Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-54

Az országgyűlés képviselőházának 5'£. ződésben, hanem diktátumban, (Jánossy Gábor: Gonosztett az!) annak a reviziójára vonatkozólag volna egy szakasz a Népszövetség szabályzatában és ezért céloztam a Népszövetségre. . Elnök: Kérem képviselő úr, már nagyon eltér a tárgytól! (Esztergályos János: Vissza a népies politikához! — Derültség.) Schandl Károly: Ezt a magyar mezőgazdaságot segítsen megmenteni és a magyar mezőgazdasággal együtt a szomszéd államok mezőgazdaságát és földmívelő népét is az a Népszövetség, amelynek hivatása voltaképpen Európában a harmóniát helyreállítani. T. Ház! Egy határától megfosztott országot az élettől megfosztani nem lehet. (Ügy van! Ügy van!) Széchenyi István gróf azt mondotta, hogy a magyart meg nem gyilkolhatják, a magyar csak önmaga gyilkolhatja meg magát. Mi ezt a gyilkot eldobjuk és átvesszük azt a szerszámot, amely által ezt az országot hatalmassá lehet tenni és talpra lehet állítani. Miután^ e törvényjavaslat ezt a célt szolgálja, azt^ általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául, elfogadom (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Farkas István! Farkas István: T. Képviselőház! Az előttem szólott képviselő úr nagyon széles alapon tárgyalta ezt a kérdést, annyira ment, hogy egészen más területre is elkalandozott. Én nem akarom ezen az úton követni, csak meg akarom állapítani, hogy az a felfogás, amelyet ő felszólalásában kidomborított, megegyezik Berki Gyula és Marton Béla felfogásával, mert nyilvánvaló, hogy az egységespártnak azt az álláspontot kell elfoglalni, amelyet a kormány ebben a kérdésben tőle megkövetel. Innen az ellenzék részéről is felszólaltak Gaal Gaston, Eckhardt Tibor és Eber Antal képviselőtársaim, akik egészen más álláspontot foglalnak el ellenzéki mivoltuknál fogva, bár lényegileg a két álláspont között csak annyi a különbség, hogy az egyik a földbirtok szabadforgalmát kívánja, a másik pedig a kötöttséget akarja^ fenntartani. Ha most ennek az alapjában véve lényegtelen törvényjavaslatnak kapcsán itt kimélyült egy mezőgazdasági, sőt gazdasági vita, ez kétségtelenül annak a bizonyítéka, hogy igen nagy bajok vannak ebben az országban és a képviselők iparkodnak megragadni minden alkalmat, ha lehetőség nyílik rá, hogy a gazdasági élet körülményeit felfedjék és elmondják a maguk véleményét. Ismétlem, a^ felszólalásokból két szempont domborodik ki és én úgy éreztem ebben a kétnapos vitában magamat, mintha valami régi magyar történelmet olvastam volna, mintha Acsádi vagy Grünwald Béla könyvét lapoztam volna és láttam volna azt, hogy a magyar birtok körül hogyan történik az intézkedés aziránt, kié legyen a birtok, ki kapja és milyen privilégiuma legyen ennek a birtoknak. Az egész vitából ugyanis, amely itt elhangzott, az ellenzéki és kormánypárti felszólalások között semmi más nem domborodik ki, mint az, hogy a birtokot védeni kell és a birtok minden. Berki Gyula tegnapi felszólalása alatt egyik kép; viselőtársunk közbeszólt, hogy aki a föld, azé a haza. Az ellenzék azzal támasztotta alá a maga álláspontját, az úgynevezett liberális álláspontot, hogy szabaddá kell tenni a földet, mért ez nemzeti érdek. A túloldali kormánypárti képviselők azt mondották, hogy meg kell meih ülése 1932 február 2U-én, szerdán. 439 teni a birtokot s a kormánynak jogot kell adni arra, hogy megakadályozza azt a birtok eladást, amelyet rossznak tart, mert vannak bizonyos nemzetközi elemek, vannak bizonyos felekezetek, amelyeknek kezeibe nem jó birtokot juttatni és a mindenkori kormány dönti el azt, hogy egy-egy ilyen birtoktest X-nek vagy Y-nak eladható-e vagy sem. Mi ez, t. Házi Ez nem politika, ez nem nemzeti politika, ez kizárólag rideg feudális osztálypolitika, amely tönkretette Magyarországot, ez olyan rideg feudális osztálypolitika, amelyről ma beszélni, amely álláspontot elfoglalni ma anakronizmus, felesleges és furcsa valami és annyira szembenáll az egész világfelfogással, hogy valóban röhög rajtunk a civilizált világ. Nem esett szó itt arról, hogy mi lesz azzal a hárommillió paraszttal, akinek semmi földje sincs s hogyan fog az megélni? Ez nem bántja az urakat, de hogy a birtokok kinek a kezére kerülnek, hogy megbízható lesz-e a vevő, hogy az a földbirtokos eladhatja-e szabadkézből a birtokát annak, akinek akarja, vagy pedig csak majd annak adhatja el, akit a kormány jónak ítél erre, bocsánatot kérek, ez semmi más... (Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat a középen, maradjanak csendben. Tessék helyeiket elfoglalni. Farkas István: ... mint annak a régi magyar földbirtokpolitikának^ védelme és folytatása, amely ezt az országot uralta, amely fejlődésében megakasztotta, amely a jobbágyságot fenntartotta, amely Trianonhoz és a háborúhoz vezetett s amely a háború után azt eredményezte, hogy most megint szabadon fekszik ez a szerencsétlen ország, hogy ennek a szerencsétlen országnak mezőgazdasága nullává, semmivé lett, hogy az a négymillió népesség, amely itt mezőgazdaságból él, egészen tönkrement és megélhetésének minden lehetősége megszűnt. Mi az : a^ nemzeti r szempont? Mert ezzel támasztja alá álláspontját az ellenzék is, amely szabad földforgalmat akar, s a kormánypárt is, amely kötött földforgalmat akar. Mindegyik a nemzeti szemponttal áll elő, mert hiszen azt mondják, hogy a föld a haza. Uraim, ne játsszanak a jelszavakkal. Ezen a címen tagadták meg a_ választójogot a nemzetiségektől. Az volt a jelszó a háború előtti évtizedekben, hogy akié a föld, azé a haza. A föld volt az úr, a föld volt a haza. Hát akkor van ebben a hazában legalább négymillió olyan ember, akinek nincs hazája, aki ninesetlen bitang ebben az országban. Mindjárt meg fogok nevezni egy sereg külföldi főherceget, egy sereg mágnást, egy sereg urat, akik Magyarországot már régen beolvasztottál" volna már idegen országokba, akiknek Magyarországon tízezrekre menő földbirtokuk van, akik tehát jó magyarok, pedig a magyarokat megennék, kizsákmányolnák, tönkretennék a magyar parasztot, de mert . tízezer holdakra menő földbirtokuk van. kiválóak s a túloldal megítélése szerint kiváló, jó hazafiak. Frázis tehát az egész politika

% amelyet itt a földreform terén folytatnak s egészen furcsa, lehetetlen állapot. Mert ha ( azt nézzük, hogy kié ez a föld s ha erre az álláspontra helyezkednek az urak, furcsán fognak kinézni. Csak pár nevet fogok itt említeni arra vonatkozólag, hogy kié a föld. így például herceg Buoncompagni Józsefnének van 20.704 hold földje, Montenuovo Sándor hercegnek 20.581 hold földje, Fülöp Józsiás szász-kóburgi hercegnek 61*