben levő törvények, illetve miniszteri rendeletek a legnagyobb szigorral betartassanak!» (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Andaházi Kasnya Béla: T. Ház! Jelen interpellációmat készakarva nem a földmívelésügyi miniszter úrhoz intézem, hanem a kereskedelemügyi és igazságügyminiszter úrhoz, mert a traktor-akció azzal, hogy a miniszter úr a kellő rendeletet kiadta, tulajdonképpen az ő részéről befejezést nyert. Csak azért vagyok bátor szólani ebben a kérdésben a kereskedelemügyi és az igazságügyminiszter úrhoz, mert nem látom azt a kereskedelmi lelkiismeretességet, amelynek keresztülvitelét a kereskedelem érdeke ebben a kérdésben megköveteli; és r az igazságügyminiszter úrnak ugyancsak ibőséges módja és alkalma van ezekbe az akciókba, amelyekhez sok momentum fűződik, belenyúlni. Azt hiszem, pártkülönbség nélkül, valamennyien egyetértünk abban, hogy e rendkívül fontos akcióval kapcsolatosan, amely itt megindult, és igen sérelmesen érinti a kisembereket, feltétlenül olyan módusokat kell keresnünk, amelyekkel ezt a súlyos helyzetet enyhíthetjük. Aki megfigyelte, hogy milyen motorizál ás indult meg a mezőgazdaság terén, annak látnia kellett, hogy ez az akció, sajnos, nem a kisembernek, nem a kisgazdának r az érdekét, hanem egyedül és kizárólag a gyáripar érdekeit szolgálja. (Eckhardt Tibor: Hofherr és Schrantz!) Nézzük meg, hogy tulajdonképpen mi történt itt^ ebben az ügyben. A földmívelésügyi minisztérium megindított egy traktor-akciót, amely úgy bonyolíttatott le, hogy 10, illetőleg 20%os kedvezményt adott a vásárlóknak, tehát hozzáférhetővé tette nekik a traktorok megszerezihetését. (Eckhardt Tibor: Először felemelték 20%kai, azután meg leszállították az árakat és végül elárverezték a gazdákat!) Ha ez csak ebben a külső formában nyilatkoznék meg, nem vettem volna igénybe a t. Ház türelmét. De ha van mód és lehetőség arra, hogy a kisembereken segítsünk, akkor azt hiszem, mindnyájan egyetértünk abban, hogy azt meg kell kísérelni. A Kúria^ jogegységi tanácsának ugyanis egyik határozata kimondja, hogy mindazok a traktorvásárlások, amelyek annakidején hatóság előtt nem láttamoztattak, érvényteleneknek minősíthetők, (Tauf

fer Gábor: Vissza kell fizetni a vételárat!) ami azt jelenti, hogy ha akármelyik gazda ilyen, a nála használatban lévő gépet nem tekinti megvásároltnak, a szerződés alaki okoknál fogva felbontható. A Kúria polgári jogegységi tanácsának döntvénye folytán ezt minden alkalommal fel is bontják. Nézzük azonban meg, hogy mi enülése 1932 február 2h-én, szerdán. 471 nek a fontos jelentősége. Ennek fontos jelentősége abban rejlik, hogy amikor a gépgyárak rájöttem arra, hogy a nem hitelesített vételt abban a pillanatban megsemmisíthetik a felek, amikor akarják: anélkül, hogy jelen lett volna a vásárló, ők maguk elmentek a hatósághoz és láttamoztatják ezeket az adásvételi szerződéseket. (Mozgás a baloldalon.) Ez annál is inkább megengedhetetlen és furcsa, mert hiszen láttamoztatni és aláírást hitelesíttetni hatóság előtt csak a fél jelenlétében lehet. Elhoztam egy csomó ilyen adásvételi szerződést. Nagyon sajnálom, hogy a miniszter urak^ közül egyik sincs jelen, hogy bemutathatnám azt, hogy mi történt itt tulajdonképpen. Csak kuriózumképpen jegyezem meg, hogy van például olyan traktorvásárlás is, amelyen a vásárlónak, illetőleg a vásárlóknak neve hitelesítve van az elöljáróság előtt — ezt mondja az eladó bég — de az, akinek a neve hitelesítve van, még eddig nem született meg. (Mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon. — Esztergályos János: Hogy lehet az?) Ez úgy lehetett, hogy amikor az adásvételi szerződést megcsinálták: aláíratták az apával^ aláíratták a fiával, aláíratták a menyével és a születendő gyermekkel. (Zaj és mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) Hogy a születendő gyermek aláírta, ezt nincs jogom kétségbevonni, mert r hiszen a hatóság hitelesítette. (Mozgás és derültség a bal- és a szélsőbáloldalon.) Ami azt bizonyítja, hogy így indulnak el Magyarországon a különböző akciók. (Eckhardt Tibor: Fontos közérdek így kívánta.) Van azonban ennek még egy érdekes oldalhajtása és ez a tulajdon jogfenntartás. A képviselő urak közül (bizonyára mindenki tudja^ hogy egy ilyen gyár, amikor a gépet eladja, a tulajdonjogot fenntartja az utolsó részlet kifizetéséig. Ennek ellenére vagy bekebelezteti az illető ingatlanára ezt a tehertételt, vlagy pedig váltót vesz tőle, amely csak abban az esetben peresíthető, ha az ilető fél az első részletet elinTulasztaná. (Simon András: Mind a kettőt csinálják! — Zaj a jobb- és baloldalon.) Hiszen ebben egyetértünk mindnyájan. Micsoda következményekkel jár ez? Ez azzal jár, amint az én községeimből tudom és mint a szentesi gazdák írják, akik hozzám fordultak, hogy amikor már eladtak valakinek egy cséplőgépet és egy traktort, akkor — miután most már van kellő fedezet — ennek terhére eladnak nekik még egy cséplőgépet és még egy traktort; szóval van olyan 40 holdas gazda, aki egész vonattal rendelkezik. (Derültség. Mozgás.) Ezekért a gépekért felelnek ők maguk, felel ia váltó, felel az ingatlan. (Eckhardt Tibor: Es a gép!) Mindezek ellenére mi történik? Az történik, hogy a vállalat részéről, amikor nemfizetés esetén felszólítják őket, nem az ügyvéd számol el velük szemhen ezpenznótát, kiadási tételeket, hanem a gyár, minthogy arra hivatkozik, hogy neki fizetett tisztviselője az ügyésze, ő maga felszámítja ezeket a tételeket, mint tehertételeket a gép terhére, ami azt jelenti, hogy perköltség, ügyvédi költség^ jut még tulajdonképpen a gépre, mint tehertétel; tehát itt háromszoros biztosíték jelentkezik az ügyvéd, illetőleg a gyár javára. (Téglássy Béla: Elég szomorú!) Hogy alakul ki a helyzet, ha ia gyár elad egy gépet, a már előbb eladott gép biztosítéka mellett? Ilyen esetben lefoglalja az első két gépet, de viszont ezt a két gépet egyúttal ki is igényli s minthogy önmaga a lefoglaló 65*